Ferencz Orsolya: a Hold gyarmatosítása zajlik

– szögezte le a szakember.

Természetesen mindig voltak olyan emberek is, akik nem hitték, hogy valaha kijutunk az űrbe, de ennek ellenére 1957 októberében ez mégis megtörtént a Szputnyik 1 űrrakétával. Ekkor állított először föld körüli pályára mesterséges tárgyat az ember.

Az akkori hidegháborús körülmények közepette az események sokkolták az Amerikai Egyesült Államokat, de mindössze négy hónap múlva követték a szovjeteket, amikor sikerült föld körüli pályára állítani az Explorer 1-et. Ugyanezen év decemberében Dwight D. Eisenhower amerikai elnök beszédét már műhold közvetítette népének – ekkor született meg

Ezt követően elkezdődnek az emberekkel történő űrrepülések, amit szintén a szovjetek indítanak el Jurij Gagarinnal. Végül 1969-ben mégis amerikai lépett először a Holdra (Neil Armstrong), ugyanakkor érdemes tudni, hogy 1972-ben jártunk ott legutóbb. Ez idő alatt pedig összesen 12 ember lépett a bolygónkat kísérő égitestre.

– jegyezte meg Ferencz Orsolya.

A jelenlegi helyzetről

Tudni kell, hogy egy politikai döntés következtében 2011-től 2020-ig minden amerikai személyt az oroszok juttattak fel az űrbe, amíg debütált Elon Musk SpaceX nevű cégének űrhajója, a Dragon Crew.

Ők is csatlakozni akartak a programhoz, de az amerikaiak nem engedték. Kína azonban nem csüggedt, mostanra a harmadik, rendkívül fejlett űrállomásuk is elkészült.

A magyarok eredményei

A világűr határa Kármán Tódorról van elnevezve, de nagy szerepe volt az űrkutatásban Fonó Albertnek és Hermann Oberthnek is. Ferencz Orsolya arról beszélt, hogy a második világháborúban csak a német birodalom, a britek, az amerikaiak és Magyarország volt képes önállóan radart kifejleszteni. Ezek közül utóbbi kettő vállalta, hogy eszközeik segítségével megmérik a Föld és a Hold közötti távolságot.

Noha Magyarországon a Bay Zoltán és Simonyi Károly vezette csapat 1945 elején erre már készen állt, a kalibrációs mérések 1946. február 6-ig húzottak el. Ennek oka, hogy a háborús front elérte Budapestet, és gyakorlatilag szétlőtték a várost, ami nem semmisült meg, azt hadizsákmányként elvitték a szovjetek. Emiatt Amerika néhány héttel hamarabb mutathatta fel az eredményt. Természetesen a mérést így is elvégezték Magyarországon, hiszen Bay hitt benne, hogy

Ferencz Orsolya arra is emlékeztetett, hogy 1980-ban hetedik nemzetként adtunk űrhajóst a világnak Farkas Bertalan személyében. Ezen kívül Simonyi Károly fia, Charles Simonyi kétszer is járt az űrben (2007-ben és 2009-ben).

és csak Elon Musk több tízezer újabb berendezés földkörüli pályára állítását tervezi. A miniszteri biztos szerint ebben a versenyben Európa most ébredezik, kezd rájönni, hogy saját rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy ne kelljen mindent mástól megrendelnie. Elengedhetetlen technológiai megoldásokra van szüksége a Föld vizsgálata szempontjából, legyen szó a levegő összetételéről vagy éppen a klímaváltozásról. Megfelelő rendszerekkel ugyanakkor a migráció is nyomon követhető. A nemzetek közötti versenyben elért eredmények tehát a szuverenitást is szavatolhatják.

Űrbányászat

Ferencz Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy már az űrben fellelhető erőforrásokért is zajlik a verseny napjainkban: gyakorlatilag cégek alakulnak szerte a világban űrbányászat kategóriában. Ez nem is csoda, hiszen míg a Földön kezdenek kimerülni az erőforrások, addig

„Ezen tények gyakorlatilag zárójelbe teszik az eddigi gazdasági modellünket” – szögezte le a szakember. Hangsúlyozta, nem elképzelt jövőről beszélünk, hiszen már szálltunk le égitestekre, történtek ott fúrások és mintavételek. Ezen fejlesztések alapján jelentősen megváltozik a jelenlegi helyzet, mert így gondolkodva beláthatjuk, hogy

„Amíg ezt nem fogjuk fel, addig az egész közgazdasági modellünk halálra van ítélve” – magyarázta.

– magyarázta Ferencz Orsolya, aki ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben egyszerűen nem foglalkozott az emberiség ezzel a kérdéssel. A szakember egyébként meg van győződve, hogy még ebben az évtizedben állandó bázis lesz a Holdon. Úgy véli, hogy gyakorlatilag

Sok oka van annak, hogy az égitestre szeretnénk jutni, ezek között említhető a kutatás, az űripar, az erőforrások (az ott igen, de Földön nem fellelhető izotópok), de a biztonságpolitika is. Magyarország egyebek mellett Amerikával közösen dolgozik egy holdbázis létrehozásán, Oroszország viszont Kínával fogott össze. Éppen ezért a nemzetközi egyezségek ellenére – miszerint nem viszünk fegyver a világűrbe – már az égitesten történő biztonsági zónák kijelöléséről van szó. Ez ettől kezdve mindenkit érint, hiszen a Hold és a Föld szinkronban történő mozgásától függ a bioszféra stabilitása.

Burokban születtünk

A szakember közölte, a „Földet gyakorlatilag az élet tartja életre alkalmas állapotban”, hiszen a más elemekkel folyamatosan reagáló oxigént visszatermeli a bioszféra. Szerencsés helyzetben vagyunk azért is, mert a Földnek van egy mágneses tere, amely tompítja a Napból és máshonnan érkező sugárzást. Ezen kívül az élet szempontjából az is lényeges, hogy a Nap a mágneses terével plazmabuborékot képez, amely szintén kivédi az intersztelláris káros hatásokat. Tehát mi kétszeresen is burokban születtünk.

Tudni kell azt is, hogy a bolygónk igyekszik megszabadulni a különböző folyamatok során keletkező felesleges, elhasznált energiától, ám ha a megváltozott légkör miatt ezt nem tudja megtenni, akkor amiatt emelkedni kezd a hőmérséklet. A bioszféra ugyan képes alkalmazkodni a kihívásokhoz, de ehhez többszázezer évre van szüksége.

A gond fő oka, hogy a nagyhatalmú vállalatok profitéhségükben végtelen meredekségű növekedést akarnak beleerőszakolni egy véges rendszerbe. Ezt pedig egyetlen módon lehet megfékezni, mégpedig a morál által. Ferencz Orsolya szerint messzebb kell tekinteni magunknál, és el kell fogadni, hogy van Isten, az életünk pedig nem jár le a halálunk után. Nem az a célunk, hogy a tér és idő egy adott pontján a legtöbb aranyatomot felhalmozzuk.