Ferencz Orsolya: a Hold gyarmatosítása zajlik

Ferencz Orsolya: a Hold gyarmatosítása zajlik

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) látszik Salgótarjánról fotózva 2023. május 27-én. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen az űrállomás mozgása egy fényes szakaszként látható

Fotó: Komka Péter/MTI

Az űrkutatás képezi napjainkban a világgazdaság alapját Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint, aki Székelyudvarhelyen tartott előadást. Beszélt a Hold gyarmatosításáról, az űrbányászatról, ugyanakkor arról is, hogy tennünk kell a Föld bioszférájának megőrzése érdekében.

Fülöp-Székely Botond

2023. május 28., 16:312023. május 28., 16:31

Ferencz Orsolya villamosmérnök, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg előadásával a Mathias Corvinus Collegium (MCC) székelyudvarhelyi központját az Agora Business Centerben. Ez Erdélyben már a nyolcadik olyan központja az MCC-nek, ahol tehetséges fiatalok képzését tűzték ki célul.

Hittel az ismeretlenbe

Az űrkutatás valójában jóval a 20. század előtt elkezdődött, hiszen például már a piramisok építésének idején is figyelték az emberek, hogy miként hat ránk a kozmosz – indította előadását Ferencz Orsolya. Rámutatott, tudósok – Kopernikusz, Leibniz, Faraday, Maxwell, Bolyai János, Roger Bacon stb. – évezredes munkájának eredménye az, hogy ma az okostelefonjainkat használhatjuk. Ők voltak azok, akik hittel léptek tovább az ismeretlen felé.

Idézet
Soha ne higgyék el, amikor a hitet és a tudományt megpróbálják szembe fordítani. A hit mindig is a tudomány hátországa volt

– szögezte le a szakember.

Természetesen mindig voltak olyan emberek is, akik nem hitték, hogy valaha kijutunk az űrbe, de ennek ellenére 1957 októberében ez mégis megtörtént a Szputnyik 1 űrrakétával. Ekkor állított először föld körüli pályára mesterséges tárgyat az ember.

Az akkori hidegháborús körülmények közepette az események sokkolták az Amerikai Egyesült Államokat, de mindössze négy hónap múlva követték a szovjeteket, amikor sikerült föld körüli pályára állítani az Explorer 1-et. Ugyanezen év decemberében Dwight D. Eisenhower amerikai elnök beszédét már műhold közvetítette népének – ekkor született meg

a modernkori emberiség, amelyet ma világfalunak hívunk.

Ezt követően elkezdődnek az emberekkel történő űrrepülések, amit szintén a szovjetek indítanak el Jurij Gagarinnal. Végül 1969-ben mégis amerikai lépett először a Holdra (Neil Armstrong), ugyanakkor érdemes tudni, hogy 1972-ben jártunk ott legutóbb. Ez idő alatt pedig összesen 12 ember lépett a bolygónkat kísérő égitestre.

Galéria

Székelyudvarhelyen tartott előadást Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa

Fotó: Székelyhon

Az oroszok egyébként a későbbiekben az űrbázisok kiépítésére fektették a hangsúlyt, ezen a területen pedig megkerülhetetlen tudásra tettek szert. Később

a nagyhatalmak összefogtak a Szojuz–Apollo-programban, és össze tudták kapcsolni űrbázisaikat. „Napjainkban egyébként elképzelhetetlen, hogy az oroszok és az amerikaiak ilyen szintű űrtechnológiát cseréljenek”

– jegyezte meg Ferencz Orsolya.

A jelenlegi helyzetről

Tudni kell, hogy egy politikai döntés következtében 2011-től 2020-ig minden amerikai személyt az oroszok juttattak fel az űrbe, amíg debütált Elon Musk SpaceX nevű cégének űrhajója, a Dragon Crew.

Jelenleg egy nemzetközi űrállomás (ISS) van, amelyen minden ország osztozik, kivéve a kínaiakat, akik szintén képesek embert juttatni az űrbe.

Ők is csatlakozni akartak a programhoz, de az amerikaiak nem engedték. Kína azonban nem csüggedt, mostanra a harmadik, rendkívül fejlett űrállomásuk is elkészült.

