Ideggyógyász-főorvos: stroke esetén időablakhoz kötött a mentés

Csíki Éva, ideggyógyász-főorvos. Amióta gyakorolja a hivatását, rengeteget fejlődött a csíkszeredai kórház ideggyógyászati szempontból •  Fotó: Borbély Fanni

Csíki Éva, ideggyógyász-főorvos. Amióta gyakorolja a hivatását, rengeteget fejlődött a csíkszeredai kórház ideggyógyászati szempontból

Fotó: Borbély Fanni

Mindössze néhány óra áll a rendelkezésre, hogy megmentsék az agyérkatasztrófán, azaz a „stroke”-on átesett betegeket, ezért a tünetek észlelésekor minél hamarabb mentőt kell hívni. Csíki Évával, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályvezető főorvosával a betegségről, illetve az ellátás korszerűsítéséről beszélgettünk.

Barabás Hajnal

2024. augusztus 25., 21:002024. augusztus 25., 21:00

A következő években számíthatunk a stroke-betegek számának növekedésére, ugyanis az átlagéletkor növekedésével számítások szerint 2030-ra a 60 év fölötti személyek száma 25 százalékkal fog növekedni.

Annak ellenére, hogy a hatékony megelőzésnek köszönhetően a stroke incidenciája (gyakorisága) csökkent, az abszolút számok, a stroke-os betegeket és a stroke-túlélőket illetően növekvő tendenciát mutatnak az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan

– vetítette előre a problémát Csíki Éva neurológus főorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályának vezetője.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Épp ezért nem mindegy – húzta alá –, hogy ezt a betegséget hogyan élik túl a betegek, mert körülbelül egyharmaduk rokkant marad az agyérkatasztrófa után. Számadatokat is közölt:

agyérkatasztrófa után 7 napra a mortalitás 6,9 százalékos, tehát a betegek 6,9 százaléka hal meg; 30 nap alatt 12,6 százaléka és egy évre rá 23,6 százaléka.

Összességében tehát közel egynegyede eltávozik közülünk.

Korszerű stroke-egység

Mivel a szélütésként is ismert betegség a vezető halálokok közé tartozik, ezért az európai stroke-szervezetek kiadtak egy akciótervet (Stroke Action Plan for Europe), amely a 2018-2030-as periódusra célul tűzte ki, hogy a sztrókos betegek több mint 90 százalékát kijelölt egységekben, központokban kezeljék.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Tanulmányok bizonyították, hogy a speciálisan dedikált stroke-egységekben történő ellátás javítja a túlélési esélyt és csökkenti a rokkantság előfordulását.

Idézet
A stroke ellátása nagy költségekkel jár a társadalom számára. Beszélünk medikális költségekről és nem medikális költségekről, utóbbiak jelentik a beteg gondozását, valamint a rokkantságból adódóan a munkaképesség elvesztésével járó jövedelem-kiesést.

A kórház számára ugyanakkor szintén sokba kerül egy stroke egység működtetése (angolul Stroke Unit), viszont a nyugati társadalmak kiszámították, hogy hosszú távon, a stroke kimenetelének javítása által a társadalom számára ezek a költségek visszatérülnek” – indokolta meg a főorvos, hogy miért terveznek a csíkszeredai kórházban is egy ilyen részleget.

Az ideggyógyászati osztályon ugyanis

három kórteremben alakítottak ki célzottan stroke ellátást biztosító részleget, amelyet már felszereltek, bebútoroztak és már csak az akkreditációs folyamatra várnak.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Fontos megjegyezni, hogy a részleg akkreditálása még folyamatban van, egy illetékes bizottság kell engedélyezze a működését, amelyre reméljük nemsokára sor kerül” – jegyezte meg az osztályvezető.

Mint magyarázta, azért használják a stroke-egység – és nem a stroke-központ – kifejezést, mert utóbbiakban már nagyér-okklúziót is kezelnek endovaszkuláris módszerekkel, amelyre még Csíkszeredában nincs lehetőség.

Kilátásban van az is, hogy stroke-központtá fejlődjenek a jövőben, ugyanis az ehhez szükséges műszerrel már rendelkezik a kórház, de országos szinten kevés képzett szakember van ezen a téren.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A stroke-egységben nagyon szorosan tudják követni a betegeket, így időben diagnosztizálják és kezelik a stroke-ot kísérő gyakori szövődményeket, amelyek sokfélék lehetnek, például szívritmuszavarok, nyelészavar miatti aspiráció, fertőzések, mélyvénás trombózis és mások. Tehát

nagyon fontos, hogy állandóan jelen legyen a szakképzett személyzet, aki figyeli, hogy mi történik a beteggel

– fűzte hozzá a főorvos. Mint kifejtette, ez a részleg egy úgynevezett szubintenzív egység, amely a kórházi osztály és az intenzív terápia között van. Ugyanakkor egy ilyen részlegben

hangsúlyt fektetnek a stroke okainak felderítésére és a neurológiai deficitek korai rehabilitációjára is.

