Székelyföldre egységként tekintünk

Azt szeretnénk, hogy szomszédokként egyetértésben, egymás múltját és kultúráját tisztelve tudjunk élni egymás mellett. Mint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is fogalmazott, bízunk abban, hogy a két ország honvédelmi minisztériuma minél előbb megkezdi a konzultációt a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő rend helyreállítása érdekében. 

– Tapasztaljuk, hogy egyre jelentősebb a határon túli magyarok támogatása. Mi változott a magyar támogatáspolitikában például a 2010 előtti rendszerhez képest? Milyen stratégiai célok határozzák meg a jelenlegi támogatáspolitikát?

– A magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhetően jelentősen nőttek a nemzetépítésre fordítható források. Az elmúlt időszakban – összhangban a magyar kormányzat 2018–2022-es időszakra megfogalmazott célkitűzéseivel – a nemzetpolitika középpontjában a külhoni magyarság identitásának megerősítése, a magyar családok támogatása és a határon túli magyar területek gazdasági megerősítése áll. Fontosnak tartom kiemelni a magyar oktatásra fordított támogatásokat, például a felsőoktatási intézmények támogatását vagy épp a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programunkat, de

A Magyar Kormány nagyszabású gazdaságfejlesztési programjai elsőként a Vajdaságban indultak, ezt követte Kárpátalja, majd a többi külhoni magyar régió. Székelyföldre nemrég terjesztettük ki. Fontos nézőpontváltást jelent, hogy Székelyföldre egységes régióként tekintünk, így – reményeink szerint – sokkal hatékonyabbá válhatnak a gazdaságélénkítő támogatásaink. A Nemzetpolitikai Államtitkárság folyamatos kapcsolatban van a külhoni magyar közösségekkel, fontos, hogy felmérjük az igényeket és eszerint tudjunk támogatást nyújtani. A kifizetések technikai megvalósításában továbbra is háttérintézményünk, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. van segítségünkre, amelynek feladata, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárságon megszületett szakmai döntések alapján folyósítsa a támogatásokat.

A felsoroltak mellett évek óta működtetjük a Szülőföldön magyarul programot, amellyel a külhoni, magyar iskolát választó gyerekeknek, családoknak nyújtunk anyagi segítséget, valamint a magyar kultúráért és oktatásért pályázati programot, amellyel csak tavaly háromezer külhoni magyar szervezet tevékenységéhez, programjainak megvalósításához járultunk hozzá.

Évek óta nagy sikerrel fut a testvértelepülési programunk, az ifjúsági közösségeknek szóló programok, a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Program, és még hosszan sorolhatnánk.

– Mennyire partnerek ebben a támogatáspolitikában a környező országok kormányai? Esetünkben például a mindenkori román kormány?

– A román–magyar kormányközi kapcsolatokat nem nevezhetjük felhőtlennek, de mi továbbra is igyekszünk mindent megtenni azért, hogy ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet és együttműködés talaján tartsuk. Minden jelentősebb, Romániát érintő támogatási programunkat diplomáciai egyeztetés előzi meg, amelyeknek az a céljuk, hogy eloszlassák azokat a kételyeket, amelyek a román fél részéről megfogalmazódhatnak. Így történt ez a jelenleg futó székelyföldi gazdaságfejlesztési programunk esetében is. Ebben a közvetítésben szerepe van természetesen az RMDSZ-nek is, amely segíti az együttműködést.

– Apropó romániai, erdélyi magyar pártok: milyen a viszonya Önnek az erdélyi magyar pártokkal, az RMDSZ-szel, az MPP-vel és az EMNP-vel?

– Mindig igyekeztünk jó kapcsolatot ápolni a különböző pártokkal. Jelenleg ez az együttműködés az RMDSZ–MPP-vel a legeredményesebb, de a többi magyar párttal is jó a kapcsolatunk. Ami az én tevékenységemet illeti, nagyon gyakran járok Erdélybe, különösen Székelyföldre. Van, hogy hetente megfordulok ezen a területen, és látogatásaim során is arra törekszem, hogy találkozzak, kapcsolatot ápoljak minden politikai csoportosulással.

– Az utóbbi két évben jelentősebbek az erdélyi médiatámogatásokra fordított források. Ez minek köszönhető?

– Egy közösség életében a fejlett oktatás, kultúra, gazdaság mellett nagyon fontos az erős média is. Éppen ezért figyelünk arra kiemelten, hogy segítsük az erdélyi magyar nyelvű médiát is. A források növekedése pedig azzal van összefüggésben, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei egyre nőnek, és nekünk az egész Kárpát-medence magyarsága fontos.

– Mikorra várható legközelebbi erdélyi látogatása?

– Bár terveztem, sajnos a pápalátogatáson nem tudtam jelen lenni, de a csíksomlyói pünkösdi búcsút idén sem hagytam ki. Minden évben részt veszek rajta, és minden egyes alkalommal felemelő élmény együtt ünnepelni és együtt élni meg magyarságunkat, kereszténységünket a több százezer zarándokkal. Ami a legközelebbi erdélyi látogatásomat illeti, pontos dátumot egyelőre nem tudok mondani, de biztos, hogy a közeljövőben lesz. Lehetőségem szerint igyekszem minél több határon túli eseményen személyesen ott lenni, hiszen a támogatások biztosítása és a programok működtetése mellett a legfontosabb az élő, személyes kapcsolat a külhoni magyar közösségekkel. Ezeknek a kapcsolatoknak, ezeknek a szálaknak a megerősítéséért dolgoztunk az elmúlt évek során, és ezt a munkát szeretnénk folytatni a jövőben is.