Hirdetés
Hirdetés

Ferencz Orsolya: a Hold gyarmatosítása zajlik

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) látszik Salgótarjánról fotózva 2023. május 27-én. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen az űrállomás mozgása egy fényes szakaszként látható •  Fotó: Komka Péter/MTI

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) látszik Salgótarjánról fotózva 2023. május 27-én. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen az űrállomás mozgása egy fényes szakaszként látható

Fotó: Komka Péter/MTI

Az űrkutatás képezi napjainkban a világgazdaság alapját Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint, aki Székelyudvarhelyen tartott előadást. Beszélt a Hold gyarmatosításáról, az űrbányászatról, ugyanakkor arról is, hogy tennünk kell a Föld bioszférájának megőrzése érdekében.

Fülöp-Székely Botond

2023. május 28., 16:312023. május 28., 16:31

Ferencz Orsolya villamosmérnök, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyitotta meg előadásával a Mathias Corvinus Collegium (MCC) székelyudvarhelyi központját az Agora Business Centerben. Ez Erdélyben már a nyolcadik olyan központja az MCC-nek, ahol tehetséges fiatalok képzését tűzték ki célul.

Hittel az ismeretlenbe

Az űrkutatás valójában jóval a 20. század előtt elkezdődött, hiszen például már a piramisok építésének idején is figyelték az emberek, hogy miként hat ránk a kozmosz – indította előadását Ferencz Orsolya. Rámutatott, tudósok – Kopernikusz, Leibniz, Faraday, Maxwell, Bolyai János, Roger Bacon stb. – évezredes munkájának eredménye az, hogy ma az okostelefonjainkat használhatjuk. Ők voltak azok, akik hittel léptek tovább az ismeretlen felé.

Idézet
Soha ne higgyék el, amikor a hitet és a tudományt megpróbálják szembe fordítani. A hit mindig is a tudomány hátországa volt

– szögezte le a szakember.

Természetesen mindig voltak olyan emberek is, akik nem hitték, hogy valaha kijutunk az űrbe, de ennek ellenére 1957 októberében ez mégis megtörtént a Szputnyik 1 űrrakétával. Ekkor állított először föld körüli pályára mesterséges tárgyat az ember.

Hirdetés

Az akkori hidegháborús körülmények közepette az események sokkolták az Amerikai Egyesült Államokat, de mindössze négy hónap múlva követték a szovjeteket, amikor sikerült föld körüli pályára állítani az Explorer 1-et. Ugyanezen év decemberében Dwight D. Eisenhower amerikai elnök beszédét már műhold közvetítette népének – ekkor született meg

a modernkori emberiség, amelyet ma világfalunak hívunk.

Ezt követően elkezdődnek az emberekkel történő űrrepülések, amit szintén a szovjetek indítanak el Jurij Gagarinnal. Végül 1969-ben mégis amerikai lépett először a Holdra (Neil Armstrong), ugyanakkor érdemes tudni, hogy 1972-ben jártunk ott legutóbb. Ez idő alatt pedig összesen 12 ember lépett a bolygónkat kísérő égitestre.

Székelyudvarhelyen tartott előadást Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa •  Fotó: Székelyhon Galéria

Székelyudvarhelyen tartott előadást Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa

Fotó: Székelyhon

Az oroszok egyébként a későbbiekben az űrbázisok kiépítésére fektették a hangsúlyt, ezen a területen pedig megkerülhetetlen tudásra tettek szert. Később

a nagyhatalmak összefogtak a Szojuz–Apollo-programban, és össze tudták kapcsolni űrbázisaikat. „Napjainkban egyébként elképzelhetetlen, hogy az oroszok és az amerikaiak ilyen szintű űrtechnológiát cseréljenek”

– jegyezte meg Ferencz Orsolya.

A jelenlegi helyzetről

Tudni kell, hogy egy politikai döntés következtében 2011-től 2020-ig minden amerikai személyt az oroszok juttattak fel az űrbe, amíg debütált Elon Musk SpaceX nevű cégének űrhajója, a Dragon Crew.

Jelenleg egy nemzetközi űrállomás (ISS) van, amelyen minden ország osztozik, kivéve a kínaiakat, akik szintén képesek embert juttatni az űrbe.

Ők is csatlakozni akartak a programhoz, de az amerikaiak nem engedték. Kína azonban nem csüggedt, mostanra a harmadik, rendkívül fejlett űrállomásuk is elkészült.