A magyarok eredményei

A világűr határa Kármán Tódorról van elnevezve, de nagy szerepe volt az űrkutatásban Fonó Albertnek és Hermann Oberthnek is. Ferencz Orsolya arról beszélt, hogy a második világháborúban csak a német birodalom, a britek, az amerikaiak és Magyarország volt képes önállóan radart kifejleszteni. Ezek közül utóbbi kettő vállalta, hogy eszközeik segítségével megmérik a Föld és a Hold közötti távolságot.

Noha Magyarországon a Bay Zoltán és Simonyi Károly vezette csapat 1945 elején erre már készen állt, a kalibrációs mérések 1946. február 6-ig húzottak el. Ennek oka, hogy a háborús front elérte Budapestet, és gyakorlatilag szétlőtték a várost, ami nem semmisült meg, azt hadizsákmányként elvitték a szovjetek. Emiatt Amerika néhány héttel hamarabb mutathatta fel az eredményt. Természetesen a mérést így is elvégezték Magyarországon, hiszen Bay hitt benne, hogy

a nemzetépítést tudósok által is lehet végezni.

Ferencz Orsolya arra is emlékeztetett, hogy 1980-ban hetedik nemzetként adtunk űrhajóst a világnak Farkas Bertalan személyében. Ezen kívül Simonyi Károly fia, Charles Simonyi kétszer is járt az űrben (2007-ben és 2009-ben).

Galéria

A Nemzetközi Űrállomás egy másik szögből fotózva

Fotó: Komka Péter/MTI

1991-ben Magyarországot elsőként hívják meg az European Space Agency programba, ám a tényleges csatlakozásra 2015-ig kell várni. Ennek oka is politikai volt, hiszen kormányok sora döntött úgy, hogy nem áldoz erre pénzt. Végül a mostani fideszes kormány döntött úgy, hogy csatlakozni kell a programhoz, amelyben azóta komoly szerepet tölt be az ország.

Öt éve saját úrhajós programot is elindítottak (HUNOR), amely során mostanra – 247 alkalmas személyből szűkítve a jelentkezőket – négy személy kezdhette el az űrhajóskiképzést. Legközelebb 2024 végén vagy 2025 elején mehet fel újra magyar ember az űrbe, aki harminc napot fog ott eltölteni.

Mi az értelme?

Számos fejlesztést köszönhetünk az űrkutatásnak, amelynek egyik legközismertebb terméke a mobiltelefon, amivel az internetet is használhatjuk – magyarázta Ferencz Orsolya. A fejlesztések ugyanakkor egyebek mellett tetten érhetők a meteorológia, a tűzoltás, a víz- és levegőtisztító rendszerek, az egészségügy (súlytalanságban végzett mérések stb.), a navigáció és a katonai újítások téren is. Utóbbi tetten érhető az orosz–ukrán háborúban is, ahol nyugati rendszereket használnak például kommunikációra, adattovábbításra.

Jelenleg több ezer műhold üzemel a Föld körül,

és csak Elon Musk több tízezer újabb berendezés földkörüli pályára állítását tervezi. A miniszteri biztos szerint ebben a versenyben Európa most ébredezik, kezd rájönni, hogy saját rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy ne kelljen mindent mástól megrendelnie. Elengedhetetlen technológiai megoldásokra van szüksége a Föld vizsgálata szempontjából, legyen szó a levegő összetételéről vagy éppen a klímaváltozásról. Megfelelő rendszerekkel ugyanakkor a migráció is nyomon követhető. A nemzetek közötti versenyben elért eredmények tehát a szuverenitást is szavatolhatják.

Űrbányászat

Ferencz Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy már az űrben fellelhető erőforrásokért is zajlik a verseny napjainkban: gyakorlatilag cégek alakulnak szerte a világban űrbányászat kategóriában. Ez nem is csoda, hiszen míg a Földön kezdenek kimerülni az erőforrások, addig

nagy mennyiségű nemesfém található más égitesteken.

„Ezen tények gyakorlatilag zárójelbe teszik az eddigi gazdasági modellünket” – szögezte le a szakember. Hangsúlyozta, nem elképzelt jövőről beszélünk, hiszen már szálltunk le égitestekre, történtek ott fúrások és mintavételek. Ezen fejlesztések alapján jelentősen megváltozik a jelenlegi helyzet, mert így gondolkodva beláthatjuk, hogy

nem a nemesfémekből, hanem a bioszféra elemeiből van a legkevesebb a Naprendszerben.