Csíki Éva arra is kitért, hogy részt vesznek abban a nemrég indult országos programban, amely a stroke korai neurorehabilitációját célozza, és anyagi forrásokat hivatott biztosítani a korszerű felszerelésekre, illetve fogyóanyagokra.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Iszkémiás stroke, vérzéses stroke

Az agyérkatasztrófának két fő típusa van: a vérzéses és az iszkémiás stroke.

  • A vérzéses stroke során az elrepedt ér nem tudja ellátni vérrel az érintett agyterületet, másrészt a vérzés, vérgyülem roncsolja az agyszövetet, nyomás alá helyezi az agyat.

  • Az iszkémiás stroke során általában egy vérrög zár el egy artériát, és ennek következtében az érintett agyszövet nem jut vérhez, oxigénhez. Ez a vérrög képződhet egy elmeszesedett falú, vagy beszűkült, kisebb vagy nagyobb artérián (ütőéren), de származhat más forrásokból is, leggyakrabban a szívből.

Iszkémiás stroke esetén az agy percenként 1,9 millió neuront, 14 billió szinapszist és 12 kilométer idegpályát veszít, és percenként 3,1 hetet öregszik – osztotta meg a neurológus.

Idézet
Az elmúlt években lehetőség nyílt az iszkémiás stroke oki kezelésére, vagyis az érintett agyi artéria megnyitására és az agyi vérkeringés helyreállítására. Erre különböző módszerek jelentek meg. Mi jelenleg a kórházban az intravénás trombolízist használjuk, amelynek során – ha a beteg az első tünetek megjelenésétől számítva 4,5 órán belül érkezik és nincs a kezelésre vonatkozó ellenjavallat – intravénás perfúzióban egy nagyon erős vérhígítót adagolunk, amely feloldhatja az agyban található kisebb vérrögöt.

2014-ben Románia még nagyon le volt maradva ezen a téren, csak néhány egyetemi központban végeztek intravénás trombolízist” – magyarázta. A csíkszeredai kórházban 2019 óta van erre lehetőség.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Abban az esetben, ha nagyeret zár egy el vérrög, az intravénás trombolízis nem elégséges ennek feloldására, ilyenkor trombektómiára van szükség.

A trombektómia endovaszkuláris beavatkozást jelent, azaz a vérrögnek mechanikai úton történő eltávolítását. Ennek során egy katétert vezetnek az érbe, amelynek segítségével kihúzzák a vérrögöt. Ezt a kezelést a tünetek megjelenésétől számítva 6 órán belül el kell végezni.

Időben kell lépni

Tehát a kétfajta kezelési módszer időablakhoz kötött, ezért életbevágó a beteg szempontjából, ha minél hamarabb ellátásban részesül. Ezért fontos tudatosítani az emberekben, hogy ismerjék fel a betegség tüneteit, és szükség esetén azonnal hívják a mentőt a 112-es egységes segélyhívószám tárcsázásával.

A tünetek, amelyet a környezet hamar észrevehet:

az arc aszimmetriája, a végtagok bénulása (például ha a beteg kiejt a kezéből dolgokat, leesik a lábáról, nem tud beszélni, nem tudja kifejezni magát, botlik a nyelve), vagy egyensúlyzavar lép fel, nem tud állni, járni, látászavarok is jelentkezhetnek, látótérkiesés vagy dupla látás

– sorolta a főorvos. Ezek a tünetek mindkét típusú stroke-ra érvényesek. A vérzéses és iszkémiás stroke elkülönítése,illetve más agyi patológia kizárása céljából, a fent említett tünetek esetén sürgős koponya CT vizsgálat javasolt.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Idézet
Sokszor előfordul, hogy a betegek várják, hogy múljanak el a tünetek, nem fordulnak orvoshoz, csak későn, néha napok múlva jönnek a kórházba. Ennyi idő elteltével már nem lehetséges az elzáródott ütőér átjárhatóvá tétele. Ilyenkor is fontos a páciens beutalása egy stroke részlegre a szövődmények megelőzése vagy kezelése, a korai rehabilitáció és a stroke eredetének felderítése, az újabb stroke megelőzése céljából.

Tehát az oki kezelés nagyon időhöz kötött, fontos tudatosítani az emberekben, hogy ha bejönnek idejében, akkor nagyobb valószínűséggel lehet segíteni, ha nem, akkor a lehetőségek nagyon beszűkülnek” – hangsúlyozta ismételten Csíki Éva.

