Hirdetés
Hirdetés

Székelyudvarhelyi kulturális stratégia: már csak ki kell egészíteni, elfogadni és megvalósítani

Veres-Nagy Tímea mutatta be a dokumentumot a csekély számú, de annál aktívabb társaságnak •  Fotó: Barabás Ákos

Veres-Nagy Tímea mutatta be a dokumentumot a csekély számú, de annál aktívabb társaságnak

Fotó: Barabás Ákos

Elkészült és közvitára is bocsátották Székelyudvarhely kulturális stratégiáját: a Székelyudvarhely, a város, ahol a kultúrának értéke van címet viselő dokumentum az európai trendeket is figyelembe véve sorolja fel azokat a lehetőségeket, megoldásokat, amelyek a helyi kulturális élet meg- és újraszervezését, fellendítését szolgálják. A kérdés csupán az, hogy a városvezetésnek sikerül-e közös nevezőre bírnia a helyi kulturális tényezőket.

Kovács Eszter

2018. március 04., 21:102018. március 04., 21:10

A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal megbízásából a Veres-Nagy Tímea, Knop Ildikó és Pál Emőke Melinda alkotta csapat állította össze a dokumentumot, amelyet csütörtökön közvitára is bocsátottak:

a volt Stúdió Moziban megtartott fórumon zömmel az érintett kulturális intézmények vezetői, illetve a városvezetés jelent meg.

Hirdetés

„Székelyudvarhely 2025-ben egy erős és büszke város, amely kulturális hagyományaira és innovatív, gazdasági szemléletére alapozva pontosan meghatározott, és megkerülhetetlen pozíciót foglal el mind székelyföldi, mind erdélyi viszonylatban” – áll a stratégia bevezető fejezetében. A készítők a továbbiakban kitérnek arra:

a felvázolt jövőkép megvalósulásához szükséges a kulturális politika beemelése a központi közpolitikák közé, hiszen így válhat elfogadottá, hogy „a kulturális fejlesztés elengedhetetlen feltétele a társadalom fejlesztésének, és hogy haszna hosszú távon megtérül a közösség életében”.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Székelyudvarhelyen pedig bőven van, mit fejleszteni a kulturális infrastruktúra terén. Ennek a kérdéskörnek a megfelelő tárgyalását nehezíti azonban – emelik ki a stratégia szerkesztői –, hogy a kultúrafogyasztó polgár ritkán van tudatában annak, hogy az általa megélt élmény minőségi hiányosságai épp a kulturális terméket előállító „szolgáltató” infrastrukturális gyengeségeiből fakadnak.

Sarkalatos pontok

A legtöbb fejtörést a dokumentum szerkesztői szerint is az udvarhelyi Művelődési Ház helyzete okozza:

az épületen jelenleg négy intézmény (a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, a Székelyföldi Filharmónia és a Művelődési Ház maga) osztozik. Ez a tartalmi kettősség „sokrétű intézmény- és személyközi konfliktushoz, de együttműködéshez is vezetett, mára viszont

Idézet
egyértelművé vált, hogy jelenlegi formájában nem fenntartható, vagy ha igen, akkor nyilvánvaló minőségi romláshoz vezet a kulturális tevékenységek terén

– szögezik le a szakemberek, megjegyezve: a Művelődési Ház helyzetének tisztázása egyetlen városvezetésnek sem volt prioritása, hiszen sem mediátori szerepre nem voltak alkalmasak, sem érvényes válaszuk nem volt egy lappangó probléma kezelésére. E tekintetben

javasolják a Művelődési Ház két funkciójának egymástól való elválasztását, vagyis akár az intézmény, akár az épület átnevezését.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Másik javaslatuk az, hogy az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székelyföldi Filharmónia székhelyét a mozi épületébe kellene áthelyezni, az épület megfelelő átalakítása után. A következő lépés pedig a Művelődési Házban maradt intézményvezetők tehermentesítése lenne, mégpedig úgy, hogy a nagyobb igényű intézmény értelemszerűen megkapja az épület adminisztrálási jogát, amelyet helyi tanácshatározat és szerződés részletez, illetve a felületek használatára részletes szabályzat is születik.

A javaslathoz az érintett intézményvezetőknek is volt hozzáfűznivalójuk: Bodurian Aram, a filharmónia vezetője azt nehezményezte, hogy

a más zenekarokhoz képest csökevényes költségvetésből gazdálkodó Székelyföldi Filharmóniát nem karolja fel eléggé a városvezetés.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója úgy értékelte, hiba lenne a „közművelődést” kiszorítani a Művelődési Házból. Nagy Pál színházigazgató pedig kifejtette: el kell fogadni, hogy Udvarhely nem képes eltartani ennyi kulturális intézményt, csupán úgy, ha mindegyik megragad a középszerűség szintjén.

A mozi, ami nem csak mozi

A volt Stúdió Mozi kihasználtsága sem megfelelő, így a javaslat az, hogy a célnak megfelelő átalakítás után otthont adjon a két említett intézménynek, valamint a további filmvetítésekre is lehetőség legyen az épületben. A fórumon Fecső Zoltán szerkesztő, riporter megjegyezte: hiba volna lemondani az udvarhelyi moziról, hiszen a Vándormozi sikere bizonyítja, hogy erre is nagy igény van a városban.

