Ideggyógyász-főorvos: stroke esetén időablakhoz kötött a mentés

Csíki Éva, ideggyógyász-főorvos. Amióta gyakorolja a hivatását, rengeteget fejlődött a csíkszeredai kórház ideggyógyászati szempontból •  Fotó: Borbély Fanni

Csíki Éva, ideggyógyász-főorvos. Amióta gyakorolja a hivatását, rengeteget fejlődött a csíkszeredai kórház ideggyógyászati szempontból

Fotó: Borbély Fanni

Mindössze néhány óra áll a rendelkezésre, hogy megmentsék az agyérkatasztrófán, azaz a „stroke”-on átesett betegeket, ezért a tünetek észlelésekor minél hamarabb mentőt kell hívni. Csíki Évával, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályvezető főorvosával a betegségről, illetve az ellátás korszerűsítéséről beszélgettünk.

Barabás Hajnal

2024. augusztus 25., 21:002024. augusztus 25., 21:00

A következő években számíthatunk a stroke-betegek számának növekedésére, ugyanis az átlagéletkor növekedésével számítások szerint 2030-ra a 60 év fölötti személyek száma 25 százalékkal fog növekedni.

Annak ellenére, hogy a hatékony megelőzésnek köszönhetően a stroke incidenciája (gyakorisága) csökkent, az abszolút számok, a stroke-os betegeket és a stroke-túlélőket illetően növekvő tendenciát mutatnak az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan

– vetítette előre a problémát Csíki Éva neurológus főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályának vezetője.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Épp ezért nem mindegy – húzta alá –, hogy ezt a betegséget hogyan élik túl a betegek, mert körülbelül egyharmaduk rokkant marad az agyérkatasztrófa után. Számadatokat is közölt:

agyérkatasztrófa után 7 napra a mortalitás 6,9 százalékos, tehát a betegek 6,9 százaléka hal meg; 30 nap alatt 12,6 százaléka és egy évre rá 23,6 százaléka.

Összességében tehát közel egynegyede eltávozik közülünk.

Korszerű stroke-egység

Mivel a szélütésként is ismert betegség a vezető halálokok közé tartozik, ezért az európai stroke-szervezetek kiadtak egy akciótervet (Stroke Action Plan for Europe), amely a 2018-2030-as periódusra célul tűzte ki, hogy a sztrókos betegek több mint 90 százalékát kijelölt egységekben, központokban kezeljék.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Tanulmányok bizonyították, hogy a speciálisan dedikált stroke-egységekben történő ellátás javítja a túlélési esélyt és csökkenti a rokkantság előfordulását.

Idézet
A stroke ellátása nagy költségekkel jár a társadalom számára. Beszélünk medikális költségekről és nem medikális költségekről, utóbbiak jelentik a beteg gondozását, valamint a rokkantságból adódóan a munkaképesség elvesztésével járó jövedelem-kiesést.

A kórház számára ugyanakkor szintén sokba kerül egy stroke egység működtetése (angolul Stroke Unit), viszont a nyugati társadalmak kiszámították, hogy hosszú távon, a stroke kimenetelének javítása által a társadalom számára ezek a költségek visszatérülnek” – indokolta meg a főorvos, hogy miért terveznek a csíkszeredai kórházban is egy ilyen részleget.

Az ideggyógyászati osztályon ugyanis

három kórteremben alakítottak ki célzottan stroke ellátást biztosító részleget, amelyet már felszereltek, bebútoroztak és már csak az akkreditációs folyamatra várnak.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Fontos megjegyezni, hogy a részleg akkreditálása még folyamatban van, egy illetékes bizottság kell engedélyezze a működését, amelyre reméljük nemsokára sor kerül” – jegyezte meg az osztályvezető.

Mint magyarázta, azért használják a stroke-egység – és nem a stroke-központ – kifejezést, mert utóbbiakban már nagyér-okklúziót is kezelnek endovaszkuláris módszerekkel, amelyre még Csíkszeredában nincs lehetőség.

