
Tanórán a diákok. Olyan ismereteket is tanulnak, aminek később nem veszik hasznát. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Több mint három évet járnak fölöslegesen iskolába a romániai diákok, mivel ez idő alatt gyakorlatilag nem tanulnak semmi hasznosíthatót – állapította meg a Világbank legutóbbi jelentése. A legtöbb tantárgy telítve van fölöslegesnek vélt információkkal, ráadásul sok esetben ezek a tananyagok unalmasak és nehezen tanulhatók.
2018. október 27., 19:592018. október 27., 19:59
2018. október 28., 17:142018. október 28., 17:14
A Világbank legutóbbi jelentése ismételten alátámasztja a romániai tanügy inkompetenciáját. Konkrétan azt állapították meg, hogy
– írta az Adevărul országos napilap a Világbank jelentésére hivatkozva, amely a romániai tanulók nemzetközi teszteken elért eredményeit használta fel a kutatáshoz.
A legtöbb idő az általános és középiskolai évek végén megy kárba, amikor egyebek közt deriválást tanulnak a diákok, holott meg vannak győződve arról, hogy ezeket a későbbiekben nem fogják felhasználni. A tanulók inkább azokra a tananyagokra összpontosítanak, amelyeket a záróvizsgákon (országos felmérés és érettségi) vagy a különböző felvételiken kérnek tőlük. Emellett
nehezek és párhuzamosak a mai tinédzserek által elvártakkal – állapítják meg a cikkben.
A kutatás kapcsán felkerestük Ferencz-Salamon Alpár oktatási szakértőt, aki szerint a romániai közoktatási rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem a fiatalok készségeit fejleszti elsősorban, hanem vaskos elméleti tananyagrészeket sulykol beléjük. Ezek a legtöbb esetben haszontalanok, hiszen a gyerekek érdektelenek irántuk, így hamar el is felejtik.
– fogalmazott lényegre törően Ferencz-Salamon, aki szerint ez nem pedagógusi, hanem rendszerbeli probléma. Mint mondta, a romániainál fejlettebb közoktatási rendszerekben szellősebb tanagyaggal, készség- és kompetenciafejlesztésekkel foglalkoznak, gyermekközpontúan végzik az oktatást. Nem is csoda, ha azok a gyerekek sokkal jobb eredményeket érnek el a nemzetközi felméréseken, például a már általunk is bemutatott PISA-felméréseken.
A hazai tanügyi rendszer már több évtizede szinte változatlan, ez pedig a konzervatív viszonyulás miatt van így, amelyet az oktatáspolitikában érintett tényezők részéről tapasztalhatunk már jó ideje – válaszolt a témával kapcsolatos kérdésünkre Burus-Siklódi Botond. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint
Noha voltak jó elképzelések – mondta –, egyik sem volt megfelelően kivitelezve. Ez a sok torlódás vezetett a jelenlegi eredményekhez. „Egyértelmű, hogy nagyon sok ismeretet próbálunk egy jelképes tölcsérrel betölteni a gyerekek agyába, ami olyan pluszterhet jelent számukra, amelytől sok esetben elkedvetlenednek, nem a tanulás és fejlődés iránti érdeklődésüket segíti elő, hanem inkább az iskolától való eltávolodást” – jelentette ki.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője is, aki szerint nyilvánvalóan vannak olyan tananyagrészek, amelyekből kevesebb is elég lenne, esetleg nem is kellenének, csak bizonyos oktatási formákban.
– fogalmazott. Görbe megjegyezte, jelenleg is sok vita zajlik a tananyag körül: elhangzanak érvek és ellenérvek, viszont a Világbank jelentésének mindenképpen van alapja.
Keveset költünk a tanügyre
A Világbank egy korábbi jelentése szerint európai szinten Romániában költenek legkevesebbet az egyetem előtti oktatásra, GDP-arányosan mindössze 3,1 százalékot, míg az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 4 százalék és 6 százalék közötti finanszírozást tart optimálisnak. Egy 2016-os kimutatás szerint pedig a romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a gyerek tud írni és olvasni, de nagyon lassan, az olvasásban semmi örömét nem leli, nehezebb szövegeket nem képes értelmezni.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
Negyvenhárom személyt evakuált a katasztrófavédelem szombat reggel egy temesvári négyemeletes tömbházból, miután az egyik földszinti lakásban robbanás történt, amelyet tűz követett.
Életének 86-ik évében elhunyt Nagy Antal csíkszeredai pedagógus, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára.
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét.
3 hozzászólás