Teljes búcsú: hazatértek a gyalogos zarándokok

Fáradtan és létszámában kissé megfogyatkozva, de teljes búcsút nyerve tért haza a gyergyóalfalvi keresztaljához csatlakozott zarándokok igencsak népes csoportja. István pap helybeli követői mellett a borzonti, csomafalvi, újfalvi hívők, valamint a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjai is gyalog tették meg az összességében több mint száz kilométeres utat Szűz Máriához.

Csibi Márti

2010. május 25., 09:292010. május 25., 09:29

Fotó: Csibi Márti

170 ember vágott neki a hosszú és megpróbáltatásokkal teli útnak, közülük alig egy páran nem jöttek vissza gyalog. „Nagyon különleges volt az idei zarándoklat, ennyire fegyelmezett csapattal még nem volt dolgom. Pedig most vagyunk a legtöbben, százhetvenen, tehát pontosan negyvennel léptük túl az 1996-os rekordunkat. Akármilyen az idő, az most már nem szól bele”, mutat büszkén a három zászló alá felsorakozott társaságra Balázs József.

Fotó: Csibi Márti

A zarándoklat felélesztésének tizennyolc éve alatt volt már részük mindenben: gyalogoltak esőben, szélben, hidegben, melegben, de bármi is jött, éppen és ott az volt a legjobb idő. „Itt ahány ember van és gyermek, a szívemben már mindenik előtt levettem a kalapomat. Van, hogy hatványozottan is próbára teszi az Úr a kitartásunkat. Máriához mentek, vagy csak kirándultok? Bíztok abban, hogy elég erősek vagytok? Hogy gondviseléssel figyelem az utatokat? De ilyenkor csak ráállsz az útra, menni kell” – fogalmaz a székelyekre jellemző állhatatossággal Balázs József.

Fotó: Csibi Márti

A zarándokoknak még egy feladatuk van, mielőtt még hazatérnének és megszabadulnának kitartó társuktól, a négy nap alatt lábukra nőtt bakancstól: zászlóhajtás és főhajtás a templomkertben, jeléül annak, hogy idén is teljesítették a magukra vállalt szépséges kötelességet: elzarándokolni Máriához, aki a hitük megvédésekor megsegítette őket.

Fotó: Csibi Márti

Több évszázados hagyománya van a Gyergyói-medencében a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szervezett csíksomlyói gyalogos zarándoklatoknak. István pap 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét - a tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A búcsújárás 1993-ban, a betiltása után 44 évvel kelt újra életre Gyergyóalfaluban, Hajdó István főesperes kezdeményezésére.