Ferencz Orsolya: a Hold gyarmatosítása zajlik
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) látszik Salgótarjánról fotózva 2023. május 27-én. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen az űrállomás mozgása egy fényes szakaszként látható
Fotó: Komka Péter/MTI
Az űrkutatás képezi napjainkban a világgazdaság alapját Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint, aki Székelyudvarhelyen tartott előadást. Beszélt a Hold gyarmatosításáról, az űrbányászatról, ugyanakkor arról is, hogy tennünk kell a Föld bioszférájának megőrzése érdekében.
Fülöp-Székely Botond
2023. május 28., 16:312023. május 28., 16:31
Ferencz Orsolya villamosmérnök, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg előadásával a Mathias Corvinus Collegium (MCC) székelyudvarhelyi központját az Agora Business Centerben. Ez Erdélyben már a nyolcadik olyan központja az MCC-nek, ahol tehetséges fiatalok képzését tűzték ki célul.
Hittel az ismeretlenbe
Az űrkutatás valójában jóval a 20. század előtt elkezdődött, hiszen például már a piramisok építésének idején is figyelték az emberek, hogy miként hat ránk a kozmosz – indította előadását Ferencz Orsolya. Rámutatott, tudósok – Kopernikusz, Leibniz, Faraday, Maxwell, Bolyai János, Roger Bacon stb. – évezredes munkájának eredménye az, hogy ma az okostelefonjainkat használhatjuk. Ők voltak azok, akik hittel léptek tovább az ismeretlen felé.
– szögezte le a szakember.
Természetesen mindig voltak olyan emberek is, akik nem hitték, hogy valaha kijutunk az űrbe, de ennek ellenére 1957 októberében ez mégis megtörtént a Szputnyik 1 űrrakétával. Ekkor állított először föld körüli pályára mesterséges tárgyat az ember.
Az akkori hidegháborús körülmények közepette az események sokkolták az Amerikai Egyesült Államokat, de mindössze négy hónap múlva követték a szovjeteket, amikor sikerült föld körüli pályára állítani az Explorer 1-et. Ugyanezen év decemberében Dwight D. Eisenhower amerikai elnök beszédét már műhold közvetítette népének – ekkor született meg
Ezt követően elkezdődnek az emberekkel történő űrrepülések, amit szintén a szovjetek indítanak el Jurij Gagarinnal. Végül 1969-ben mégis amerikai lépett először a Holdra (Neil Armstrong), ugyanakkor érdemes tudni, hogy 1972-ben jártunk ott legutóbb. Ez idő alatt pedig összesen 12 ember lépett a bolygónkat kísérő égitestre.
Székelyudvarhelyen tartott előadást Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa
Fotó: Székelyhon
Az oroszok egyébként a későbbiekben az űrbázisok kiépítésére fektették a hangsúlyt, ezen a területen pedig megkerülhetetlen tudásra tettek szert. Később
– jegyezte meg Ferencz Orsolya.
A jelenlegi helyzetről
Tudni kell, hogy egy politikai döntés következtében 2011-től 2020-ig minden amerikai személyt az oroszok juttattak fel az űrbe, amíg debütált Elon Musk SpaceX nevű cégének űrhajója, a Dragon Crew.
Ők is csatlakozni akartak a programhoz, de az amerikaiak nem engedték. Kína azonban nem csüggedt, mostanra a harmadik, rendkívül fejlett űrállomásuk is elkészült.
A magyarok eredményei
A világűr határa Kármán Tódorról van elnevezve, de nagy szerepe volt az űrkutatásban Fonó Albertnek és Hermann Oberthnek is. Ferencz Orsolya arról beszélt, hogy a második világháborúban csak a német birodalom, a britek, az amerikaiak és Magyarország volt képes önállóan radart kifejleszteni. Ezek közül utóbbi kettő vállalta, hogy eszközeik segítségével megmérik a Föld és a Hold közötti távolságot.
Noha Magyarországon a Bay Zoltán és Simonyi Károly vezette csapat 1945 elején erre már készen állt, a kalibrációs mérések 1946. február 6-ig húzottak el. Ennek oka, hogy a háborús front elérte Budapestet, és gyakorlatilag szétlőtték a várost, ami nem semmisült meg, azt hadizsákmányként elvitték a szovjetek. Emiatt Amerika néhány héttel hamarabb mutathatta fel az eredményt. Természetesen a mérést így is elvégezték Magyarországon, hiszen Bay hitt benne, hogy
Ferencz Orsolya arra is emlékeztetett, hogy 1980-ban hetedik nemzetként adtunk űrhajóst a világnak Farkas Bertalan személyében. Ezen kívül Simonyi Károly fia, Charles Simonyi kétszer is járt az űrben (2007-ben és 2009-ben).
