Tekerői templom: hosszadalmas a műemléképület felújítása

Jelenleg a templomtorony felújítása zajlik

„Nem akarom, hogy az emberek elszokjanak a templomba járástól, és én is nagyon szeretnék már a templomban misézni” – egy évvel korábban nyilatkozott így Csedő István gyergyótekerőpataki plébános, aki akkor abban reménykedett, hogy 2011 nyarára végére járhatnak a templom felújításának. A helyzet ma már valamivel jobb, mit egy évvel korábban, de jelenleg is távoli még a befejezés.

Lassan haladnak a munkák a műemléképületen

Az 1734-ben épült tekerőpataki templom felújításához 2008-ban fogtak hozzá, a munkálatok elején a hívek adományai mellé az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről érkezett jelentős anyagi segítéség. Így sikerült elvégezni a falak belső és külső felújítását, illetve azokat a munkákat, melyek az épület víztelenítését szolgálták. Mivel a műemléképületek esetében tilos a munkagépek használata, kézi szerszámokat és emberi erőt alkalmaztak – ez önmagában is hosszadalmassá tette a felújítási folyamatot. Szintén késleltető tényező, hogy az építményen csak olyan csapatok dolgozhatnak, akik a műemlékek restaurálására megfelelő engedéllyel rendelkeznek, ezért például – bár már a munkadíj is ki van fizetve – a szakember elfoglaltsága miatt nincsenek elkezdve a farestaurátorra váró munkák. Külön gondnak számít a falképek restaurálása. Erre pályázatot nyújtott be a plébánia a megfelelő hatósághoz, azonban az eddigi elbírálások nem hoztak pozitív eredményt. Csedő István plébános úgy véli, a műemlékvédelmi hivatalok nem segítik a munkálatok operativitását.

„Bukarestben például nem adnak annyi pénzt, hogy folyamatosan menjenek a munkálatok. Első lépésben csak a víztelenítésre adtak, és egy évre szólt az engedély. A második évben adtak a belső falfelújításra, a harmadik évben a falak külső felújítására, de csak a csatornákig. Ebben az évben a kerítés felújítására biztosították a pénzt. Tehát lassan a negyedik tavasz, és még csak alig a felén vagyunk túl a munkálatoknak” – mondja a plébános. Azt is a késleltető tényezők közé sorolja, hogy minden munkafázisra külön műemlékvédelmi engedély kell, amiknek beszerzése nagyon hosszadalmas folyamat.

Restaurálják a tornyot és az orgonát

Mindezek ellenére jelenleg is dolgoznak a templom felújításán: a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közbenjárásával kapott 40 ezer lej, Gyergyóújfalu önkormányzatától kapott 15 ezer, illetve Hargita Megye Tanácsától már értesítésben leközölt 35 ezer lejes egyháztámogatás lehetővé teszi a templomtorony felújításának befejezését, illetve a szintén műemléklistán szereplő orgona restaurálását. Hátravan még a falképek restaurálása, a tetőzet cserepeinek kicserélése, a torony falainak lefestése, a központi fűtés beszerelése, a nyílászárók kicserélése, illetve a bútorzat rendbetétele. „Ennek az összköltsége hozzávetőlegesen 250 ezer lej” – mondja Csedő plébános, aki jelenleg abban reménykedik, hogy a templom védőszentjének ünnepét, Szent János búcsúját jövőben már valóban annak méltó helyén, az istenházában lehet megtartani.

Gömbbe zárt múlt

A jelenleg zajló toronyrestaurálási munkálatok során három iratot találtak a munkások a gömbben. Az írások 1968-ból, a templom legutóbbi felújításának idejéből valók. Az egyik az akkori plébánosnak, Dani Gergelynek az írása, melyben felsorolja, hogy kik támogatták a javítást, kik voltak az egyháztanácsosok és a mesterek. A másik írást Madaras Sándor, az egyházközség pénztárosa látta el kézjegyével, a harmadik pedig a csíkszentkirályi Kovács András építőmester írása. Ezeket, kiegészítve Csedő István plébánosnak a jelenlegi felújításról szóló írásával, visszahelyezik a templomtorony gömbjébe.