A magyarok eredményei

A világűr határa Kármán Tódorról van elnevezve, de nagy szerepe volt az űrkutatásban Fonó Albertnek és Hermann Oberthnek is. Ferencz Orsolya arról beszélt, hogy a második világháborúban csak a német birodalom, a britek, az amerikaiak és Magyarország volt képes önállóan radart kifejleszteni. Ezek közül utóbbi kettő vállalta, hogy eszközeik segítségével megmérik a Föld és a Hold közötti távolságot.

Noha Magyarországon a Bay Zoltán és Simonyi Károly vezette csapat 1945 elején erre már készen állt, a kalibrációs mérések 1946. február 6-ig húzottak el. Ennek oka, hogy a háborús front elérte Budapestet, és gyakorlatilag szétlőtték a várost, ami nem semmisült meg, azt hadizsákmányként elvitték a szovjetek. Emiatt Amerika néhány héttel hamarabb mutathatta fel az eredményt. Természetesen a mérést így is elvégezték Magyarországon, hiszen Bay hitt benne, hogy

a nemzetépítést tudósok által is lehet végezni.

Ferencz Orsolya arra is emlékeztetett, hogy 1980-ban hetedik nemzetként adtunk űrhajóst a világnak Farkas Bertalan személyében. Ezen kívül Simonyi Károly fia, Charles Simonyi kétszer is járt az űrben (2007-ben és 2009-ben).

A Nemzetközi Űrállomás egy másik szögből fotózva •  Fotó: Komka Péter/MTI Galéria

A Nemzetközi Űrállomás egy másik szögből fotózva

Fotó: Komka Péter/MTI

1991-ben Magyarországot elsőként hívják meg az European Space Agency programba, ám a tényleges csatlakozásra 2015-ig kell várni. Ennek oka is politikai volt, hiszen kormányok sora döntött úgy, hogy nem áldoz erre pénzt. Végül a mostani fideszes kormány döntött úgy, hogy csatlakozni kell a programhoz, amelyben azóta komoly szerepet tölt be az ország.

Öt éve saját úrhajós programot is elindítottak (HUNOR), amely során mostanra – 247 alkalmas személyből szűkítve a jelentkezőket – négy személy kezdhette el az űrhajóskiképzést. Legközelebb 2024 végén vagy 2025 elején mehet fel újra magyar ember az űrbe, aki harminc napot fog ott eltölteni.

Mi az értelme?

Számos fejlesztést köszönhetünk az űrkutatásnak, amelynek egyik legközismertebb terméke a mobiltelefon, amivel az internetet is használhatjuk – magyarázta Ferencz Orsolya. A fejlesztések ugyanakkor egyebek mellett tetten érhetők a meteorológia, a tűzoltás, a víz- és levegőtisztító rendszerek, az egészségügy (súlytalanságban végzett mérések stb.), a navigáció és a katonai újítások téren is. Utóbbi tetten érhető az orosz–ukrán háborúban is, ahol nyugati rendszereket használnak például kommunikációra, adattovábbításra.

Jelenleg több ezer műhold üzemel a Föld körül,

és csak Elon Musk több tízezer újabb berendezés földkörüli pályára állítását tervezi. A miniszteri biztos szerint ebben a versenyben Európa most ébredezik, kezd rájönni, hogy saját rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy ne kelljen mindent mástól megrendelnie. Elengedhetetlen technológiai megoldásokra van szüksége a Föld vizsgálata szempontjából, legyen szó a levegő összetételéről vagy éppen a klímaváltozásról. Megfelelő rendszerekkel ugyanakkor a migráció is nyomon követhető. A nemzetek közötti versenyben elért eredmények tehát a szuverenitást is szavatolhatják.

Űrbányászat

Ferencz Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy már az űrben fellelhető erőforrásokért is zajlik a verseny napjainkban: gyakorlatilag cégek alakulnak szerte a világban űrbányászat kategóriában. Ez nem is csoda, hiszen míg a Földön kezdenek kimerülni az erőforrások, addig

nagy mennyiségű nemesfém található más égitesteken.

„Ezen tények gyakorlatilag zárójelbe teszik az eddigi gazdasági modellünket” – szögezte le a szakember. Hangsúlyozta, nem elképzelt jövőről beszélünk, hiszen már szálltunk le égitestekre, történtek ott fúrások és mintavételek. Ezen fejlesztések alapján jelentősen megváltozik a jelenlegi helyzet, mert így gondolkodva beláthatjuk, hogy

nem a nemesfémekből, hanem a bioszféra elemeiből van a legkevesebb a Naprendszerben.

„Amíg ezt nem fogjuk fel, addig az egész közgazdasági modellünk halálra van ítélve” – magyarázta.

