Továbbra is közösen kell munkálkodni

– Hogyan ítéli meg, milyen év volt 2010 a Hargita megyei önkormányzat számára?

– Rendkívüli év volt az idei több szempontból is: a közigazgatási munkát jelentős mértékben megnehezítették a gazdasági világválság következményeinek felszámolására hozott kormányzati intézkedések, mint a költségvetés csonkítása, a közalkalmazottak számának csökkentése, valamint a közszférában a bérek és a különböző juttatások jelentős mértékű lefaragása. Ugyanakkor a decentralizációs folyamat révén újabb intézmény került a megyei tanács határkörébe – és fenntartásába –, a megyei sürgősségi kórház, valamint a megyei érdekeltségű egészségügyi intézmények. Emellett több alkalommal is természeti csapások sújtották a megye több övezetét, sok kárt, sok szenvedést és rendkívüli anyagi kiadásokat eredményezve. Mindezek ellenére elmondhatom, hogy eredményes évet zárunk, hisz a rendkívüli körülmények hatására minden tartalékunkat mozgósítottunk, s megtaláltuk a módját annak, hogy a szűkös körülmények dacára folytassuk gazdasági fejlesztési, infrastrukturális beruházási munkánkat, felkutatva a finanszírozási forrásokat, folytatva a megkezdett gazdasági, szociális és kulturális projekteket, nem mondva le a székelyföldi együttműködés erősítéséről sem.

– Említette, hogy a takarékossági intézkedésekkel párhuzamosan újabb hatáskörökkel, feladatokkal bővült az önkormányzat tevékenysége...

– Ezek közül első, s talán a legfontosabb a kórházak decentralizációja nyomán intézményünk hatáskörébe került megyei sürgősségi kórház fenntartása. Július 9-én vettük át a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház és a Tölgyesi Pszichiátriai Kórház menedzsmentjét, azzal a meggyőződéssel, hogy a kórházak átvétele felelősséget, számonkérhetőséget jelent számunkra, ami arra ösztönöz, hogy még hatékonyabban dolgozzunk a helyi közösség szolgálatában. Megjegyzem, hogy idén is, akárcsak mindeddig mandátumunk folyamán, prioritásként kezeltük az egészségügyet, ugyanis nem elég betonozni és aszfaltozni, az emberek egészségével is kell foglalkozni. Ennek jegyében építünk orvosi lakásokat, korszerűsítjük a kórház és a járóbeteg-rendelő épületét.

– Melyek voltak az idei esztendő prioritásai?

– Lévén, hogy hosszú évtizedekig peremsorsra kárhoztatták a mindenkori hatalmak a Székelyföldet – benne értelemszerűen Hargita megyét is –, óriási hátrányt kell ledolgoznunk az infrastruktúra-fejlesztés, a gazdaság élénkítése terén. Egyik legfontosabb feladatunk e téren a közúthálózat és a közlekedés fejlesztése volt. Így hát folytattuk a megyei utak korszerűsítését, sok helyen aszfaltoztunk. Itt hadd említsem meg, hogy nemegyszer kritika ért bennünket, hogy pár kilométeres útszakaszokat újítunk fel és avatunk, holott még nagyon sok a rossz, szinte járhatatlan utunk. Erre csak azt tudnám válaszolni: kérdezzék meg azokat az embereket, akik naponta használják a felújított útszakaszokat, hogy mit jelent számukra a jó közlekedési feltételek megteremtése, az utazás megkönnyítése. A válaszukból pedig kiderül, miért ünnep minden kilométer, minden méter út felújítása, javítása, korszerűsítése. Ezen a téren nagy fájdalmam, hogy az Autotransport közlekedési vállalat megszűnt járatait nem sikerült rövid idő alatt más cégek járataival helyettesíteni.
További prioritásunk volt a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés, az oktatás és a képzés kérdése, de sokat tettünk az otthon és a család biztonságáért, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és az idegenforgalom fejlesztéséért s nem utolsósorban a székely-magyar öntudat erősítéséért, az önrendelkezés megteremtéséért. Mint már említettem, gőzerővel dolgoztunk azon, hogy újabb, nem konvencionálisnak nevezett pénzforrásokat kutassunk fel fejlesztési terveink finanszírozására, s ezt a munkánkat siker koronázta: európai mércével is mérve, Hargita megye az uniós pénzek lehívása és felhasználása tekintetében is az európai régiók élmezőnyében van.

– Mit tehet az önkormányzat a munkahelyteremtés érdekében?