Kilátásban van az is, hogy stroke-központtá fejlődjenek a jövőben, ugyanis az ehhez szükséges műszerrel már rendelkezik a kórház, de országos szinten kevés képzett szakember van ezen a téren.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A stroke-egységben nagyon szorosan tudják követni a betegeket, így időben diagnosztizálják és kezelik a stroke-ot kísérő gyakori szövődményeket, amelyek sokfélék lehetnek, például szívritmuszavarok, nyelészavar miatti aspiráció, fertőzések, mélyvénás trombózis és mások. Tehát

nagyon fontos, hogy állandóan jelen legyen a szakképzett személyzet, aki figyeli, hogy mi történik a beteggel

– fűzte hozzá a főorvos. Mint kifejtette, ez a részleg egy úgynevezett szubintenzív egység, amely a kórházi osztály és az intenzív terápia között van. Ugyanakkor egy ilyen részlegben

hangsúlyt fektetnek a stroke okainak felderítésére és a neurológiai deficitek korai rehabilitációjára is.

Csíki Éva arra is kitért, hogy részt vesznek abban a nemrég indult országos programban, amely a stroke korai neurorehabilitációját célozza, és anyagi forrásokat hivatott biztosítani a korszerű felszerelésekre, illetve fogyóanyagokra.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Iszkémiás stroke, vérzéses stroke

Az agyérkatasztrófának két fő típusa van: a vérzéses és az iszkémiás stroke.

  • A vérzéses stroke során az elrepedt ér nem tudja ellátni vérrel az érintett agyterületet, másrészt a vérzés, vérgyülem roncsolja az agyszövetet, nyomás alá helyezi az agyat.

  • Az iszkémiás stroke során általában egy vérrög zár el egy artériát, és ennek következtében az érintett agyszövet nem jut vérhez, oxigénhez. Ez a vérrög képződhet egy elmeszesedett falú, vagy beszűkült, kisebb vagy nagyobb artérián (ütőéren), de származhat más forrásokból is, leggyakrabban a szívből.

Iszkémiás stroke esetén az agy percenként 1,9 millió neuront, 14 billió szinapszist és 12 kilométer idegpályát veszít, és percenként 3,1 hetet öregszik – osztotta meg a neurológus.

Idézet
Az elmúlt években lehetőség nyílt az iszkémiás stroke oki kezelésére, vagyis az érintett agyi artéria megnyitására és az agyi vérkeringés helyreállítására. Erre különböző módszerek jelentek meg. Mi jelenleg a kórházban az intravénás trombolízist használjuk, amelynek során – ha a beteg az első tünetek megjelenésétől számítva 4,5 órán belül érkezik és nincs a kezelésre vonatkozó ellenjavallat – intravénás perfúzióban egy nagyon erős vérhígítót adagolunk, amely feloldhatja az agyban található kisebb vérrögöt.

2014-ben Románia még nagyon le volt maradva ezen a téren, csak néhány egyetemi központban végeztek intravénás trombolízist” – magyarázta. A csíkszeredai kórházban 2019 óta van erre lehetőség.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Abban az esetben, ha nagyeret zár egy el vérrög, az intravénás trombolízis nem elégséges ennek feloldására, ilyenkor trombektómiára van szükség.

A trombektómia endovaszkuláris beavatkozást jelent, azaz a vérrögnek mechanikai úton történő eltávolítását. Ennek során egy katétert vezetnek az érbe, amelynek segítségével kihúzzák a vérrögöt. Ezt a kezelést a tünetek megjelenésétől számítva 6 órán belül el kell végezni.

Időben kell lépni

Tehát a kétfajta kezelési módszer időablakhoz kötött, ezért életbevágó a beteg szempontjából, ha minél hamarabb ellátásban részesül. Ezért fontos tudatosítani az emberekben, hogy ismerjék fel a betegség tüneteit, és szükség esetén azonnal hívják a mentőt a 112-es egységes segélyhívószám tárcsázásával.