„Amíg ezt nem fogjuk fel, addig az egész közgazdasági modellünk halálra van ítélve” – magyarázta.

Galéria

Csak a morál szabhat véget a Föld kiszipolyozásának – hangzott el az előadáson

Fotó: Székelyhon

Ferencz Orsolya a felsoroltak okán kijelentette, napjainkban a világgazdaság alapját képezi az űrkutatás, bizonyos helyszíneken (például Afrikában) nem is lehet földi egységeket kiépíteni biztonsági okokból, így műholdakat használva kommunikálnak.

Visszamennénk

A Holdra szállással kapcsolatos programot ugyancsak politikai döntés alapján állította le a nyugati nagyhatalom 1972-ben, hiszen pénzkidobásnak tartották a további erőfeszítéséket. Noha az eltelt mintegy 50 évben senki sem járt a Holdon, most hatalmas az igyekezet, hogy újból eljussunk az égitestre.

Idézet
Jelenleg nincs olyan ember a Földön, aki emberes leszálló egységet juttathatna el a Holdra

– magyarázta Ferencz Orsolya, aki ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben egyszerűen nem foglalkozott az emberiség ezzel a kérdéssel. A szakember egyébként meg van győződve, hogy még ebben az évtizedben állandó bázis lesz a Holdon. Úgy véli, hogy gyakorlatilag

a Hold kolonizációja, gyarmatosítása zajlik: az lesz az emberiség következő kontinense.

Sok oka van annak, hogy az égitestre szeretnénk jutni, ezek között említhető a kutatás, az űripar, az erőforrások (az ott igen, de Földön nem fellelhető izotópok), de a biztonságpolitika is. Magyarország egyebek mellett Amerikával közösen dolgozik egy holdbázis létrehozásán, Oroszország viszont Kínával fogott össze. Éppen ezért a nemzetközi egyezségek ellenére – miszerint nem viszünk fegyver a világűrbe – már az égitesten történő biztonsági zónák kijelöléséről van szó. Ez ettől kezdve mindenkit érint, hiszen a Hold és a Föld szinkronban történő mozgásától függ a bioszféra stabilitása.

Burokban születtünk

A szakember közölte, a „Földet gyakorlatilag az élet tartja életre alkalmas állapotban”, hiszen a más elemekkel folyamatosan reagáló oxigént visszatermeli a bioszféra. Szerencsés helyzetben vagyunk azért is, mert a Földnek van egy mágneses tere, amely tompítja a Napból és máshonnan érkező sugárzást. Ezen kívül az élet szempontjából az is lényeges, hogy a Nap a mágneses terével plazmabuborékot képez, amely szintén kivédi az intersztelláris káros hatásokat. Tehát mi kétszeresen is burokban születtünk.

Galéria

Fotó: Székelyhon

Azt is megfigyeltük már, hogy a 20. századi globális átlaghoz képest mostanra 0,8 Celsius-fokkal nőtt a Föld hőmérséklete. Ez a Kárpát-medencében 1,7 fokot jelent.

A felmelegedés 2000-től kezdett igazán kiugró értékeket mutatni, ennek oka pedig a nagy mennyiségű széndioxid-kibocsájtás.

Tudni kell azt is, hogy a bolygónk igyekszik megszabadulni a különböző folyamatok során keletkező felesleges, elhasznált energiától, ám ha a megváltozott légkör miatt ezt nem tudja megtenni, akkor amiatt emelkedni kezd a hőmérséklet. A bioszféra ugyan képes alkalmazkodni a kihívásokhoz, de ehhez többszázezer évre van szüksége.

Amihez a nagyjából egymillió év alatt a bioszféra hozzászokott, ahhoz most száz vagy éppen egy év alatt kellene. Ez elvileg sem lehetséges, így tennünk kell valamit.

A gond fő oka, hogy a nagyhatalmú vállalatok profitéhségükben végtelen meredekségű növekedést akarnak beleerőszakolni egy véges rendszerbe. Ezt pedig egyetlen módon lehet megfékezni, mégpedig a morál által. Ferencz Orsolya szerint messzebb kell tekinteni magunknál, és el kell fogadni, hogy van Isten, az életünk pedig nem jár le a halálunk után. Nem az a célunk, hogy a tér és idő egy adott pontján a legtöbb aranyatomot felhalmozzuk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 26., kedd

Előválasztás híján tanácsosjelölt sem lesz elég Csíkszeredában?

