Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Székelyföldre egységként tekintünk

Szőke László 2019. június 15., 10:10
HIRDETÉS

A magyar nemzetpolitika középpontjában a külhoni magyarság identitásának megerősítése, a magyar családok támogatása és a határon túli magyar területek gazdasági megerősítése áll, ezen elvek mentén karolta fel az anyaország az elmúlt években és a jövőben is a külhoni magyar közösségeket. Potápi Árpád Jánost, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát a támogatások miértjéről, illetve székelyföldi aktualitásokkal kapcsolatos véleményéről faggattuk.

Potápi Árpád János nagyon gyakran jár Erdélybe, különösen Székelyföldre Fotó: Novotni Adél

– Noha már hetek óta túl vagyunk az EP-választásokon, Ön hogyan értékeli a választások eredményét?

– Mindenképpen fontos és eredményes kihíváson vagyunk túl. A magyarországi rendkívül jó eredmények mellett az is nagyon fontos, hogy a Kárpát-medence majdnem minden magyarlakta régiója képviselethez juthatott az Európai Parlamentben. Nagyon örülünk, hogy a romániai magyarságnak is lesz két képviselője az EP-ben, az elnyert mandátumhoz ezúton is szeretnék gratulálni Winkler Gyulának és Vincze Lórántnak. Sajnálatos, hogy Szlovákiában az ottani magyarságnak nem sikerült átlépnie a bejutási küszöböt, de hiszem, hogy az erős magyar parlamenti csoport képes lesz az ő érdekeiket is képviselni az Európai Parlamentben.

– Az EP-választások óta Erdélyben sem voltak eseménytelenek a mindennapok. Mi a véleménye az úzvölgyi esetről?

– Úgy gondolom, ami a katonatemetőben történt, az példátlan és elfogadhatatlan. Nemcsak a törvények és kétoldalú megállapodások durva, erőszakos áthágása volt ez, hanem egy szent hely és elhunyt emberek, elhunyt katonák emlékének meggyalázása. Ez minden jóérzésű emberben felháborodást kelt. Az esetre Magyarország Kormánya természetesen azonnal reagált. Mi

a békés megoldásban vagyunk érdekeltek.

Azt szeretnénk, hogy szomszédokként egyetértésben, egymás múltját és kultúráját tisztelve tudjunk élni egymás mellett. Mint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is fogalmazott, bízunk abban, hogy a két ország honvédelmi minisztériuma minél előbb megkezdi a konzultációt a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő rend helyreállítása érdekében. 

– Tapasztaljuk, hogy egyre jelentősebb a határon túli magyarok támogatása. Mi változott a magyar támogatáspolitikában például a 2010 előtti rendszerhez képest? Milyen stratégiai célok határozzák meg a jelenlegi támogatáspolitikát?

– A magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhetően jelentősen nőttek a nemzetépítésre fordítható források. Az elmúlt időszakban – összhangban a magyar kormányzat 2018–2022-es időszakra megfogalmazott célkitűzéseivel – a nemzetpolitika középpontjában a külhoni magyarság identitásának megerősítése, a magyar családok támogatása és a határon túli magyar területek gazdasági megerősítése áll. Fontosnak tartom kiemelni a magyar oktatásra fordított támogatásokat, például a felsőoktatási intézmények támogatását vagy épp a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programunkat, de

a tartós eredménnyel járó fordulatot a középtávú gazdaságfejlesztési programjaink jelenthetik.

A Magyar Kormány nagyszabású gazdaságfejlesztési programjai elsőként a Vajdaságban indultak, ezt követte Kárpátalja, majd a többi külhoni magyar régió. Székelyföldre nemrég terjesztettük ki. Fontos nézőpontváltást jelent, hogy Székelyföldre egységes régióként tekintünk, így – reményeink szerint – sokkal hatékonyabbá válhatnak a gazdaságélénkítő támogatásaink. A Nemzetpolitikai Államtitkárság folyamatos kapcsolatban van a külhoni magyar közösségekkel, fontos, hogy felmérjük az igényeket és eszerint tudjunk támogatást nyújtani. A kifizetések technikai megvalósításában továbbra is háttérintézményünk, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. van segítségünkre, amelynek feladata, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárságon megszületett szakmai döntések alapján folyósítsa a támogatásokat.

Potápi Árpád János emlékérmet ad át a csíksomlyói búcsúba tartó pünkösdi lovas zarándoklat résztvevőinek Csíkszereda főterén. Fontos a személyes kapcsolat Fotó: Veres Nándor/MTI

– Az oktatás és a gazdaság támogatása mellett melyek azok a területek, ahol az anyaország segítő kezet tud nyújtani a külhoni magyarságnak?

