Fotó: Rab Zoltán
Két napja nemcsak hogy ismét kötelező maszkot használnunk, ha kilépünk az otthonunkból, de bizony az sem mindegy, milyent hordunk. A sokak által kedvelt egyrétegű textilmaszk használata nem engedélyezett, csak orvosi vagy FFP2 maszkok használata megengedett. A maszkhasználati szigorítást a koronavírus az eddigieknél jóval fertőzőképesebb omikron variánsa miatt vezették be, egyelőre preventív módon. Az új szigorításnak azonban anyagi vetülete is van.
2022. január 10., 22:082022. január 10., 22:08
2022. január 11., 22:192022. január 11., 22:19
A járvány kitörése óta a koronavírus terjedését lassító intézkedések közül világszerte az egyik leggyakrabban használt és legelismertebb a maszkviselés. Az is jól látszik ugyanakkor, hogy a forgalomban lévő maszkok eltérő hatékonysággal gátolják meg a vírus továbbadását. A fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek szerint az egyrétegű textilmaszkok – amelyeket sokan kedvelnek a kényelem és a stílus miatt – képesek blokkolni a vírust hordozó nagyobb cseppeket, de nem olyan hatékonyak a kisebb aeroszolokkal szemben vagy a vírust hordozó részecskék blokkolására.
A koronavírus omikron variánsáról annyit már biztosan tudunk, hogy az eddigi változatoknál is sokkal fertőzőképesebb: az adatok szerint világszerte rohamos gyorsasággal terjed, s most már Romániában is egyre gyakoribb.
Büntetés járhat a textilmaszk miatt
A gyorsan emelkedő fertőzésszámok miatt január 8-ától ismét járványügyi szigorítások léptek érvénybe, amelyek értelmében a lakáson kívül mindenütt kötelezővé válik az egészségügyi védőmaszk viselése, ráadásul ez orvosi vagy az FFP2 maszk kell legyen,
– figyelmeztetett pénteken Lucian Bode belügyminiszter, aki szerint
Nagy változás ez sok embernek, ugyanis eddig sokan használtak egyrétegű textilmaszkokat, amelyeket aztán mosással, vasalással lehetett fertőtleníteni, majd ismét használatba venni. Az újrahasználhatósága mellett egyesek divatcikként is értelmezték, s igyekeztek stílusukhoz találót beszerezni, de a textilmaszk legnagyobb előnye mindenképpen az volt, hogy egyszer kellett megvenni, ha 5, ha 10 lejért vagy drágábban, de utána tényleg hónapokig lehetett használni. Ezzel szemben
Most már nem „aranyárban” mérik, mint a járvány elején, de mindenképp költséget jelent.
Nincs már keletje a textilmaszkoknak, így az ára is jóval alacsonyabb most
Fotó: Rab Zoltán
A legegyszerűbben a kék színű orvosi/sebészi maszkot lehet megvásárolni, ha egy darabot szeretnénk, átlagosan 1 lejt kérnek érte üzletekben vagy gyógyszertárakban, de érdemes nagyobb kiszerelésben beszerezni ezeket, mert úgy jóval olcsóbb: a nagyobb áruházakban találtunk 4 lejért tíz darabot, de
Gyógyszertárakban azért ennél magasabb az ára, az egyik gyógyszertárlánc patikájában találtunk 52 lejért egy ötven darabos dobozt, de tudtunk volna venni 79 lejért is.
Általában a webshopokban találunk gyermekeknek szánt maszkokból is nagyobb választékot.
