Tizenkét évből hármat mondhatni fölöslegesen járnak iskolába a diákok

Tanórán a diákok. Olyan ismereteket is tanulnak, aminek később nem veszik hasznát. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Tanórán a diákok. Olyan ismereteket is tanulnak, aminek később nem veszik hasznát. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Több mint három évet járnak fölöslegesen iskolába a romániai diákok, mivel ez idő alatt gyakorlatilag nem tanulnak semmi hasznosíthatót – állapította meg a Világbank legutóbbi jelentése. A legtöbb tantárgy telítve van fölöslegesnek vélt információkkal, ráadásul sok esetben ezek a tananyagok unalmasak és nehezen tanulhatók.

Molnár Rajmond

2018. október 27., 19:592018. október 27., 19:59

2018. október 28., 17:142018. október 28., 17:14

A Világbank legutóbbi jelentése ismételten alátámasztja a romániai tanügy inkompetenciáját. Konkrétan azt állapították meg, hogy

közoktatási rendszerünkben a 12 évnyi képzésből mintegy 3 év és 4 hónap elvesztegetett idő, amely alatt az iskolások nem tanulnak semmit

– írta az Adevărul országos napilap a Világbank jelentésére hivatkozva, amely a romániai tanulók nemzetközi teszteken elért eredményeit használta fel a kutatáshoz.

A legtöbb idő az általános és középiskolai évek végén megy kárba, amikor egyebek közt deriválást tanulnak a diákok, holott meg vannak győződve arról, hogy ezeket a későbbiekben nem fogják felhasználni. A tanulók inkább azokra a tananyagokra összpontosítanak, amelyeket a záróvizsgákon (országos felmérés és érettségi) vagy a különböző felvételiken kérnek tőlük. Emellett

a legtöbb tantárgy telítve van fölöslegesnek vélt információkkal, ráadásul sok esetben ezek a tananyagok unalmasak,

nehezek és párhuzamosak a mai tinédzserek által elvártakkal – állapítják meg a cikkben.

A kutatás kapcsán felkerestük Ferencz-Salamon Alpár oktatási szakértőt, aki szerint a romániai közoktatási rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem a fiatalok készségeit fejleszti elsősorban, hanem vaskos elméleti tananyagrészeket sulykol beléjük. Ezek a legtöbb esetben haszontalanok, hiszen a gyerekek érdektelenek irántuk, így hamar el is felejtik.

Idézet
Sokszor nem is a gyermeket tanítjuk, hanem inkább a tananyagot

– fogalmazott lényegre törően Ferencz-Salamon, aki szerint ez nem pedagógusi, hanem rendszerbeli probléma. Mint mondta, a romániainál fejlettebb közoktatási rendszerekben szellősebb tanagyaggal, készség- és kompetenciafejlesztésekkel foglalkoznak, gyermekközpontúan végzik az oktatást. Nem is csoda, ha azok a gyerekek sokkal jobb eredményeket érnek el a nemzetközi felméréseken, például a már általunk is bemutatott PISA-felméréseken.

A hazai tanügyi rendszer már több évtizede szinte változatlan, ez pedig a konzervatív viszonyulás miatt van így, amelyet az oktatáspolitikában érintett tényezők részéről tapasztalhatunk már jó ideje – válaszolt a témával kapcsolatos kérdésünkre Burus-Siklódi Botond. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint

Idézet
a tanügyben eddig csak a szándék szintjén léptünk előre, az oktatási reformok mindegyike egymás után vallott kudarcot, vagy nem folytatódott.

Noha voltak jó elképzelések – mondta –, egyik sem volt megfelelően kivitelezve. Ez a sok torlódás vezetett a jelenlegi eredményekhez. „Egyértelmű, hogy nagyon sok ismeretet próbálunk egy jelképes tölcsérrel betölteni a gyerekek agyába, ami olyan pluszterhet jelent számukra, amelytől sok esetben elkedvetlenednek, nem a tanulás és fejlődés iránti érdeklődésüket segíti elő, hanem inkább az iskolától való eltávolodást” – jelentette ki.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője is, aki szerint nyilvánvalóan vannak olyan tananyagrészek, amelyekből kevesebb is elég lenne, esetleg nem is kellenének, csak bizonyos oktatási formákban.

Egyes ismeretanyagokat, amelyeket az iskolában tanulnak, a diákok a későbbiekben sosem használnak fel

– fogalmazott. Görbe megjegyezte, jelenleg is sok vita zajlik a tananyag körül: elhangzanak érvek és ellenérvek, viszont a Világbank jelentésének mindenképpen van alapja.

Keveset költünk a tanügyre
A Világbank egy korábbi jelentése szerint európai szinten Romániában költenek legkevesebbet az egyetem előtti oktatásra, GDP-arányosan mindössze 3,1 százalékot, míg az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 4 százalék és 6 százalék közötti finanszírozást tart optimálisnak. Egy 2016-os kimutatás szerint pedig a romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a gyerek tud írni és olvasni, de nagyon lassan, az olvasásban semmi örömét nem leli, nehezebb szövegeket nem képes értelmezni.

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát

Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát
2025. július 03., csütörtök

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban
2025. július 03., csütörtök

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el

Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el
2025. július 03., csütörtök

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek
2025. július 03., csütörtök

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások

Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások
2025. július 03., csütörtök

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések
2025. július 03., csütörtök

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz
2025. július 03., csütörtök

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?

Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?
2025. július 03., csütörtök

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani

Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani
2025. július 03., csütörtök

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat

Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat