Hirdetés
Hirdetés

Ferencz Orsolya: a Hold gyarmatosítása zajlik

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) látszik Salgótarjánról fotózva 2023. május 27-én. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen az űrállomás mozgása egy fényes szakaszként látható •  Fotó: Komka Péter/MTI

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) látszik Salgótarjánról fotózva 2023. május 27-én. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen az űrállomás mozgása egy fényes szakaszként látható

Fotó: Komka Péter/MTI

Az űrkutatás képezi napjainkban a világgazdaság alapját Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint, aki Székelyudvarhelyen tartott előadást. Beszélt a Hold gyarmatosításáról, az űrbányászatról, ugyanakkor arról is, hogy tennünk kell a Föld bioszférájának megőrzése érdekében.

Fülöp-Székely Botond

2023. május 28., 16:312023. május 28., 16:31

Ferencz Orsolya villamosmérnök, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg előadásával a Mathias Corvinus Collegium (MCC) székelyudvarhelyi központját az Agora Business Centerben. Ez Erdélyben már a nyolcadik olyan központja az MCC-nek, ahol tehetséges fiatalok képzését tűzték ki célul.

Hittel az ismeretlenbe

Az űrkutatás valójában jóval a 20. század előtt elkezdődött, hiszen például már a piramisok építésének idején is figyelték az emberek, hogy miként hat ránk a kozmosz – indította előadását Ferencz Orsolya. Rámutatott, tudósok – Kopernikusz, Leibniz, Faraday, Maxwell, Bolyai János, Roger Bacon stb. – évezredes munkájának eredménye az, hogy ma az okostelefonjainkat használhatjuk. Ők voltak azok, akik hittel léptek tovább az ismeretlen felé.

Idézet
Soha ne higgyék el, amikor a hitet és a tudományt megpróbálják szembe fordítani. A hit mindig is a tudomány hátországa volt

– szögezte le a szakember.

Természetesen mindig voltak olyan emberek is, akik nem hitték, hogy valaha kijutunk az űrbe, de ennek ellenére 1957 októberében ez mégis megtörtént a Szputnyik 1 űrrakétával. Ekkor állított először föld körüli pályára mesterséges tárgyat az ember.

Hirdetés

Az akkori hidegháborús körülmények közepette az események sokkolták az Amerikai Egyesült Államokat, de mindössze négy hónap múlva követték a szovjeteket, amikor sikerült föld körüli pályára állítani az Explorer 1-et. Ugyanezen év decemberében Dwight D. Eisenhower amerikai elnök beszédét már műhold közvetítette népének – ekkor született meg

a modernkori emberiség, amelyet ma világfalunak hívunk.

Ezt követően elkezdődnek az emberekkel történő űrrepülések, amit szintén a szovjetek indítanak el Jurij Gagarinnal. Végül 1969-ben mégis amerikai lépett először a Holdra (Neil Armstrong), ugyanakkor érdemes tudni, hogy 1972-ben jártunk ott legutóbb. Ez idő alatt pedig összesen 12 ember lépett a bolygónkat kísérő égitestre.

Székelyudvarhelyen tartott előadást Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa •  Fotó: Székelyhon Galéria

Székelyudvarhelyen tartott előadást Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa

Fotó: Székelyhon

Az oroszok egyébként a későbbiekben az űrbázisok kiépítésére fektették a hangsúlyt, ezen a területen pedig megkerülhetetlen tudásra tettek szert. Később

a nagyhatalmak összefogtak a Szojuz–Apollo-programban, és össze tudták kapcsolni űrbázisaikat. „Napjainkban egyébként elképzelhetetlen, hogy az oroszok és az amerikaiak ilyen szintű űrtechnológiát cseréljenek”

– jegyezte meg Ferencz Orsolya.

A jelenlegi helyzetről

Tudni kell, hogy egy politikai döntés következtében 2011-től 2020-ig minden amerikai személyt az oroszok juttattak fel az űrbe, amíg debütált Elon Musk SpaceX nevű cégének űrhajója, a Dragon Crew.

Jelenleg egy nemzetközi űrállomás (ISS) van, amelyen minden ország osztozik, kivéve a kínaiakat, akik szintén képesek embert juttatni az űrbe.

Ők is csatlakozni akartak a programhoz, de az amerikaiak nem engedték. Kína azonban nem csüggedt, mostanra a harmadik, rendkívül fejlett űrállomásuk is elkészült.

