Hirdetés
Hirdetés

Székelyudvarhelyi kulturális stratégia: már csak ki kell egészíteni, elfogadni és megvalósítani

Veres-Nagy Tímea mutatta be a dokumentumot a csekély számú, de annál aktívabb társaságnak •  Fotó: Barabás Ákos

Veres-Nagy Tímea mutatta be a dokumentumot a csekély számú, de annál aktívabb társaságnak

Fotó: Barabás Ákos

Elkészült és közvitára is bocsátották Székelyudvarhely kulturális stratégiáját: a Székelyudvarhely, a város, ahol a kultúrának értéke van címet viselő dokumentum az európai trendeket is figyelembe véve sorolja fel azokat a lehetőségeket, megoldásokat, amelyek a helyi kulturális élet meg- és újraszervezését, fellendítését szolgálják. A kérdés csupán az, hogy a városvezetésnek sikerül-e közös nevezőre bírnia a helyi kulturális tényezőket.

Kovács Eszter

2018. március 04., 21:102018. március 04., 21:10

A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal megbízásából a Veres-Nagy Tímea, Knop Ildikó és Pál Emőke Melinda alkotta csapat állította össze a dokumentumot, amelyet csütörtökön közvitára is bocsátottak:

a volt Stúdió Moziban megtartott fórumon zömmel az érintett kulturális intézmények vezetői, illetve a városvezetés jelent meg.

Hirdetés

„Székelyudvarhely 2025-ben egy erős és büszke város, amely kulturális hagyományaira és innovatív, gazdasági szemléletére alapozva pontosan meghatározott, és megkerülhetetlen pozíciót foglal el mind székelyföldi, mind erdélyi viszonylatban” – áll a stratégia bevezető fejezetében. A készítők a továbbiakban kitérnek arra:

a felvázolt jövőkép megvalósulásához szükséges a kulturális politika beemelése a központi közpolitikák közé, hiszen így válhat elfogadottá, hogy „a kulturális fejlesztés elengedhetetlen feltétele a társadalom fejlesztésének, és hogy haszna hosszú távon megtérül a közösség életében”.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Székelyudvarhelyen pedig bőven van, mit fejleszteni a kulturális infrastruktúra terén. Ennek a kérdéskörnek a megfelelő tárgyalását nehezíti azonban – emelik ki a stratégia szerkesztői –, hogy a kultúrafogyasztó polgár ritkán van tudatában annak, hogy az általa megélt élmény minőségi hiányosságai épp a kulturális terméket előállító „szolgáltató” infrastrukturális gyengeségeiből fakadnak.

Sarkalatos pontok

A legtöbb fejtörést a dokumentum szerkesztői szerint is az udvarhelyi Művelődési Ház helyzete okozza:

az épületen jelenleg négy intézmény (a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, a Székelyföldi Filharmónia és a Művelődési Ház maga) osztozik. Ez a tartalmi kettősség „sokrétű intézmény- és személyközi konfliktushoz, de együttműködéshez is vezetett, mára viszont

Idézet
egyértelművé vált, hogy jelenlegi formájában nem fenntartható, vagy ha igen, akkor nyilvánvaló minőségi romláshoz vezet a kulturális tevékenységek terén

– szögezik le a szakemberek, megjegyezve: a Művelődési Ház helyzetének tisztázása egyetlen városvezetésnek sem volt prioritása, hiszen sem mediátori szerepre nem voltak alkalmasak, sem érvényes válaszuk nem volt egy lappangó probléma kezelésére. E tekintetben

javasolják a Művelődési Ház két funkciójának egymástól való elválasztását, vagyis akár az intézmény, akár az épület átnevezését.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Másik javaslatuk az, hogy az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székelyföldi Filharmónia székhelyét a mozi épületébe kellene áthelyezni, az épület megfelelő átalakítása után. A következő lépés pedig a Művelődési Házban maradt intézményvezetők tehermentesítése lenne, mégpedig úgy, hogy a nagyobb igényű intézmény értelemszerűen megkapja az épület adminisztrálási jogát, amelyet helyi tanácshatározat és szerződés részletez, illetve a felületek használatára részletes szabályzat is születik.

A javaslathoz az érintett intézményvezetőknek is volt hozzáfűznivalójuk: Bodurian Aram, a filharmónia vezetője azt nehezményezte, hogy

a más zenekarokhoz képest csökevényes költségvetésből gazdálkodó Székelyföldi Filharmóniát nem karolja fel eléggé a városvezetés.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója úgy értékelte, hiba lenne a „közművelődést” kiszorítani a Művelődési Házból. Nagy Pál színházigazgató pedig kifejtette: el kell fogadni, hogy Udvarhely nem képes eltartani ennyi kulturális intézményt, csupán úgy, ha mindegyik megragad a középszerűség szintjén.

A mozi, ami nem csak mozi

A volt Stúdió Mozi kihasználtsága sem megfelelő, így a javaslat az, hogy a célnak megfelelő átalakítás után otthont adjon a két említett intézménynek, valamint a további filmvetítésekre is lehetőség legyen az épületben. A fórumon Fecső Zoltán szerkesztő, riporter megjegyezte: hiba volna lemondani az udvarhelyi moziról, hiszen a Vándormozi sikere bizonyítja, hogy erre is nagy igény van a városban.

