Fotó: Pethő Melánia
Több mint három éve zajlik a gyergyótekerőpataki templom felújítása, s bár a tervek szerint az idei Szent János-napi búcsút itt szerették volna tartani, a munkálatok még ma sem engedik meg, hogy a szentmiséket az istenházában hallgassák a hívek. Az épület műemléklistán szerepel, s mint ilyen, a felújítása hosszadalmas procedurális folyamatokkal jár, de hátráltató tényező az is, hogy a szükséges pénzalapokkal sem rendelkezik teljes mértékben a munkálatokat megrendelő plébánia.
2011. december 20., 12:532011. december 20., 12:53
2011. december 20., 13:012011. december 20., 13:01
Jelenleg a templomtorony felújítása zajlik
„Nem akarom, hogy az emberek elszokjanak a templomba járástól, és én is nagyon szeretnék már a templomban misézni” – egy évvel korábban nyilatkozott így Csedő István gyergyótekerőpataki plébános, aki akkor abban reménykedett, hogy 2011 nyarára végére járhatnak a templom felújításának. A helyzet ma már valamivel jobb, mit egy évvel korábban, de jelenleg is távoli még a befejezés.
Lassan haladnak a munkák a műemléképületen
Az 1734-ben épült tekerőpataki templom felújításához 2008-ban fogtak hozzá, a munkálatok elején a hívek adományai mellé az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről érkezett jelentős anyagi segítéség. Így sikerült elvégezni a falak belső és külső felújítását, illetve azokat a munkákat, melyek az épület víztelenítését szolgálták. Mivel a műemléképületek esetében tilos a munkagépek használata, kézi szerszámokat és emberi erőt alkalmaztak – ez önmagában is hosszadalmassá tette a felújítási folyamatot. Szintén késleltető tényező, hogy az építményen csak olyan csapatok dolgozhatnak, akik a műemlékek restaurálására megfelelő engedéllyel rendelkeznek, ezért például – bár már a munkadíj is ki van fizetve – a szakember elfoglaltsága miatt nincsenek elkezdve a farestaurátorra váró munkák. Külön gondnak számít a falképek restaurálása. Erre pályázatot nyújtott be a plébánia a megfelelő hatósághoz, azonban az eddigi elbírálások nem hoztak pozitív eredményt. Csedő István plébános úgy véli, a műemlékvédelmi hivatalok nem segítik a munkálatok operativitását.
„Bukarestben például nem adnak annyi pénzt, hogy folyamatosan menjenek a munkálatok. Első lépésben csak a víztelenítésre adtak, és egy évre szólt az engedély. A második évben adtak a belső falfelújításra, a harmadik évben a falak külső felújítására, de csak a csatornákig. Ebben az évben a kerítés felújítására biztosították a pénzt. Tehát lassan a negyedik tavasz, és még csak alig a felén vagyunk túl a munkálatoknak” – mondja a plébános. Azt is a késleltető tényezők közé sorolja, hogy minden munkafázisra külön műemlékvédelmi engedély kell, amiknek beszerzése nagyon hosszadalmas folyamat.
Restaurálják a tornyot és az orgonát
Mindezek ellenére jelenleg is dolgoznak a templom felújításán: a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közbenjárásával kapott 40 ezer lej, Gyergyóújfalu önkormányzatától kapott 15 ezer, illetve Hargita Megye Tanácsától már értesítésben leközölt 35 ezer lejes egyháztámogatás lehetővé teszi a templomtorony felújításának befejezését, illetve a szintén műemléklistán szereplő orgona restaurálását. Hátravan még a falképek restaurálása, a tetőzet cserepeinek kicserélése, a torony falainak lefestése, a központi fűtés beszerelése, a nyílászárók kicserélése, illetve a bútorzat rendbetétele. „Ennek az összköltsége hozzávetőlegesen 250 ezer lej” – mondja Csedő plébános, aki jelenleg abban reménykedik, hogy a templom védőszentjének ünnepét, Szent János búcsúját jövőben már valóban annak méltó helyén, az istenházában lehet megtartani.
Gömbbe zárt múlt
A jelenleg zajló toronyrestaurálási munkálatok során három iratot találtak a munkások a gömbben. Az írások 1968-ból, a templom legutóbbi felújításának idejéből valók. Az egyik az akkori plébánosnak, Dani Gergelynek az írása, melyben felsorolja, hogy kik támogatták a javítást, kik voltak az egyháztanácsosok és a mesterek. A másik írást Madaras Sándor, az egyházközség pénztárosa látta el kézjegyével, a harmadik pedig a csíkszentkirályi Kovács András építőmester írása. Ezeket, kiegészítve Csedő István plébánosnak a jelenlegi felújításról szóló írásával, visszahelyezik a templomtorony gömbjébe.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
szóljon hozzá!