A tünetek, amelyet a környezet hamar észrevehet:

az arc aszimmetriája, a végtagok bénulása (például ha a beteg kiejt a kezéből dolgokat, leesik a lábáról, nem tud beszélni, nem tudja kifejezni magát, botlik a nyelve), vagy egyensúlyzavar lép fel, nem tud állni, járni, látászavarok is jelentkezhetnek, látótérkiesés vagy dupla látás

– sorolta a főorvos. Ezek a tünetek mindkét típusú stroke-ra érvényesek. A vérzéses és iszkémiás stroke elkülönítése,illetve más agyi patológia kizárása céljából, a fent említett tünetek esetén sürgős koponya CT vizsgálat javasolt.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Idézet
Sokszor előfordul, hogy a betegek várják, hogy múljanak el a tünetek, nem fordulnak orvoshoz, csak későn, néha napok múlva jönnek a kórházba. Ennyi idő elteltével már nem lehetséges az elzáródott ütőér átjárhatóvá tétele. Ilyenkor is fontos a páciens beutalása egy stroke részlegre a szövődmények megelőzése vagy kezelése, a korai rehabilitáció és a stroke eredetének felderítése, az újabb stroke megelőzése céljából.

Tehát az oki kezelés nagyon időhöz kötött, fontos tudatosítani az emberekben, hogy ha bejönnek idejében, akkor nagyobb valószínűséggel lehet segíteni, ha nem, akkor a lehetőségek nagyon beszűkülnek” – hangsúlyozta ismételten Csíki Éva.

Mivel még nem végeznek trombektómiát a csíkszeredai kórházban, ezért a legközelebbi trombektómia-központba, Marosvásárhelyre kell szállítani a betegeket, csakhogy ha helikopterrel szállítják is, nehéz a hat órás időablakba beleférni. A tombolízishez még ennél is kisebb az időablak, mint fentebb már írtuk, 4,5 óra.

Idézet
Ezért a mentőszolgálattal kidolgoztunk egy olyan protokollt, hogy sztrókgyanú esetén a mentős közvetlenül a neurológus ügyeletest hívja fel. Így már felkészülten várjuk a beteget, azért, hogy ne veszítsünk időt. Amire beér a páciens, már vannak információink róla, ezáltal is spóroljuk az időt”

– osztotta meg a főorvos.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Jelenleg a neurológiai osztálynak 54 alkalmazottja van, köztük kilenc orvos, akik közül

jelenleg öt orvos dolgozik állandóan a neurológia-osztályon.

Egy szakorvos Marosvásárhelyen tanul, de az ügyeleti vonalban külső, beügyeletező orvosok is segítenek. „Remélhetőleg pár éven belül a szakorvosok létszáma teljes lesz, hiszen igyekszünk vonzóvá tenni a kórházat a fiatal szakorvosok számára” – mondta az ideggyógyász.

Az ideggyógyászat egy komplex, érdekes és szép tudomány

„Csíkszeredában születtem, a szüleim nagyon különböző közegből származtak, édesanyám értelmiségi családból származott, anyai nagyapám egyetemi professzor volt, édesapám pedig gyergyóalfalvi származású. Ezt azért mondom el, mert úgy érzem, hogy ez segített engem abban, hogy a nagyon különböző közegből érkező páciensekkel, úgy a városi, mint a vidéki környezetből származó betegekkel megtaláljam a hangot” – mesélt magáról is Csíki Éva.

Csíkszeredában nőtt fel, 1991-ben érettségizett a helyi Márton Áron Főgimnáziumban.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Mindig szerettem tanulni, így a Marosvásárhelyi Orvosi Gyógyszerészeti Egyetemre felvételiztem, ahova harmadikként kerültem be a 250 meghirdetett helyre” – osztotta meg. 1997-ben végezte el az egyetemet, majd rezidensként dolgozott tovább.

„A 2000-es évek elején nagy volt a szakorvoshiány a csíkszeredai kórházban, így az akkori kórházvezetés nagyon biztatott és támogatott, segített bennünket, hogy jöjjünk haza dolgozni.

Idézet
2000-ben vizsgáztam rezidensként a csíkszeredai neurológiára, majd 2005-ben szakvizsgáztam. 2014-ig dolgoztam neurológusként a csíkszeredai kórházban, majd öt év magánpraxis után 2019-ben visszatértem a kórházba, mint osztályvezető.