Megoldásra vár a vár

„Építészekkel, városrendezési szakértőkkel és civilekkel konzultálva Székelyudvarhely kültereivel kapcsolatban az az általános vélekedés fogalmazódott meg, hogy bár a nagy összefüggő tér hiánya valós, a város több kis térrel, „kuckótérrel” rendelkezik, amelyek külön-külön, de valamely koncepcióra felfűzve együttesen is remek helyszínként szolgálhatnának számos kulturális eseményen” – olvasható a stratégiában.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A külső terek tekintetében a város talán legnagyobb kihívása a Székely Támadt-vár helyzete, ez az összetett és bonyolult kérdés sok éve van a figyelem középpontjában, számtalan ötlet, elképzelés, terv és néha konfliktus is kapcsolódik hozzá, ám egyelőre nem létezik olyan „jól megalapozott fejlesztési terv, amely a Székely Támadt-vár helyzetét új megvilágításba helyezné”.

Erre apropózott Ferenczy Ferenc volt polgármester is, aki a kultúra turisztikai vonzerejének kihasználását is szorgalmazta. A csonka vár ügye kapcsán Gálfi Árpád polgármester elmondta,

a városvezetésnek határozott szándéka kiköltöztetni az iskolát a műemlék épületből, ezt azonban csak akkor lehet véghezvinni, amikor a tanintézetnek megfelelő ingatlant tudnak biztosítani.

Balázs Attila, a Civilek az örökségvédelemért csoport alapítója ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a vár helyzetének rendezésében „nem minden pénzkérdés”.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A közösségi terek kihasználtsága

Ugyancsak kevéssé használt közösségi tér a Siculus Ifjúsági Ház és Konferenciaterem, hosszú távon ez is fontos szerepet játszhat a város közösségi életében. Ugyanígy tartalommal kell feltölteni a Szejkefürdőt, illetve műemlék jellegükön túl a közösség használatára kell adni a város műemlék épületeit, például a Nyirő-villát. Ugyanakkor – teszik hozzá a stratégia készítői –

a kulturális élet fejlesztése elképzelhetetlen a kortárs művészetek és művészek felkarolása nélkül.

A közösségi és kulturális élet összefogására, valamint a tematikus rendezvények és a város húzórendezvényének megrendezésre, egyszersmind Székelyudvarhely kulturális életének „összeszervezésére” egy közönségszolgálati, szervező- és programiroda létrehozását javasolják.

Pótolnivaló van bőven
„Székelyudvarhely és környéke nehezen veheti fel a versenyt az épített örökségben gazdag nagyvárosokkal, inkább hangulatában, kulturált kisváros jellegében, legendáival, meghittségével, vidéki jellegével tud vonzó lenni. A probléma viszont az, hogy ezeket az adottságokat sem hasznosítja túl jól. Hiányoznak a városból az élményt kínáló bemutatások, nincsenek komplex turisztikai termékek, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésre szorul. Tematikus utak alig vannak, és azok is szervezetlenek, a régió gazdag hagyományainak turisztikai hasznosítása alig működik, a kulturális turisztikai rendezvények magas színvonalú kínálata esetleges és finanszírozásfüggő, mindez infrastrukturális hiányossággal is párosul. A területen dolgozók többségének szakmai képzettsége elégtelen a piaci igényekhez képest, a marketingmunka szinte minden területen aránytalanul kevés a megvalósított projektekhez viszonyítva. Az egyes intézmények és a piaci szereplők közötti együttműködés szintje rendkívül alacsony” – listázzák a hiányosságokat.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Együtt, közösen?

„A partnerkapcsolatok, kulturális aktorok közötti párbeszéd nem vonatkozik kizárólag adott számú intézményre, hanem a város kulturális életét bármilyen mértékben befolyásoló, meghatározó vagy alakítani vágyó szereplőket foglalja magában” – mondta el kérdésünkre Veres-Nagy Tímea, a stratégia felelős szerkesztője a fórumot követően. Hozzátette,

oktatási intézmények, civil szervezetek, informális csoportosulások, diákok, vállalkozók mind részesei lehetnek a kulturális szcéna alakításának, a párbeszédnek pedig abban van szerepe, hogy megtalálja az érintett felek közötti kapcsolódási pontokat, hogy ezeket a feleket bevonja a közös munkába.

„A közvitán több téma került terítékre, ezúton is köszönöm a hozzászólóknak. A Székely Támadt-vár például nyilvánvalóan érdeklődésre tart számot a lakosság körében, erre vonatkozóan a stratégiában egyértelmű feladatként javasoljuk a vár funkciójának, jövőbeni szerepének és esetleges „értékesíthető” (vagyis turisztikai célzatú) felhasználásnak kidolgozását, valamint az állagmegőrzési, felújítási munkálatok elkezdését, ahol ez lehetséges.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Idézet
Ami kimaradt a stratégiából, és nagyon örvendek, hogy szóba került, az a tudomány és művészet összefonódásának tárgyalása, a tudományos kutatások és a régészet fontosságának kiemelése, mintegy emlékeztetőül, hogy ezt a területet se veszítsék szem elől a fejlődésben érdekelt városlakók

– sorolta a szakember.

A tervezési munka azonban még nem ért véget, a városvezetés a továbbiakban is várja a konstruktív hozzászólásokat a kulturális stratégia kapcsán, amelyet egyébként a hivatal honlapján a Városháza, majd a Városfejlesztés menüpont alatt lehet elolvasni.

A stratégia elfogadását legkésőbb az áprilisi helyi önkormányzati ülésre terjeszti elő a hivatal fejlesztési és beruházási igazgatósága.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
2026. május 23., szombat

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó

A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
Hirdetés
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu

Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt

A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.

A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt
2026. május 23., szombat

Villanyoszlopnak csapódott autóhoz, lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat

Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.

Villanyoszlopnak csapódott autóhoz, lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Itt követheti élőben a csíksomlyói búcsú eseményeit

Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.

Itt követheti élőben a csíksomlyói búcsú eseményeit
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói Szűzanya 2026-ban is hazavárja gyermekeit

Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!

A csíksomlyói Szűzanya 2026-ban is hazavárja gyermekeit
Hirdetés