A Nemzetközi Űrállomás egy másik szögből fotózva
Fotó: Komka Péter/MTI
1991-ben Magyarországot elsőként hívják meg az European Space Agency programba, ám a tényleges csatlakozásra 2015-ig kell várni. Ennek oka is politikai volt, hiszen kormányok sora döntött úgy, hogy nem áldoz erre pénzt. Végül a mostani fideszes kormány döntött úgy, hogy csatlakozni kell a programhoz, amelyben azóta komoly szerepet tölt be az ország.
Öt éve saját úrhajós programot is elindítottak (HUNOR), amely során mostanra – 247 alkalmas személyből szűkítve a jelentkezőket – négy személy kezdhette el az űrhajóskiképzést. Legközelebb 2024 végén vagy 2025 elején mehet fel újra magyar ember az űrbe, aki harminc napot fog ott eltölteni.
Mi az értelme?
Számos fejlesztést köszönhetünk az űrkutatásnak, amelynek egyik legközismertebb terméke a mobiltelefon, amivel az internetet is használhatjuk – magyarázta Ferencz Orsolya. A fejlesztések ugyanakkor egyebek mellett tetten érhetők a meteorológia, a tűzoltás, a víz- és levegőtisztító rendszerek, az egészségügy (súlytalanságban végzett mérések stb.), a navigáció és a katonai újítások téren is. Utóbbi tetten érhető az orosz–ukrán háborúban is, ahol nyugati rendszereket használnak például kommunikációra, adattovábbításra.
és csak Elon Musk több tízezer újabb berendezés földkörüli pályára állítását tervezi. A miniszteri biztos szerint ebben a versenyben Európa most ébredezik, kezd rájönni, hogy saját rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy ne kelljen mindent mástól megrendelnie. Elengedhetetlen technológiai megoldásokra van szüksége a Föld vizsgálata szempontjából, legyen szó a levegő összetételéről vagy éppen a klímaváltozásról. Megfelelő rendszerekkel ugyanakkor a migráció is nyomon követhető. A nemzetek közötti versenyben elért eredmények tehát a szuverenitást is szavatolhatják.
Űrbányászat
Ferencz Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy már az űrben fellelhető erőforrásokért is zajlik a verseny napjainkban: gyakorlatilag cégek alakulnak szerte a világban űrbányászat kategóriában. Ez nem is csoda, hiszen míg a Földön kezdenek kimerülni az erőforrások, addig
„Ezen tények gyakorlatilag zárójelbe teszik az eddigi gazdasági modellünket” – szögezte le a szakember. Hangsúlyozta, nem elképzelt jövőről beszélünk, hiszen már szálltunk le égitestekre, történtek ott fúrások és mintavételek. Ezen fejlesztések alapján jelentősen megváltozik a jelenlegi helyzet, mert így gondolkodva beláthatjuk, hogy
„Amíg ezt nem fogjuk fel, addig az egész közgazdasági modellünk halálra van ítélve” – magyarázta.
Csak a morál szabhat véget a Föld kiszipolyozásának – hangzott el az előadáson
Fotó: Székelyhon
Ferencz Orsolya a felsoroltak okán kijelentette, napjainkban a világgazdaság alapját képezi az űrkutatás, bizonyos helyszíneken (például Afrikában) nem is lehet földi egységeket kiépíteni biztonsági okokból, így műholdakat használva kommunikálnak.
Visszamennénk
A Holdra szállással kapcsolatos programot ugyancsak politikai döntés alapján állította le a nyugati nagyhatalom 1972-ben, hiszen pénzkidobásnak tartották a további erőfeszítéséket. Noha az eltelt mintegy 50 évben senki sem járt a Holdon, most hatalmas az igyekezet, hogy újból eljussunk az égitestre.
– magyarázta Ferencz Orsolya, aki ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben egyszerűen nem foglalkozott az emberiség ezzel a kérdéssel. A szakember egyébként meg van győződve, hogy még ebben az évtizedben állandó bázis lesz a Holdon. Úgy véli, hogy gyakorlatilag
Sok oka van annak, hogy az égitestre szeretnénk jutni, ezek között említhető a kutatás, az űripar, az erőforrások (az ott igen, de Földön nem fellelhető izotópok), de a biztonságpolitika is. Magyarország egyebek mellett Amerikával közösen dolgozik egy holdbázis létrehozásán, Oroszország viszont Kínával fogott össze. Éppen ezért a nemzetközi egyezségek ellenére – miszerint nem viszünk fegyver a világűrbe – már az égitesten történő biztonsági zónák kijelöléséről van szó. Ez ettől kezdve mindenkit érint, hiszen a Hold és a Föld szinkronban történő mozgásától függ a bioszféra stabilitása.