Megoldásra vár a vár

„Építészekkel, városrendezési szakértőkkel és civilekkel konzultálva Székelyudvarhely kültereivel kapcsolatban az az általános vélekedés fogalmazódott meg, hogy bár a nagy összefüggő tér hiánya valós, a város több kis térrel, „kuckótérrel” rendelkezik, amelyek külön-külön, de valamely koncepcióra felfűzve együttesen is remek helyszínként szolgálhatnának számos kulturális eseményen” – olvasható a stratégiában.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A külső terek tekintetében a város talán legnagyobb kihívása a Székely Támadt-vár helyzete, ez az összetett és bonyolult kérdés sok éve van a figyelem középpontjában, számtalan ötlet, elképzelés, terv és néha konfliktus is kapcsolódik hozzá, ám egyelőre nem létezik olyan „jól megalapozott fejlesztési terv, amely a Székely Támadt-vár helyzetét új megvilágításba helyezné”.

Erre apropózott Ferenczy Ferenc volt polgármester is, aki a kultúra turisztikai vonzerejének kihasználását is szorgalmazta. A csonka vár ügye kapcsán Gálfi Árpád polgármester elmondta,

a városvezetésnek határozott szándéka kiköltöztetni az iskolát a műemlék épületből, ezt azonban csak akkor lehet véghezvinni, amikor a tanintézetnek megfelelő ingatlant tudnak biztosítani.

Balázs Attila, a Civilek az örökségvédelemért csoport alapítója ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a vár helyzetének rendezésében „nem minden pénzkérdés”.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A közösségi terek kihasználtsága

Ugyancsak kevéssé használt közösségi tér a Siculus Ifjúsági Ház és Konferenciaterem, hosszú távon ez is fontos szerepet játszhat a város közösségi életében. Ugyanígy tartalommal kell feltölteni a Szejkefürdőt, illetve műemlék jellegükön túl a közösség használatára kell adni a város műemlék épületeit, például a Nyirő-villát. Ugyanakkor – teszik hozzá a stratégia készítői –

a kulturális élet fejlesztése elképzelhetetlen a kortárs művészetek és művészek felkarolása nélkül.

A közösségi és kulturális élet összefogására, valamint a tematikus rendezvények és a város húzórendezvényének megrendezésre, egyszersmind Székelyudvarhely kulturális életének „összeszervezésére” egy közönségszolgálati, szervező- és programiroda létrehozását javasolják.

Pótolnivaló van bőven
„Székelyudvarhely és környéke nehezen veheti fel a versenyt az épített örökségben gazdag nagyvárosokkal, inkább hangulatában, kulturált kisváros jellegében, legendáival, meghittségével, vidéki jellegével tud vonzó lenni. A probléma viszont az, hogy ezeket az adottságokat sem hasznosítja túl jól. Hiányoznak a városból az élményt kínáló bemutatások, nincsenek komplex turisztikai termékek, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésre szorul. Tematikus utak alig vannak, és azok is szervezetlenek, a régió gazdag hagyományainak turisztikai hasznosítása alig működik, a kulturális turisztikai rendezvények magas színvonalú kínálata esetleges és finanszírozásfüggő, mindez infrastrukturális hiányossággal is párosul. A területen dolgozók többségének szakmai képzettsége elégtelen a piaci igényekhez képest, a marketingmunka szinte minden területen aránytalanul kevés a megvalósított projektekhez viszonyítva. Az egyes intézmények és a piaci szereplők közötti együttműködés szintje rendkívül alacsony” – listázzák a hiányosságokat.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Együtt, közösen?

„A partnerkapcsolatok, kulturális aktorok közötti párbeszéd nem vonatkozik kizárólag adott számú intézményre, hanem a város kulturális életét bármilyen mértékben befolyásoló, meghatározó vagy alakítani vágyó szereplőket foglalja magában” – mondta el kérdésünkre Veres-Nagy Tímea, a stratégia felelős szerkesztője a fórumot követően. Hozzátette,

oktatási intézmények, civil szervezetek, informális csoportosulások, diákok, vállalkozók mind részesei lehetnek a kulturális szcéna alakításának, a párbeszédnek pedig abban van szerepe, hogy megtalálja az érintett felek közötti kapcsolódási pontokat, hogy ezeket a feleket bevonja a közös munkába.

„A közvitán több téma került terítékre, ezúton is köszönöm a hozzászólóknak. A Székely Támadt-vár például nyilvánvalóan érdeklődésre tart számot a lakosság körében, erre vonatkozóan a stratégiában egyértelmű feladatként javasoljuk a vár funkciójának, jövőbeni szerepének és esetleges „értékesíthető” (vagyis turisztikai célzatú) felhasználásnak kidolgozását, valamint az állagmegőrzési, felújítási munkálatok elkezdését, ahol ez lehetséges.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Idézet
Ami kimaradt a stratégiából, és nagyon örvendek, hogy szóba került, az a tudomány és művészet összefonódásának tárgyalása, a tudományos kutatások és a régészet fontosságának kiemelése, mintegy emlékeztetőül, hogy ezt a területet se veszítsék szem elől a fejlődésben érdekelt városlakók

– sorolta a szakember.

A tervezési munka azonban még nem ért véget, a városvezetés a továbbiakban is várja a konstruktív hozzászólásokat a kulturális stratégia kapcsán, amelyet egyébként a hivatal honlapján a Városháza, majd a Városfejlesztés menüpont alatt lehet elolvasni.

A stratégia elfogadását legkésőbb az áprilisi helyi önkormányzati ülésre terjeszti elő a hivatal fejlesztési és beruházási igazgatósága.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 19., vasárnap

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke

Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással – írta Magyarország miniszterelnöke a Facebook-oldalán vasárnap, miután a sakkozó megválasztását javasolta köztársasági elnöknek több közéleti szereplő.

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő

A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő
2026. július 19., vasárnap

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre

A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre
2026. július 19., vasárnap

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek

Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal
2026. július 19., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében

Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat

Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve

Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve
2026. július 19., vasárnap

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval

Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval
Hirdetés