A magyarok eredményei

A világűr határa Kármán Tódorról van elnevezve, de nagy szerepe volt az űrkutatásban Fonó Albertnek és Hermann Oberthnek is. Ferencz Orsolya arról beszélt, hogy a második világháborúban csak a német birodalom, a britek, az amerikaiak és Magyarország volt képes önállóan radart kifejleszteni. Ezek közül utóbbi kettő vállalta, hogy eszközeik segítségével megmérik a Föld és a Hold közötti távolságot.

Noha Magyarországon a Bay Zoltán és Simonyi Károly vezette csapat 1945 elején erre már készen állt, a kalibrációs mérések 1946. február 6-ig húzottak el. Ennek oka, hogy a háborús front elérte Budapestet, és gyakorlatilag szétlőtték a várost, ami nem semmisült meg, azt hadizsákmányként elvitték a szovjetek. Emiatt Amerika néhány héttel hamarabb mutathatta fel az eredményt. Természetesen a mérést így is elvégezték Magyarországon, hiszen Bay hitt benne, hogy

a nemzetépítést tudósok által is lehet végezni.

Ferencz Orsolya arra is emlékeztetett, hogy 1980-ban hetedik nemzetként adtunk űrhajóst a világnak Farkas Bertalan személyében. Ezen kívül Simonyi Károly fia, Charles Simonyi kétszer is járt az űrben (2007-ben és 2009-ben).

A Nemzetközi Űrállomás egy másik szögből fotózva •  Fotó: Komka Péter/MTI Galéria

A Nemzetközi Űrállomás egy másik szögből fotózva

Fotó: Komka Péter/MTI

1991-ben Magyarországot elsőként hívják meg az European Space Agency programba, ám a tényleges csatlakozásra 2015-ig kell várni. Ennek oka is politikai volt, hiszen kormányok sora döntött úgy, hogy nem áldoz erre pénzt. Végül a mostani fideszes kormány döntött úgy, hogy csatlakozni kell a programhoz, amelyben azóta komoly szerepet tölt be az ország.

Öt éve saját úrhajós programot is elindítottak (HUNOR), amely során mostanra – 247 alkalmas személyből szűkítve a jelentkezőket – négy személy kezdhette el az űrhajóskiképzést. Legközelebb 2024 végén vagy 2025 elején mehet fel újra magyar ember az űrbe, aki harminc napot fog ott eltölteni.

Mi az értelme?

Számos fejlesztést köszönhetünk az űrkutatásnak, amelynek egyik legközismertebb terméke a mobiltelefon, amivel az internetet is használhatjuk – magyarázta Ferencz Orsolya. A fejlesztések ugyanakkor egyebek mellett tetten érhetők a meteorológia, a tűzoltás, a víz- és levegőtisztító rendszerek, az egészségügy (súlytalanságban végzett mérések stb.), a navigáció és a katonai újítások téren is. Utóbbi tetten érhető az orosz–ukrán háborúban is, ahol nyugati rendszereket használnak például kommunikációra, adattovábbításra.

Jelenleg több ezer műhold üzemel a Föld körül,

és csak Elon Musk több tízezer újabb berendezés földkörüli pályára állítását tervezi. A miniszteri biztos szerint ebben a versenyben Európa most ébredezik, kezd rájönni, hogy saját rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy ne kelljen mindent mástól megrendelnie. Elengedhetetlen technológiai megoldásokra van szüksége a Föld vizsgálata szempontjából, legyen szó a levegő összetételéről vagy éppen a klímaváltozásról. Megfelelő rendszerekkel ugyanakkor a migráció is nyomon követhető. A nemzetek közötti versenyben elért eredmények tehát a szuverenitást is szavatolhatják.

Űrbányászat

Ferencz Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy már az űrben fellelhető erőforrásokért is zajlik a verseny napjainkban: gyakorlatilag cégek alakulnak szerte a világban űrbányászat kategóriában. Ez nem is csoda, hiszen míg a Földön kezdenek kimerülni az erőforrások, addig

nagy mennyiségű nemesfém található más égitesteken.

„Ezen tények gyakorlatilag zárójelbe teszik az eddigi gazdasági modellünket” – szögezte le a szakember. Hangsúlyozta, nem elképzelt jövőről beszélünk, hiszen már szálltunk le égitestekre, történtek ott fúrások és mintavételek. Ezen fejlesztések alapján jelentősen megváltozik a jelenlegi helyzet, mert így gondolkodva beláthatjuk, hogy

nem a nemesfémekből, hanem a bioszféra elemeiből van a legkevesebb a Naprendszerben.

„Amíg ezt nem fogjuk fel, addig az egész közgazdasági modellünk halálra van ítélve” – magyarázta.