Mivel még nem végeznek trombektómiát a csíkszeredai kórházban, ezért a legközelebbi trombektómia-központba, Marosvásárhelyre kell szállítani a betegeket, csakhogy ha helikopterrel szállítják is, nehéz a hat órás időablakba beleférni. A tombolízishez még ennél is kisebb az időablak, mint fentebb már írtuk, 4,5 óra.

Idézet
Ezért a mentőszolgálattal kidolgoztunk egy olyan protokollt, hogy sztrókgyanú esetén a mentős közvetlenül a neurológus ügyeletest hívja fel. Így már felkészülten várjuk a beteget, azért, hogy ne veszítsünk időt. Amire beér a páciens, már vannak információink róla, ezáltal is spóroljuk az időt”

– osztotta meg a főorvos.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Jelenleg a neurológiai osztálynak 54 alkalmazottja van, köztük kilenc orvos, akik közül

jelenleg öt orvos dolgozik állandóan a neurológia-osztályon.

Egy szakorvos Marosvásárhelyen tanul, de az ügyeleti vonalban külső, beügyeletező orvosok is segítenek. „Remélhetőleg pár éven belül a szakorvosok létszáma teljes lesz, hiszen igyekszünk vonzóvá tenni a kórházat a fiatal szakorvosok számára” – mondta az ideggyógyász.

Az ideggyógyászat egy komplex, érdekes és szép tudomány

„Csíkszeredában születtem, a szüleim nagyon különböző közegből származtak, édesanyám értelmiségi családból származott, anyai nagyapám egyetemi professzor volt, édesapám pedig gyergyóalfalvi származású. Ezt azért mondom el, mert úgy érzem, hogy ez segített engem abban, hogy a nagyon különböző közegből érkező páciensekkel, úgy a városi, mint a vidéki környezetből származó betegekkel megtaláljam a hangot” – mesélt magáról is Csíki Éva.

Csíkszeredában nőtt fel, 1991-ben érettségizett a helyi Márton Áron Főgimnáziumban.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Mindig szerettem tanulni, így a Marosvásárhelyi Orvosi Gyógyszerészeti Egyetemre felvételiztem, ahova harmadikként kerültem be a 250 meghirdetett helyre” – osztotta meg. 1997-ben végezte el az egyetemet, majd rezidensként dolgozott tovább.

„A 2000-es évek elején nagy volt a szakorvoshiány a csíkszeredai kórházban, így az akkori kórházvezetés nagyon biztatott és támogatott, segített bennünket, hogy jöjjünk haza dolgozni.

Idézet
2000-ben vizsgáztam rezidensként a csíkszeredai neurológiára, majd 2005-ben szakvizsgáztam. 2014-ig dolgoztam neurológusként a csíkszeredai kórházban, majd öt év magánpraxis után 2019-ben visszatértem a kórházba, mint osztályvezető.

Azért választottam az orvostudomány eme területét, mert az idegrendszer működése számomra mindig nagyon érdekesnek tűnt, szép szaknak találtam a neurológiát”– mondta Csíki Éva.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„Tanúja voltam annak a fejlődésnek, ami végbement a neurológiai ellátásban az utóbbi időszakban, általában egész Európában, de Hargita megyében és a csíkszeredai kórházban is. A 2000-es évek elején ugyanis nagyon kevés szakorvos dolgozott itt, olyan periódusok is voltak – például a szabadságok ideje alatt –, amikor egyetlen neurológus látta el az egész megyében úgy a sürgősségi ellátást, mint a járóbeteg-, mint pedig a fekvőbeteg-ellátást.

Idézet
Akkoriban azonnali CT-vizsgálatra nem volt lehetőség, úgyhogy jórészt a reflexkalapácsunk segítségével próbáltuk megállapítani a diagnózist, amíg a sürgős eseteket sikerült elküldeni Marosvásárhelyre vagy Brassóba egy CT erejéig. Mágneses rezonanciára még annyira sem volt mód. Továbbá a kórháznak nem volt idegsebészete”

– sorolta az akkori nehézségeket. Hozzátette, ehhez képest

jelen pillanatban Hargita megye kórházaiban összesen két neurológiaosztály működik állandó ügyeleti vonallal és egy úgyenevezett neurológia-kompartimentum, ahol lehetőség van a sürgős neuroimagisztikai vizsgálatok elvégzésére.

„Azért jó ezeket a dolgokat feleleveníteni, hogy értékelni lehessen a jelenlegi helyzetet ahhoz képest, ami volt a 2000-es évek elején” – fogalmazott Csíki Éva.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát

Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát
2025. július 03., csütörtök

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban
2025. július 03., csütörtök

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el

Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el
2025. július 03., csütörtök

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek
2025. július 03., csütörtök

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások

Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások
2025. július 03., csütörtök

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések
2025. július 03., csütörtök

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz
2025. július 03., csütörtök

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?

Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?
2025. július 03., csütörtök

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani

Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani
2025. július 03., csütörtök

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat

Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat