
Biztos léptekkel Európában címmel jelent meg Sógor Csaba kiadványa a napokban. Az RMDSZ EP-képviselője amellett, hogy beszámol és értékeli az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkáját, foglalkozik az EU jövőjét érintő kérdésekkel, illetve átfogó tájékoztatást nyújt a fiataloknak szóló uniós lehetőségekről is. Alább a kiadvány tartalmából válogattunk, amely teljes terjedelmében elérhető az EP-képviselő Facebook-oldalán.
2018. szeptember 24., 09:142018. szeptember 24., 09:14
2018. szeptember 24., 09:202018. szeptember 24., 09:20
Sógor Csaba szerint több szempontból is fontosnak bizonyult, hogy létezik erdélyi magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP). Úgy véli: rendkívül sokat jelent az erdélyi magyar közösségnek is, hogy számos, a nemzeti kisebbségek rendezetlen helyzetével is foglalkozó jelentést sikerült elfogadtatni az utóbbi időszakban. Ugyanakkor az elmúlt évek során mind az Európai Parlament plénumában, mind pedig szakmai konferenciák és kulturális jellegű rendezvények szervezése által sikerült nemzetközi környezetben is elmondani: az erdélyi magyarság egyáltalán nem elégedett saját helyzetével, további lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy valóban modellértékűvé váljon a román kisebbségvédelem.
Még mindig rendkívül érzékeny és tudatosan került téma a nemzeti kisebbségek védelme Európában. Egészen 2016-ig csak kevés, kifejezetten a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést fogadott el az EP, miközben a bővítési folyamattal a nemzeti kisebbségekhez tartozók száma megnövekedett. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ebben a kérdésben a 2014-2019-es mandátum hozott előrelépést, hiszen az elmúlt időszakban több olyan jelentést is elfogadtak az EP-ben, amely határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Sógor Csaba úgy véli, mindez a több mint tíz éves parlamenti munka eredményeként értékelhető, hiszen ehhez szükség volt a kisebbségi kérdés napirenden tartására az EP-ben.
Az intézmény mindig a zászlóvivője volt az uniós szintű kisebbségvédelemnek, újra és újra felszólította a Bizottságot, hogy hozzon specifikus kisebbségvédelmi intézkedéseket - számol be Sógor Csaba. Véleménye szerint köszönhető mindez az Európai Néppárt (EPP) kiállásának is, hiszen ez a képviselőcsoport – amelyhez az RMDSZ is tartozik – a leginkább nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete ma nem kap kellő súlyt az európai politikában és az európai intézmények szintjén. Ennek egyik oka, hogy több nyugat-európai országban rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát, működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben területi vagy kulturális autonómiák különböző formáit biztosítják. Az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamokban ez viszont nem történt meg. Ennek eredménye feszültség és kölcsönös bizalmatlanság.
Sógor Csaba szerint a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés révén több, mint egymillió európai polgár jelezte, hogy rendezni kell ezt a kérdést Európában. Ez a kezdeményezés annak lehet nagyon jó eszköze, hogy elinduljon egy európai vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról.
Ezt a célt azonban úgy véli, akkor lehet elérni, ha továbbra is dolgoznak olyan képviselők az EP-ben, akik számára fontos a kisebbségvédelem témája.
Az erdélyi képviselő a kisebbségvédelmi munka mellett Erdély népszerűsítését is kiemelten fontosnak tartja. Mivel
Sógor Csaba szerint, ha ismernek bennünket, akkor sokkal jobban megértik sajátos helyzetünket és sokkal inkább támogatnak is, ezért fontos, hogy sikerült ugyancsak biztos léptekkel haladni ezen az úton is. Mint fogalmaz, az elmúlt években rengeteg olyan eseményt szerveztek Brüsszelben, amelyek után talán többeknek csillan fel a szeme, mikor a “Transylvania” vagy a “Szeklerland” kifejezést hallja.
Az udvarhelyi vonatkozású események közül megemlíthetjük a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak a székely hagyományos mesterségeket, a vidékre jellemző tradicionális életformát és építészeti kultúrát ábrázoló fotóválogatásának strasbourgi bemutatóját vagy az Artera Alapítvány kézműveseinek a brüsszeli HUNGAstRY fesztiválon való bemutatkozási lehetőségét. Sógor Csaba szerint nem csupán Erdélyt kell elvinni Európába, hanem Európát is haza kell hozni Erdélybe: ezért a több mint száz erdélyi magyar fiatal közül nagyon sok udvarhelyszéki fiatalnak is lehetősége nyílt az elmúlt évek alatt gyakornoki munkát végezni európai parlamenti irodájában és környékünkről még ennél is többen utazhattak meghívására brüsszeli tanulmányútra.
Az EU 2020-2027 közti időszakra tervezett költségvetése kapcsán még nem dőlt el a vita, ezért nekünk minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket – fogalmaz Sógor Csaba.
– fejti ki. Sógor Csaba szerint a kohéziós politika szabályait úgy kell alakítani, hogy azok minél nagyobb mértékben megfeleljenek az erdélyi és romániai fejlesztési kihívásoknak és szükségleteknek. Ez utóbbi célkitűzésnek az erdélyi magyar képviselő a Szociális Alapról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, illetve a Kohéziós Alapról szóló témák szakbizottsági felelőseként próbál eleget tenni az EP-ben.
A mi képviselőcsoportunk, az EPP célkitűzései szerint egy erősebb EU-ban, egy erősebb EU27-ben hiszünk, amely levonja a Brexit tanulságait: azt, hogy az Európai Uniónak meg kell hallania az európai polgárok véleményét, vagyis azokat a hangokat, amelyek elégedetlenek az intézményrendszer működésével – fejti ki az erdélyi képviselő.
Az erdélyi képviselőnek meggyőződése: mindig jobb részt venni a közös döntéshozatalban és megpróbálni alakítani a politikát, mint kívülről tudomásul venni a fontos döntések ránk vonatkozó következményeit!
(X)
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen Izmail térségében, a Tulcea megyei folyami határ közelében, szerdára virradóra.
A hét végén várhatóan közvitára bocsátja a kormány az egységes közalkalmazotti bértörvény új tervezetét, ha sikerül politikai megállapodásra jutni – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.