– Indirekt módon tudjuk támogatni a foglalkoztatottság növelését, kedvező feltételeket teremtve a vállalkozásoknak, a gazdasági élet fejlődésének. Mandátumunk első évében elkészítettük a megye turisztikai stratégiáját, idén egy másik fontos ágazat, a mezőgazdaság fejlődési stratégiáját dolgoztuk ki. Végső célunk, hogy túlnyomórészt rurális térségünk sajátos mezőgazdasági helyzetét előnnyé tudjuk változtatni. Itt hadd említesem meg, hogy máris számos kezdeményezésünk volt a helyi termények népszerűsítése terén, új piacokat keresve. A tapasztalat azt mutatja, hogy igény van a székely termékekre, jó tapasztalat volt erre a magyarországi Cora áruházban megrendezett Székely hetek, de a számos helyszínre kiterjesztett helyi és hagyományos székely termékek vására, valamint a nemrég Bukarestben megrendezett IndAgra vásár is. Fontos, hogy a megtermelt nyersanyagot fel is tudjuk dolgozni, jó példa erre a keresztúri vajgyár vagy a kozmási értékesítési gazdaszövetség, de ez csak a jéghegy csúcsa, számos hasonló kezdeményezésre van szükség ahhoz, hogy valóban a mezőgazdaság egy rendes megélhetést biztosító iparággá váljon családjaink számára.

– Több alkalommal elhangzott, hogy az idegenforgalom lehetne a Székelyföld egyik gazdasági húzóágazata. Mit tettek ezen a téren?

– Mint már említettem, kidolgoztuk Hargita megye turisztikai stratégiáját, és számos programot futtatunk e gazdasági ág bizonyos részterületeinek fejlesztésére. A teljesség igénye nélkül említhetném a Borvizek útja elnevezésű projektet, amely hosszú vajúdás után végre elkezdődött idén, vagy a népi gyógyfürdők felújítására indított tervünket, amelynek keretében felkaroltunk és új dimenzióba helyeztünk egy már működő és bevált kezdeményezést, új forrásokat vonva be megvalósításába. Ugyancsak az idegenforgalom fejlesztését szolgálja a biztonságos hegyi turizmusért elnevezésű programunk. Egységes Székelyföld standdal jelentünk meg bukaresti és budapesti szakrendezvényeken, turisztikai vásárokon. Visszatérve a turizmusra: javában zajlik téli turisztikai kampányunk, amelynek részeként sítérképet készítettünk.

– Mit tart a 2011-es esztendő prioritásainak?

– Az előbb felsoroltak meghatározzák prioritásainkat is. Mindenképpen és minden áron folytatni kell az infrastruktúra-fejlesztést, mint az útjavítást és -építést, víz- és csatornahálózatok bővítését, a turisztikai infrastruktúra fejlesztését. Folytatnunk kell továbbá a közösségi összefogáson alapuló kezdeményezések megvalósítását, mint például különböző termelők szövetkezetekbe való tömörítését a hatékonyabb termelés és értékesítés, no meg a közös érdekek hatékony képviselete, érvényesítése érdekében. Nem álllhatunk meg az újabb pénzforrások felkutatásáért végzett munkában sem, ugyanis még számos területen pénzigényes fejlesztésekre, beruházásokra van szükség. A válság dacára sem mondunk le a kultúra támogatására, a múlt ismeretére és a közösségépítésre szánt kiadásokról, ugyanis meggyőződésünk, hogy a kultúrára fordított pénz hatékony befektetés.

Végül, de nem utolósorban prioritásunk a megye, a megye lakossága érdekében a helyi, megyei választott testületek, a parlamenti képviselet és a kormányzati tisztségviselők közötti összefogás, eredményes együttmunkálkodás kiteljesítése, a vállalkozói szférával, a civil szervezetekkel és az egyházakkal való együttműködés szorosabbra fogása, ugyanis valamennyien egy célt szolgálunk: azt, hogy a lakosság, Hargita megye és a Székelyföld magyarsága szülőföldjén találja meg boldogulását. Meggyőződésem, hogy eredményeinket csak a a lakosság, a különböző szakmai és társadalmi csoportok aktív részvételével, szerepvállalásával tudtuk és tudjuk elérni. Ahhoz, hogy a Székelyföld megerősödjön, családjaink, vállalkozásaink gyarapodjanak, továbbra is közösen kell munkálkodnunk. Tisztelettel várom tehát építő szándékú meglátásaikat és javaslataikat az új esztendőben is, hiszen a jelenlegi gazdasági válságon csak akkor tudunk felülkerekedni, ha önkormányzataink, családjaink és vállalkozásaink mindennapjait az összefogás szelleme irányítja. Boldog új esztendőt kívánok mindannyiunknak!