Azért választottam az orvostudomány eme területét, mert az idegrendszer működése számomra mindig nagyon érdekesnek tűnt, szép szaknak találtam a neurológiát”– mondta Csíki Éva.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Tanúja voltam annak a fejlődésnek, ami végbement a neurológiai ellátásban az utóbbi időszakban, általában egész Európában, de Hargita megyében és a csíkszeredai kórházban is. A 2000-es évek elején ugyanis nagyon kevés szakorvos dolgozott itt, olyan periódusok is voltak – például a szabadságok ideje alatt –, amikor egyetlen neurológus látta el az egész megyében úgy a sürgősségi ellátást, mint a járóbeteg-, mint pedig a fekvőbeteg-ellátást.

Idézet
Akkoriban azonnali CT-vizsgálatra nem volt lehetőség, úgyhogy jórészt a reflexkalapácsunk segítségével próbáltuk megállapítani a diagnózist, amíg a sürgős eseteket sikerült elküldeni Marosvásárhelyre vagy Brassóba egy CT erejéig. Mágneses rezonanciára még annyira sem volt mód. Továbbá a kórháznak nem volt idegsebészete”

– sorolta az akkori nehézségeket. Hozzátette, ehhez képest

jelen pillanatban Hargita megye kórházaiban összesen két neurológiaosztály működik állandó ügyeleti vonallal és egy úgyenevezett neurológia-kompartimentum, ahol lehetőség van a sürgős neuroimagisztikai vizsgálatok elvégzésére.

„Azért jó ezeket a dolgokat feleleveníteni, hogy értékelni lehessen a jelenlegi helyzetet ahhoz képest, ami volt a 2000-es évek elején” – fogalmazott Csíki Éva.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Nincsenek sorok Gyergyószentmiklóson, de folyamatosan mennek az emberek szavazni

Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.

Nincsenek sorok Gyergyószentmiklóson, de folyamatosan mennek az emberek szavazni
2025. május 18., vasárnap

Már a negyven százalékot közelíti a Hargita megyei részvétel

A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.

Már a negyven százalékot közelíti a Hargita megyei részvétel
2025. május 18., vasárnap

Autóból lobogtatott pártzászlóval sértették meg a kampánycsendet Csíkszeredában

Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.

Autóból lobogtatott pártzászlóval sértették meg a kampánycsendet Csíkszeredában
2025. május 18., vasárnap

A székelyeken egyelőre nem múlik: a választópolgárok negyede szavazott 13 óráig

Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.

A székelyeken egyelőre nem múlik: a választópolgárok negyede szavazott 13 óráig
2025. május 18., vasárnap

Kézdivásárhely az országos átlag alatt, de jóval többen szavaztak, mint az első fordulóban

Ha nem olvasnánk újságot, talán nem is vennénk észre, hogy választás zajlik, annyira csendes a város. Azonban a „fű alatt” csak van mozgás Kézdivásárhelyen is, bár egyelőre kisebb a részvétel az országos átlaghoz képest.

Kézdivásárhely az országos átlag alatt, de jóval többen szavaztak, mint az első fordulóban
2025. május 18., vasárnap

Emlékeztető: tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására buzdító online tartalmak terjesztése

A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.

Emlékeztető: tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására buzdító online tartalmak terjesztése
2025. május 18., vasárnap

Viharok rondíthatnak bele a délutáni szavazásba

Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.

Viharok rondíthatnak bele a délutáni szavazásba
2025. május 18., vasárnap

Arra szavazott Kelemen Hunor, aki a helyes választás a magyar közösség számára

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.

Arra szavazott Kelemen Hunor, aki a helyes választás a magyar közösség számára
2025. május 18., vasárnap

Hargita és Kovászna megye jól teljesít

Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.

Hargita és Kovászna megye jól teljesít
Hargita és Kovászna megye jól teljesít
2025. május 18., vasárnap

Hargita és Kovászna megye jól teljesít

2025. május 18., vasárnap

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből

Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.

Már az urna mellett nyilatkozni akartak, kitessékelték Simionékat a szavazókörzetből