Fotó: Rab Zoltán
Az FFP2 maszk az orvosi maszkok legjobbja, polipropilénből készült, sűrűbb szálhálózattal rendelkezik, mint a sebészi maszk, ugyanakkor teljesen zárt, rásimul az arcra, mondhatni egy félálarc. Ez a szorosabb háló, valamint az anyag elektrosztatikus feltöltődése ezeket a maszkokat teszi a leghatékonyabbá a viselő által kilélegzett nagyobb cseppek és aeroszolok felfogásában, a levegőben lévő részecskék akár 95 százalékát is kiszűrhetik. Ezek ára magasabb, mint a műtős maszkoké. Bár neten már 2–3 lejért is lehet kapni darabját, mivel szállítási költséget is kell fizetni, érdemes nagyobb kiszerelést keresni. Egyik áruházban kínálnak tíz darabot 26 vagy 30 lejért, gyógyszertárban találtunk 10 darabosat 30 és 49 lejért is, darabra is lehet kérni, de nem minden patikában tartanak egyelőre.
Fotó: Rab Zoltán
A maszkhasználat szigorításának sokkal inkább politikai, mint orvosi, szakmai okai vannak – vélekedik Lorenzovici László orvos, egészségközgazdász, akit arról kérdeztünk, hogy miért pont most hozták meg ezt a döntést Romániában.
„Én úgy gondolom, hogy nyomás nehezedik a döntéshozókra, és akartak hozni valamilyen döntést, hogy mutassák, valamit tényleg csináltak. Az, hogy a különböző maszkok különbözőképpen védenek, az logikus és igaz, de hogy eddig miért nem hozták meg ezt a lépést, annak inkább politikai és kevésbé szakmai okai vannak.
– fogalmazott a szakember.
Lorenzovici hozzátette: nagy a közvélemény nyomása a döntéshozókon, másrészt az egyértelműen látszik, hogy az omikron terjedési képessége gyorsabb. „Nem azért, mert a vírus kisebb, nagyobb, fürgébb vagy mozgékonyabb, és a különböző sűrűségű szöveteken jobban át tudna bújni, vagy nem. Nem arról beszélünk, hogy egy egér, egy macska vagy egy elefánt átfér-e a lyukon vagy sem, hanem hogy sokkal gyorsabban szaporodik és hamarább szór, és többek közt a maszkhasználat szigorításával próbálják ezt a sebességet fékezni. Én azt mondanám, hogy inkább preventív módon, mert nem lehet még látni, hogy ez milyen hatással van a kórházi kezelésre szoruló esetekre, a súlyos intenzívre kerülő esetekre és az elhalálozásokra” – magyarázta Lorenzovici.
Hozzátette, ezt még Nyugat-Európában sem lehet látni egyértelműen, mert túl kevés idő telt el az omikron megjelenése óta, ráadásul még sehol sem száz százalékban csak omikron-hullám van.
– nyomatékosított a szakember. Hozzátette, bár Románia nem az első ország, amelyben meghozták ezt a lépést, vannak helyek még, ahol például csak FFP2 maszkkal lehet belépni különböző zsúfolt területekre,
„Logikailag valószínűleg igen, mert, ha lassabban terjed a vírus, kevesebb ember kapja el, akkor logikailag kevesebb fog meghalni. De ahogy kinéznek a dolgok, előbb-utóbb mindenki elkapja, s nem a maszk fog megvédeni az elhalálozástól, hanem a szervezet védekezőképessége, amely pedig egyértelműen befolyásolható pozitívan, javítható az oltással” – hangsúlyozta az orvos.
Lorenzovici László hozzátette, nem szabad szem előtt téveszteni, hogy ennek a szigorításnak anyagi következménye is van, ugyanis ha valaki legalább egy kicsit helyesen akarja csinálni, s naponta egy új maszkot használ, akkor költenie kell rá. Ráadásul vannak dolgok, amelyek értelmetlenek, ha az ember egyedül sétál a parkban, akkor annak nincs túl sok értelme, hogy maszkot hordjon – elég lett volna a szigorítást zsúfolt terekre, tömegközlekedésre, hivatalokra, közintézményekre alkalmazni. „Sajnos az irracionális döntések borzolják a lakosság idegeit, amelyek már elég borzoláson átmentek eddig is” – összegzett az egészségügyi közgazdász.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
5 hozzászólás