
Gőzerővel zajlanak a csütörtöki bemutatót megelőző próbák
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Egy, a székelykeresztúri Petőfi-kultuszhoz kapcsolható történetet dolgoz fel az Udvarhely Néptáncműhely soron következő előadásában, amely elsősorban a költő 1902-es újratemetésének legendáját eleveníti fel. A Petőfi – Potomság – Bálint Dani különös esete a költővel című, úgynevezett színdarabos bál bemutatóját jövő héten, csütörtökön este tartják Székelyudvarhelyen.
2023. február 17., 17:102023. február 17., 17:10
2023. február 18., 09:412023. február 18., 09:41
A Petőfi – Potomság – Bálint Dani különös esete a költővel nem egy ismert mű feldolgozásából összeállított előadás, hiszen az alapját képező legendát legfeljebb a székelykeresztúriak ismerhetik jobban – fejtette ki László Csaba, a darab koreográfusa és rendezője. Mint mondta, az udvarhelyszéki mítosz felkutatásával és bemutatásával a magyar kormány által meghirdetett Petőfi-évhez csatlakozva és az Udvarhely Néptáncműhely megalakulásának 25. évfordulójához közeledve szeretnének tisztelegni a költő előtt.
A székelykeresztúri történet lényege, hogy Bálint Dani, a helyi kulturális élet ismert személyisége – dobosként tagja volt a helyi Polgári Fúvószenekar 1895-nek –, ugyanakkor temetkezési vállalkozó, a feljegyzések szerint állította, hogy ő 1902-ben újratemette Petőfi Sándort a kisvárosban – mesélte László Csaba.
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Mint mondta,
Az említett sírt ugyanakkor jelenleg is fel lehet keresni a helyi timafalvi temetőben.
Dósa Zoltán, aki az előadás dramaturgiájáért, ugyanakkor a történethez kapcsolható korabeli emlékiratok – újságcikkek, anekdoták stb. – felkutatásáért felelt, kijelentette, szívesen csatlakozott a munkához, hiszen szereti azokat a „nagy történeteket, amelyek kis emberekről szólnak.” Munkája során szerzett tapasztalataira alapozva közölte, Bálint Dani egy mókás, jó üzletember, aki egyben hírhedt nőcsábász és mecénás is volt.
– fogalmazott viccelődve. Utóbbi megjegyzéssel arra célzott, hogy korábban szakemberek vizsgálták meg a sírban lévő csontokat, akik egyértelműen leszögezték, hogy azok egy idős ember maradványai, nem pedig a költőé. Az előadás megalkotói azonban nyitva hagyták inkább ezt a kérdést, hiszen az említett vizsgálatok előtt már többször kihantolták a csontokat, „így időközben bármi történhetett.”
Fotó: Fülöp-Székely Botond
„Valójában egy igazán életszagú történetről van szó, amelyben benne van egy kisváros minden nyavalyája a felemelő jellegétől egészen az intrikákig, politikai csatározásokig, egymásra mutogatásokig, anekdotákig stb.” – magyarázta Dósa. Ő szerkesztette egyébként az előadás különleges szórólapját is, amely valójában egy kis újság Székely Szitakötő címmel. Az ebben szereplő korabeli cikkekből és egyéb írásokból többet megtudhatunk Bálint Dani személyéről és a korabeli történésekről.
László Csaba rámutatott, az előadás műfaja egy úgynevezett színdarabos bál – persze nem ennek megfelelően felöltözve kell érkezzen a közönség –, amelyben zenei, táncos, szöveg- és mozizáshoz köthető elemek (ezért például László Barna felel) is megjelennek. A cél az, hogy az embereket minél inkább visszaröpítsék az 1849-től kezdődő korokba. Az alkotók kifejező jeleneteket ígérnek.
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Csütörtöki bemutató
Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely vezetője elmondta, az előadás bemutatója február 23-án, csütörtökön este hét órától lesz a székelyudvarhelyi művelődési házban. A felnőttjegyek ára 25 lej, míg a gyerekek és a nyugdíjasok kedvezményben részesülnek. Az előadást pénteken is megismétlik ugyanebben az időpontban, de tervezik, hogy a későbbiekben is játsszák még Székelyudvarhelyen, ugyanakkor más településeken is.
Románia területének jelentős részére érvényes szélriasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
szóljon hozzá!