Négy önkormányzati képviselő kéri nyílt levélben, hogy szervezzenek előválasztást Csíkszeredában. Úgy vélik, ennek hiányában jogos a kérdés: jelentkezik-e önként megfelelő számú jelölt, lesz-e erre egyáltalán lehetősége?

Előválasztás híján tanácsosjelölt sem lesz elég Csíkszeredában?
2024. március 26., kedd

Nem adták vissza a lízingelt autókat, a rendőrség jött értük

Maros, Hunyad, Bihar és Ilfov megyében tizenkilenc helyszínen tartanak házkutatást kedden a Maros megyei rendőrség munkatársai bizalommal való visszaélés gyanújával egy lízingszerződésekkel kapcsolatos ügyben.

Nem adták vissza a lízingelt autókat, a rendőrség jött értük
2024. március 26., kedd

Jókora összeget utaltak ki a Babakötvény után járó éves állami támogatásként

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás: 190 ezer gyermek 1,8 milliárd forint támogatást kapott – jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.

Jókora összeget utaltak ki a Babakötvény után járó éves állami támogatásként
2024. március 26., kedd

Székelyföldig is elért a köztisztviselők cinkosságával működtetett hatalmas bűnszervezet

Összesen 79 helyszínen tartottak házkutatást a hatóságok kedden reggel 14 megyében és a fővárosban egy cigaretta- és robbanóanyag-csempészettel, valamint pénzmosással kapcsolatos ügyben.

Székelyföldig is elért a köztisztviselők cinkosságával működtetett hatalmas bűnszervezet
2024. március 26., kedd

Iskolai kisbusz és két haszongépjármű ütközött össze

Összeütközött két haszongépjármű és egy iskolai kisbusz a 11-es jelzésű országúton Brassó és Kézdivásárhely között kedden reggel. A mentés idejére teljesen leállították az autós forgalmat.

Iskolai kisbusz és két haszongépjármű ütközött össze
2024. március 26., kedd

Több utcában szünetel a vízellátás Székelyudvarhelyen

Szünetel a vízellátás, illetve nyomásingadozásra kell számítani kedden több székelyudvarhelyi utcában – értesít a városháza.

Több utcában szünetel a vízellátás Székelyudvarhelyen
2024. március 25., hétfő

Két autó ütközött, négyen sérültek meg Marosfelfaluban

Négyen sérültek meg a Marosfelfalu főutcáján történt balesetben, ahol két autó ütközött össze hétfőn este – közli a Maros megyei tűzoltóság. A mentés idejére teljesen lezárták az utat.

Két autó ütközött, négyen sérültek meg Marosfelfaluban
2024. március 25., hétfő

Idén még senkitől sem kellett megvonni a mezőgazdasági támogatást tarlóégetés miatt

Nem kapott még tarlóégetésről szóló bejelentést idén az APIA Hargita megyei kirendeltsége, így még egyetlen gazda sem veszítette el a „tűzzel való kaszálás” miatt a mezőgazdasági támogatásokat.

Idén még senkitől sem kellett megvonni a mezőgazdasági támogatást tarlóégetés miatt
2024. március 25., hétfő

Már több mint harmincezren látták a Semmelweist Erdélyben

Továbbra is műsoron tartják a Semmelweist, az anyák megmentőjéről készült filmet a romániai mozik, ugyanakkor az alkotást A Vándormozi is elviszi falura és városra egyaránt.

Már több mint harmincezren látták a Semmelweist Erdélyben
2024. március 25., hétfő

Román és magyar anyanyelvű diákok bizonyítják gasztronómiai tudásukat Székelyudvarhelyen

Tizenhat megyéből húsz középiskolás diák jutott be a Septimia Hotels & SPA Resort és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által második alkalommal megszervezett Ifjú séfek vetélkedő székelyudvarhelyi döntőjébe.

Román és magyar anyanyelvű diákok bizonyítják gasztronómiai tudásukat Székelyudvarhelyen
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!