– Nem túlzás azt mondani, hogy gyakorlatilag az élet minden területén. 2012 óta hirdetünk tematikus éveket, amelyekkel mindig a külhoni magyarságnak egy-egy konkrét csoportjára fókuszálunk. 2012-ben az óvodásokkal kezdtük, őket követték a kisiskolások, felsősök majd a szakképző intézmények. 2016-tól egyre inkább előtérbe került a külhoni magyar vállalkozói réteg támogatása: előbb a külhoni magyar fiatal vállalkozók, majd a családi vállalkozások támogatására hirdettünk tematikus évet. 2018-tól a fő hangsúly a családok segítésén van: 2018 a külhoni magyar családok éve volt, az idei pedig a külhoni magyar gyerekek éve. Meggyőződésünk, hogy

a külhoni magyar családok a külhoni magyarság azon legkisebb közösségei, amelyek támogatásával a teljes Kárpát-medencei magyarsághoz szólni tudunk.

A felsoroltak mellett évek óta működtetjük a Szülőföldön magyarul programot, amellyel a külhoni, magyar iskolát választó gyerekeknek, családoknak nyújtunk anyagi segítséget, valamint a magyar kultúráért és oktatásért pályázati programot, amellyel csak tavaly háromezer külhoni magyar szervezet tevékenységéhez, programjainak megvalósításához járultunk hozzá.

Évek óta nagy sikerrel fut a testvértelepülési programunk, az ifjúsági közösségeknek szóló programok, a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Program, és még hosszan sorolhatnánk.

A külhoni magyarságnak gyakorlatilag nincs olyan rétege, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság az elmúlt évek során valamilyen módon ne támogatott volna.

– Mennyire partnerek ebben a támogatáspolitikában a környező országok kormányai? Esetünkben például a mindenkori román kormány?

– A román–magyar kormányközi kapcsolatokat nem nevezhetjük felhőtlennek, de mi továbbra is igyekszünk mindent megtenni azért, hogy ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és együttműködés talaján tartsuk. Minden jelentősebb, Romániát érintő támogatási programunkat diplomáciai egyeztetés előzi meg, amelyeknek az a céljuk, hogy eloszlassák azokat a kételyeket, amelyek a román fél részéről megfogalmazódhatnak. Így történt ez a jelenleg futó székelyföldi gazdaságfejlesztési programunk esetében is. Ebben a közvetítésben szerepe van természetesen az RMDSZ-nek is, amely segíti az együttműködést.

– Apropó romániai, erdélyi magyar pártok: milyen a viszonya Önnek az erdélyi magyar pártokkal, az RMDSZ-szel, az MPP-vel és az EMNP-vel?

– Mindig igyekeztünk jó kapcsolatot ápolni a különböző pártokkal. Jelenleg ez az együttműködés az RMDSZ–MPP-vel a legeredményesebb, de a többi magyar párttal is jó a kapcsolatunk. Ami az én tevékenységemet illeti, nagyon gyakran járok Erdélybe, különösen Székelyföldre. Van, hogy hetente megfordulok ezen a területen, és látogatásaim során is arra törekszem, hogy találkozzak, kapcsolatot ápoljak minden politikai csoportosulással.

Olyan gyakran járok ebben a régióban, hogy nemrég az egyik megyei önkormányzati elnök állandó irodát ajánlott fel számomra.

– Az utóbbi két évben jelentősebbek az erdélyi médiatámogatásokra fordított források. Ez minek köszönhető?

– Egy közösség életében a fejlett oktatás, kultúra, gazdaság mellett nagyon fontos az erős média is. Éppen ezért figyelünk arra kiemelten, hogy segítsük az erdélyi magyar nyelvű médiát is. A források növekedése pedig azzal van összefüggésben, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei egyre nőnek, és nekünk az egész Kárpát-medence magyarsága fontos.

– Mikorra várható legközelebbi erdélyi látogatása?

– Bár terveztem, sajnos a pápalátogatáson nem tudtam jelen lenni, de a csíksomlyói pünkösdi búcsút idén sem hagytam ki. Minden évben részt veszek rajta, és minden egyes alkalommal felemelő élmény együtt ünnepelni és együtt élni meg magyarságunkat, kereszténységünket a több százezer zarándokkal. Ami a legközelebbi erdélyi látogatásomat illeti, pontos dátumot egyelőre nem tudok mondani, de biztos, hogy a közeljövőben lesz. Lehetőségem szerint igyekszem minél több határon túli eseményen személyesen ott lenni, hiszen a támogatások biztosítása és a programok működtetése mellett a legfontosabb az élő, személyes kapcsolat a külhoni magyar közösségekkel. Ezeknek a kapcsolatoknak, ezeknek a szálaknak a megerősítéséért dolgoztunk az elmúlt évek során, és ezt a munkát szeretnénk folytatni a jövőben is.

HIRDETÉS

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS