Szili Katalin: amíg Dan Tanasă himnuszéneklésért feljelenthet, addig nincs rendben a kisebbség helyzete

„Egyre inkább átment az igazságszolgáltatás színterére a jogvédelmi kérdéseknek a lenullázása, megakadályozása. Egyre inkább a bírósági döntések kedvezőtlenek a kisebbségek számára, ez szörnyű tendencia Románia szintjén. Jó, ha ezeket rögzítjük, tudatjuk a nemzetközi közvéleménnyel, és jó, ha ezt látják, hogy itt kettős játszma folyik. Mert a közélet bizonyos szegmensei pozitív attitűdről tesznek tanúbizonyságot, ami a kisebbségi jogokat illeti, de másnap a bíróság elkaszál mindent, amit el lehetett érni azelőtt.”

„Nyilvánvaló ez azt is láttatja, hogy számos különböző teendő van ahhoz képest, mint ami más országokban jellemző. Azzal, ha nemzetközi színtéren nem ismerik, vagy rosszul értelmezik ezeket a dolgokat, nekünk minden szinten meg kell ragadnunk azt a lehetőséget, hogy a lehető legtöbb információt eljuttassuk.” Hozzátette, nagyon fontos az is, hogy kitöltjük-e azt az űrt, amit számunkra, illetve a közösségeink számára a szomszédos országok jogszabályai lehetővé tesznek.

Bethlendi András, a 2016-ban alapított Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) jogvédő szervezet elnöke a tevékenységükről elmondta, pereket indítanak, tanácsokat is adnak, és fontosnak találják a nyilvánosság tudatosítását, a jogtudatosság növelését.

Úgy véli, hogy az erdélyi magyarság egy egészen sajátos helyzetben van, a politikai érdekérvényesítés sikeresnek mondható,

„Viszont annak köszönhetően, hogy nincsen formális hatalommegosztás és a politikai pozíciók nem garantáltak a politikai érdekképviseletünknek, a közösségünknek, ezért folyamatos alku folyik a román és a magyar politikai szereplők között. Azt látjuk, hogy amikor a jogalkalmazásról van szó, akkor talán a kisebbségi jogok politikai alku tárgyává válnak, és ennek az a következménye akár, hogy nem érvényesülnek ezek a törvény által szavatolt jogok, akár pedig az, hogy bizonyos jogok nem válnak a politikai alku tárgyává, úgy, hogy az érvényre jusson.”

Zsigmond József kifejtette, igaz, hogy minél több pert kell indítani, minél több eljárást, de

„A közigazgatási törvénykönyvben sincs semmilyen szankció megfogalmazva arra vonatkozóan, hogy ha nem tartja be az önkormányzat, akkor mi történik, ki fog eljárni, mekkora lesz a bírság. Az is egy nagy probléma, hogy nincs anyagi keret rendelve az mellé, hogy egy önkormányzat a kétnyelvűséget biztosítsa, ezt miből fogja fizetni.”

Bethlendi András kiemelte, mítosz az, amit egymásnak mondogatunk, hozunk magunkkal a múlt tapasztalatiból, hogy a román állam ne engedné, hogy itt a magyar identitást tovább örökítsük.

Nagyjából ennek is köszönhető az, hogy az erdélyi magyarság nem arra ébred fel nap mint nap, hogy itt nálunk baj van, mert az iskoláinkban magyarul tanulhatunk és a magyar világszemléletet alakíthatunk ki a történelem, az irodalom oktatásán keresztül. Az a szimbólumhasználati probléma, amibe beleütközünk a szimbólumhasználatok szintjén, az nem a mi identitásunk megmaradását veszélyezteti. Az a mi itteni életünk komfortjához, vagy a hatékony működésünkhöz tartozik.”

„Mert ha azt gondolnám, hogy alapvetően nincs jogállam, akkor nem így kell harcolni, hogy megyünk bíróságra. De azt is hiszem, hogy nem minden döntés a bíró szobájában születik meg, és ezt nem lehet tudni, hogy éppen mikor dönt a bíró és éppen nem.” Nyomatékosította: van ebben játszma, hogy a politikum néha lepasszol ügyeket a bíróságnak. Ugyanakkor nagyon nagy probléma a hírcsatornákon a gyűlöletbeszéd, amely olyan mértékeket ölt, hogy a politikum megijed és visszalép.

A beszélgetés végén minderre reagálva Szili Katalin úgy fogalmazott, hogy Budapestről sötétebben látja a helyzetet.

Majd meglátjuk, hogy a mostani népszámlálás mit fog ezen a területen eredményezni. Nyilvánvaló, hogy távolról nézve lehet, hogy minden megvan. De számos teendő van ezen a területen, nem megkérdőjelezve a politikum törekvéseit” – fejtette ki a miniszterelnöki megbízott.

Megköszönte valamennyi jogásznak és szervezetnek, hogy teszik ezen a területen a dolgukat, de hangsúlyozta, hogy

A panelhez hozzászólva, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja és főtanácsadója kiemelte, hogy az identitásmegőrzés nincs meg, mert ha egy nyelvet nem tudunk használni, úgy ahogy a többség is használja, akkor ez a nyelv másodrendű, és ez beépül a gyerekek tudatába, kisebbségi érzést önt be a magyar gyerekbe.