Csak a morál szabhat véget a Föld kiszipolyozásának – hangzott el az előadáson •  Fotó: Székelyhon Galéria

Csak a morál szabhat véget a Föld kiszipolyozásának – hangzott el az előadáson

Fotó: Székelyhon

Ferencz Orsolya a felsoroltak okán kijelentette, napjainkban a világgazdaság alapját képezi az űrkutatás, bizonyos helyszíneken (például Afrikában) nem is lehet földi egységeket kiépíteni biztonsági okokból, így műholdakat használva kommunikálnak.

Visszamennénk

A Holdra szállással kapcsolatos programot ugyancsak politikai döntés alapján állította le a nyugati nagyhatalom 1972-ben, hiszen pénzkidobásnak tartották a további erőfeszítéséket. Noha az eltelt mintegy 50 évben senki sem járt a Holdon, most hatalmas az igyekezet, hogy újból eljussunk az égitestre.

Idézet
Jelenleg nincs olyan ember a Földön, aki emberes leszálló egységet juttathatna el a Holdra

– magyarázta Ferencz Orsolya, aki ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben egyszerűen nem foglalkozott az emberiség ezzel a kérdéssel. A szakember egyébként meg van győződve, hogy még ebben az évtizedben állandó bázis lesz a Holdon. Úgy véli, hogy gyakorlatilag

a Hold kolonizációja, gyarmatosítása zajlik: az lesz az emberiség következő kontinense.

Sok oka van annak, hogy az égitestre szeretnénk jutni, ezek között említhető a kutatás, az űripar, az erőforrások (az ott igen, de Földön nem fellelhető izotópok), de a biztonságpolitika is. Magyarország egyebek mellett Amerikával közösen dolgozik egy holdbázis létrehozásán, Oroszország viszont Kínával fogott össze. Éppen ezért a nemzetközi egyezségek ellenére – miszerint nem viszünk fegyver a világűrbe – már az égitesten történő biztonsági zónák kijelöléséről van szó. Ez ettől kezdve mindenkit érint, hiszen a Hold és a Föld szinkronban történő mozgásától függ a bioszféra stabilitása.

Burokban születtünk

A szakember közölte, a „Földet gyakorlatilag az élet tartja életre alkalmas állapotban”, hiszen a más elemekkel folyamatosan reagáló oxigént visszatermeli a bioszféra. Szerencsés helyzetben vagyunk azért is, mert a Földnek van egy mágneses tere, amely tompítja a Napból és máshonnan érkező sugárzást. Ezen kívül az élet szempontjából az is lényeges, hogy a Nap a mágneses terével plazmabuborékot képez, amely szintén kivédi az intersztelláris káros hatásokat. Tehát mi kétszeresen is burokban születtünk.

•  Fotó: Székelyhon Galéria

Fotó: Székelyhon

Azt is megfigyeltük már, hogy a 20. századi globális átlaghoz képest mostanra 0,8 Celsius-fokkal nőtt a Föld hőmérséklete. Ez a Kárpát-medencében 1,7 fokot jelent.

A felmelegedés 2000-től kezdett igazán kiugró értékeket mutatni, ennek oka pedig a nagy mennyiségű széndioxid-kibocsájtás.

Tudni kell azt is, hogy a bolygónk igyekszik megszabadulni a különböző folyamatok során keletkező felesleges, elhasznált energiától, ám ha a megváltozott légkör miatt ezt nem tudja megtenni, akkor amiatt emelkedni kezd a hőmérséklet. A bioszféra ugyan képes alkalmazkodni a kihívásokhoz, de ehhez többszázezer évre van szüksége.

Amihez a nagyjából egymillió év alatt a bioszféra hozzászokott, ahhoz most száz vagy éppen egy év alatt kellene. Ez elvileg sem lehetséges, így tennünk kell valamit.

A gond fő oka, hogy a nagyhatalmú vállalatok profitéhségükben végtelen meredekségű növekedést akarnak beleerőszakolni egy véges rendszerbe. Ezt pedig egyetlen módon lehet megfékezni, mégpedig a morál által. Ferencz Orsolya szerint messzebb kell tekinteni magunknál, és el kell fogadni, hogy van Isten, az életünk pedig nem jár le a halálunk után. Nem az a célunk, hogy a tér és idő egy adott pontján a legtöbb aranyatomot felhalmozzuk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után

Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól

A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól
2026. november 21., szombat

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk

Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk
2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről

Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről
2026. november 20., péntek

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése

A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése
2026. november 20., péntek

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók
Hirdetés
2026. november 20., péntek

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján

Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján
2026. november 20., péntek

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket

Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
Hirdetés