Tanórán a diákok. Olyan ismereteket is tanulnak, aminek később nem veszik hasznát. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Több mint három évet járnak fölöslegesen iskolába a romániai diákok, mivel ez idő alatt gyakorlatilag nem tanulnak semmi hasznosíthatót – állapította meg a Világbank legutóbbi jelentése. A legtöbb tantárgy telítve van fölöslegesnek vélt információkkal, ráadásul sok esetben ezek a tananyagok unalmasak és nehezen tanulhatók.
2018. október 27., 19:592018. október 27., 19:59
2018. október 28., 17:142018. október 28., 17:14
A Világbank legutóbbi jelentése ismételten alátámasztja a romániai tanügy inkompetenciáját. Konkrétan azt állapították meg, hogy
– írta az Adevărul országos napilap a Világbank jelentésére hivatkozva, amely a romániai tanulók nemzetközi teszteken elért eredményeit használta fel a kutatáshoz.
A legtöbb idő az általános és középiskolai évek végén megy kárba, amikor egyebek közt deriválást tanulnak a diákok, holott meg vannak győződve arról, hogy ezeket a későbbiekben nem fogják felhasználni. A tanulók inkább azokra a tananyagokra összpontosítanak, amelyeket a záróvizsgákon (országos felmérés és érettségi) vagy a különböző felvételiken kérnek tőlük. Emellett
nehezek és párhuzamosak a mai tinédzserek által elvártakkal – állapítják meg a cikkben.
A kutatás kapcsán felkerestük Ferencz-Salamon Alpár oktatási szakértőt, aki szerint a romániai közoktatási rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem a fiatalok készségeit fejleszti elsősorban, hanem vaskos elméleti tananyagrészeket sulykol beléjük. Ezek a legtöbb esetben haszontalanok, hiszen a gyerekek érdektelenek irántuk, így hamar el is felejtik.
– fogalmazott lényegre törően Ferencz-Salamon, aki szerint ez nem pedagógusi, hanem rendszerbeli probléma. Mint mondta, a romániainál fejlettebb közoktatási rendszerekben szellősebb tanagyaggal, készség- és kompetenciafejlesztésekkel foglalkoznak, gyermekközpontúan végzik az oktatást. Nem is csoda, ha azok a gyerekek sokkal jobb eredményeket érnek el a nemzetközi felméréseken, például a már általunk is bemutatott PISA-felméréseken.
A hazai tanügyi rendszer már több évtizede szinte változatlan, ez pedig a konzervatív viszonyulás miatt van így, amelyet az oktatáspolitikában érintett tényezők részéről tapasztalhatunk már jó ideje – válaszolt a témával kapcsolatos kérdésünkre Burus-Siklódi Botond. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint
Noha voltak jó elképzelések – mondta –, egyik sem volt megfelelően kivitelezve. Ez a sok torlódás vezetett a jelenlegi eredményekhez. „Egyértelmű, hogy nagyon sok ismeretet próbálunk egy jelképes tölcsérrel betölteni a gyerekek agyába, ami olyan pluszterhet jelent számukra, amelytől sok esetben elkedvetlenednek, nem a tanulás és fejlődés iránti érdeklődésüket segíti elő, hanem inkább az iskolától való eltávolodást” – jelentette ki.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője is, aki szerint nyilvánvalóan vannak olyan tananyagrészek, amelyekből kevesebb is elég lenne, esetleg nem is kellenének, csak bizonyos oktatási formákban.
– fogalmazott. Görbe megjegyezte, jelenleg is sok vita zajlik a tananyag körül: elhangzanak érvek és ellenérvek, viszont a Világbank jelentésének mindenképpen van alapja.
Keveset költünk a tanügyre
A Világbank egy korábbi jelentése szerint európai szinten Romániában költenek legkevesebbet az egyetem előtti oktatásra, GDP-arányosan mindössze 3,1 százalékot, míg az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 4 százalék és 6 százalék közötti finanszírozást tart optimálisnak. Egy 2016-os kimutatás szerint pedig a romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a gyerek tud írni és olvasni, de nagyon lassan, az olvasásban semmi örömét nem leli, nehezebb szövegeket nem képes értelmezni.
A megszorítások miatt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatta beruházások közül a legfontosabbal, a megyeháza felújításával versenyt futnak az idővel – vázolta a helyzetet a Hargita megyei tanács elnöke, Bíró Barna Botond.
Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Elutasította hétfőn a szenátus 40 támogató és a 82 ellenszavazattal a Daniel David oktatási miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt.
Idén eddig közel 280 tűzesethez riasztották a Hargita megyei tűzoltóságot, azonban leggyakrabban a rohammentőknek (SMURD) kellett beavatkozniuk, több mint kétezer esetben vonultak helyszínre segíteni.
Teljes gázzal, mindenféle körültekintés nélkül mentek be az útkereszteződésbe a fiatalok egy motorral, ahol egy autó érkezett. Borulás lett a vége, de szerencsés kimenetelű.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
3 hozzászólás