Csak a morál szabhat véget a Föld kiszipolyozásának – hangzott el az előadáson •  Fotó: Székelyhon Galéria

Csak a morál szabhat véget a Föld kiszipolyozásának – hangzott el az előadáson

Fotó: Székelyhon

Ferencz Orsolya a felsoroltak okán kijelentette, napjainkban a világgazdaság alapját képezi az űrkutatás, bizonyos helyszíneken (például Afrikában) nem is lehet földi egységeket kiépíteni biztonsági okokból, így műholdakat használva kommunikálnak.

Visszamennénk

A Holdra szállással kapcsolatos programot ugyancsak politikai döntés alapján állította le a nyugati nagyhatalom 1972-ben, hiszen pénzkidobásnak tartották a további erőfeszítéséket. Noha az eltelt mintegy 50 évben senki sem járt a Holdon, most hatalmas az igyekezet, hogy újból eljussunk az égitestre.

Idézet
Jelenleg nincs olyan ember a Földön, aki emberes leszálló egységet juttathatna el a Holdra

– magyarázta Ferencz Orsolya, aki ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben egyszerűen nem foglalkozott az emberiség ezzel a kérdéssel. A szakember egyébként meg van győződve, hogy még ebben az évtizedben állandó bázis lesz a Holdon. Úgy véli, hogy gyakorlatilag

a Hold kolonizációja, gyarmatosítása zajlik: az lesz az emberiség következő kontinense.

Sok oka van annak, hogy az égitestre szeretnénk jutni, ezek között említhető a kutatás, az űripar, az erőforrások (az ott igen, de Földön nem fellelhető izotópok), de a biztonságpolitika is. Magyarország egyebek mellett Amerikával közösen dolgozik egy holdbázis létrehozásán, Oroszország viszont Kínával fogott össze. Éppen ezért a nemzetközi egyezségek ellenére – miszerint nem viszünk fegyver a világűrbe – már az égitesten történő biztonsági zónák kijelöléséről van szó. Ez ettől kezdve mindenkit érint, hiszen a Hold és a Föld szinkronban történő mozgásától függ a bioszféra stabilitása.

Burokban születtünk

A szakember közölte, a „Földet gyakorlatilag az élet tartja életre alkalmas állapotban”, hiszen a más elemekkel folyamatosan reagáló oxigént visszatermeli a bioszféra. Szerencsés helyzetben vagyunk azért is, mert a Földnek van egy mágneses tere, amely tompítja a Napból és máshonnan érkező sugárzást. Ezen kívül az élet szempontjából az is lényeges, hogy a Nap a mágneses terével plazmabuborékot képez, amely szintén kivédi az intersztelláris káros hatásokat. Tehát mi kétszeresen is burokban születtünk.

•  Fotó: Székelyhon Galéria

Fotó: Székelyhon

Azt is megfigyeltük már, hogy a 20. századi globális átlaghoz képest mostanra 0,8 Celsius-fokkal nőtt a Föld hőmérséklete. Ez a Kárpát-medencében 1,7 fokot jelent.

A felmelegedés 2000-től kezdett igazán kiugró értékeket mutatni, ennek oka pedig a nagy mennyiségű széndioxid-kibocsájtás.

Tudni kell azt is, hogy a bolygónk igyekszik megszabadulni a különböző folyamatok során keletkező felesleges, elhasznált energiától, ám ha a megváltozott légkör miatt ezt nem tudja megtenni, akkor amiatt emelkedni kezd a hőmérséklet. A bioszféra ugyan képes alkalmazkodni a kihívásokhoz, de ehhez többszázezer évre van szüksége.

Amihez a nagyjából egymillió év alatt a bioszféra hozzászokott, ahhoz most száz vagy éppen egy év alatt kellene. Ez elvileg sem lehetséges, így tennünk kell valamit.

A gond fő oka, hogy a nagyhatalmú vállalatok profitéhségükben végtelen meredekségű növekedést akarnak beleerőszakolni egy véges rendszerbe. Ezt pedig egyetlen módon lehet megfékezni, mégpedig a morál által. Ferencz Orsolya szerint messzebb kell tekinteni magunknál, és el kell fogadni, hogy van Isten, az életünk pedig nem jár le a halálunk után. Nem az a célunk, hogy a tér és idő egy adott pontján a legtöbb aranyatomot felhalmozzuk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Hirdetés
2026. november 21., szombat

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel

A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel
2026. november 21., szombat

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben
2026. november 21., szombat

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt

Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt
Hirdetés