Burokban születtünk
A szakember közölte, a „Földet gyakorlatilag az élet tartja életre alkalmas állapotban”, hiszen a más elemekkel folyamatosan reagáló oxigént visszatermeli a bioszféra. Szerencsés helyzetben vagyunk azért is, mert a Földnek van egy mágneses tere, amely tompítja a Napból és máshonnan érkező sugárzást. Ezen kívül az élet szempontjából az is lényeges, hogy a Nap a mágneses terével plazmabuborékot képez, amely szintén kivédi az intersztelláris káros hatásokat. Tehát mi kétszeresen is burokban születtünk.
Fotó: Székelyhon
Azt is megfigyeltük már, hogy a 20. századi globális átlaghoz képest mostanra 0,8 Celsius-fokkal nőtt a Föld hőmérséklete. Ez a Kárpát-medencében 1,7 fokot jelent.
Tudni kell azt is, hogy a bolygónk igyekszik megszabadulni a különböző folyamatok során keletkező felesleges, elhasznált energiától, ám ha a megváltozott légkör miatt ezt nem tudja megtenni, akkor amiatt emelkedni kezd a hőmérséklet. A bioszféra ugyan képes alkalmazkodni a kihívásokhoz, de ehhez többszázezer évre van szüksége.
A gond fő oka, hogy a nagyhatalmú vállalatok profitéhségükben végtelen meredekségű növekedést akarnak beleerőszakolni egy véges rendszerbe. Ezt pedig egyetlen módon lehet megfékezni, mégpedig a morál által. Ferencz Orsolya szerint messzebb kell tekinteni magunknál, és el kell fogadni, hogy van Isten, az életünk pedig nem jár le a halálunk után. Nem az a célunk, hogy a tér és idő egy adott pontján a legtöbb aranyatomot felhalmozzuk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Medve a panziónál
A héten írtuk, hogy Futásfalván egy medve rendszeresen bejár (egyesek szerint be is költözött) az egyik elhagyott portára. A falutól légvonalban öt kilométerre van a csernátoni Kovács panzió, amelynek gazdasági udvarát az éjszaka látogatta meg a bundás.
Medve a panziónál
A búcsú lejárt, az emlékek és fotók azonban megmaradnak
Mindenkinek mást és mást jelent a csíksomlyói zarándoklat, de a cél közös: eljutni a nyeregbe, meghallgatni az ünnep szónokát, és abból valamit hazavinni lélekben. Fotóink segítségével újból felidézheti a búcsú hangulatát.
A búcsú lejárt, az emlékek és fotók azonban megmaradnak
Előkészítve a tanügyiek jövedelmének növelése
A kormány előkészítette a tanügyi alkalmazottak jövedelmének növeléséről szóló sürgősségi rendelet tervezetét – írja az Agerpres hírügynökség a kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakra hivatkozva.
Előkészítve a tanügyiek jövedelmének növelése
A befödött és a felszabadított oltár
Ideiglenesen, Ferenc pápa látogatásának idejére födték be 2019-ben a csíksomlyói nyeregben a Hármashalom oltár előtti pódiumot, ami végül pár évig ottmaradt, ám 2023-ban ismét régi formájában pompázik az oltár.
A befödött és a felszabadított oltár
Tűzoltók szabadították ki az autóból
Balesetezett és autójába szorult vasárnap hajnalban egy férfi Gernyeszegen, akit a szászrégeni tűzoltóegység szabadított ki a megrongálódott járműből.
Tűzoltók szabadították ki az autóból
Zöldágazás, virágozás, királynézás, hesspávázás
Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd. A parajdi születésű, Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.
Zöldágazás, virágozás, királynézás, hesspávázás
Arcok és tekintetek a csíksomlyói búcsúból. Ki kit ismer fel?
Több százezren zarándokoltak el idén is a csíksomlyói pünkösdi búcsúba, megtelt hívőkkel a szentmise alatt a Hármashalom-oltár és környéke. Újabb képriportunkban a búcsú arcait mutatjuk.
Arcok és tekintetek a csíksomlyói búcsúból. Ki kit ismer fel?
Az elejétől a végéig – képekben elmesélve a csíksomlyói búcsú
Minden képhez egy kis szöveg – így meséljük el az idei csíksomlyói pünkösdi búcsút. A legfontosabb eseményeket mutatjuk be az elmúlt napokból.
Az elejétől a végéig – képekben elmesélve a csíksomlyói búcsú
Kullancscsípés, bokaficam, sértegetés, alkoholfogyasztás
Nem sok, épp annyi, amennyi még belefér egy problémamentes búcsúba. Összesítő a csendőrségtől, mentőszolgálattól, tűzoltóságtól.
Kullancscsípés, bokaficam, sértegetés, alkoholfogyasztás
Államfő a kegyszobor előtt
A búcsút követően a csíksomlyói kegytemplomot is felkereste Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. Az oltár előtt Urbán Erik ferences provinciális röviden ismertette a templom és a kegyszobor történetét.
Államfő a kegyszobor előtt
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!