Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Sógor Csaba szerint biztos léptekkel haladunk Európában (x)

2018. szeptember 24., 09:14 utolsó módosítás: 2018. szeptember 24., 09:20

Biztos léptekkel Európában címmel jelent meg Sógor Csaba kiadványa a napokban. Az RMDSZ EP-képviselője amellett, hogy beszámol és értékeli az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkáját, foglalkozik az EU jövőjét érintő kérdésekkel, illetve átfogó tájékoztatást nyújt a fiataloknak szóló uniós lehetőségekről is. Alább a kiadvány tartalmából válogattunk, amely teljes terjedelmében elérhető az EP-képviselő Facebook-oldalán.

Sógor Csaba szerint több szempontból is fontosnak bizonyult, hogy létezik erdélyi magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP). Úgy véli: rendkívül sokat jelent az erdélyi magyar közösségnek is, hogy számos, a nemzeti kisebbségek rendezetlen helyzetével is foglalkozó jelentést sikerült elfogadtatni az utóbbi időszakban. Ugyanakkor az elmúlt évek során mind az Európai Parlament plénumában, mind pedig szakmai konferenciák és kulturális jellegű rendezvények szervezése által sikerült nemzetközi környezetben is elmondani: az erdélyi magyarság egyáltalán nem elégedett saját helyzetével, további lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy valóban modellértékűvé váljon a román kisebbségvédelem.

Az Európai Parlament több jelentésében határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében

Még mindig rendkívül érzékeny és tudatosan került téma a nemzeti kisebbségek védelme Európában. Egészen 2016-ig csak kevés, kifejezetten a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést fogadott el az EP, miközben a bővítési folyamattal a nemzeti kisebbségekhez tartozók száma megnövekedett. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ebben a kérdésben a 2014-2019-es mandátum hozott előrelépést, hiszen az elmúlt időszakban több olyan jelentést is elfogadtak az EP-ben, amely határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Sógor Csaba úgy véli, mindez a több mint tíz éves parlamenti munka eredményeként értékelhető, hiszen ehhez szükség volt a kisebbségi kérdés napirenden tartására az EP-ben.

Az összes uniós szerv közül az Európai Parlament foglalkozik a legtöbbet és a legrégebb óta a nemzeti kisebbségek ügyeivel, rendszeresen felhívja a figyelmet a létező problémákra és a jogsérelmekre.

Az intézmény mindig a zászlóvivője volt az uniós szintű kisebbségvédelemnek, újra és újra felszólította a Bizottságot, hogy hozzon specifikus kisebbségvédelmi intézkedéseket - számol be Sógor Csaba. Véleménye szerint köszönhető mindez az Európai Néppárt (EPP) kiállásának is, hiszen ez a képviselőcsoport – amelyhez az RMDSZ is tartozik – a leginkább nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre.

Románia nyilvánosan hirdeti: megoldotta a kisebbségi kérdést

Az RMDSZ EP-képviselője szerint kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete ma nem kap kellő súlyt az európai politikában és az európai intézmények szintjén. Ennek egyik oka, hogy több nyugat-európai országban rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát, működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben területi vagy kulturális autonómiák különböző formáit biztosítják. Az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamokban ez viszont nem történt meg. Ennek eredménye feszültség és kölcsönös bizalmatlanság.

Egyes államok nem is akarnak beszélni a létező problémákról, úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének, esetleg nyilvánosan hirdetik – a tények ellenére – hogy megoldották a kisebbségi kérdést. Ezt teszi Románia is.

Sógor Csaba szerint a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés révén több, mint egymillió európai polgár jelezte, hogy rendezni kell ezt a kérdést Európában. Ez a kezdeményezés annak lehet nagyon jó eszköze, hogy elinduljon egy európai vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról.

Az RMDSZ-es képviselő szerint a megnyugtató megoldást továbbra is egy, a tagállamok számára kötelező érvényű egységes európai keretszabályozás felállítása jelentené.

Ezt a célt azonban úgy véli, akkor lehet elérni, ha továbbra is dolgoznak olyan képviselők az EP-ben, akik számára fontos a kisebbségvédelem témája.

Küldetés értékeink megismertetése!

Az erdélyi képviselő a kisebbségvédelmi munka mellett Erdély népszerűsítését is kiemelten fontosnak tartja. Mivel

Brüsszelben nem létezik olyan intézményi háttér, amely ebben a nemzetközi környezetben a romániai magyarság megismertetésével foglalkozik ezért ezt a feladatot jelenleg főként az EP-képviselők látják el.

Sógor Csaba szerint, ha ismernek bennünket, akkor sokkal jobban megértik sajátos helyzetünket és sokkal inkább támogatnak is, ezért fontos, hogy sikerült ugyancsak biztos léptekkel haladni ezen az úton is. Mint fogalmaz, az elmúlt években rengeteg olyan eseményt szerveztek Brüsszelben, amelyek után talán többeknek csillan fel a szeme, mikor a “Transylvania” vagy a “Szeklerland” kifejezést hallja.

Az udvarhelyi vonatkozású események közül megemlíthetjük a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak a székely hagyományos mesterségeket, a vidékre jellemző tradicionális életformát és építészeti kultúrát ábrázoló fotóválogatásának strasbourgi bemutatóját vagy az Artera Alapítvány kézműveseinek a brüsszeli HUNGAstRY fesztiválon való bemutatkozási lehetőségét. Sógor Csaba szerint nem csupán Erdélyt kell elvinni Európába, hanem Európát is haza kell hozni Erdélybe: ezért a több mint száz erdélyi magyar fiatal közül nagyon sok udvarhelyszéki fiatalnak is lehetősége nyílt az elmúlt évek alatt gyakornoki munkát végezni európai parlamenti irodájában és környékünkről még ennél is többen utazhattak meghívására brüsszeli tanulmányútra.
Az EU és benne saját közösségünk jövőjét mi magunk is alakítjuk!

Az EU 2020-2027 közti időszakra tervezett költségvetése kapcsán még nem dőlt el a vita, ezért nekünk minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket – fogalmaz Sógor Csaba.

Az a célunk, hogy a britek kilépése miatt a szükségesnél nagyobb mértékben ne csökkenjenek a mezőgazdaságra és a felzárkóztatásra szánt főösszegek, a közös agrárpolitika keretében a gazdáink a korábbinál is nagyobb uniós támogatásokhoz jussanak

– fejti ki. Sógor Csaba szerint a kohéziós politika szabályait úgy kell alakítani, hogy azok minél nagyobb mértékben megfeleljenek az erdélyi és romániai fejlesztési kihívásoknak és szükségleteknek. Ez utóbbi célkitűzésnek az erdélyi magyar képviselő a Szociális Alapról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, illetve a Kohéziós Alapról szóló témák szakbizottsági felelőseként próbál eleget tenni az EP-ben.

A mi képviselőcsoportunk, az EPP célkitűzései szerint egy erősebb EU-ban, egy erősebb EU27-ben hiszünk, amely levonja a Brexit tanulságait: azt, hogy az Európai Uniónak meg kell hallania az európai polgárok véleményét, vagyis azokat a hangokat, amelyek elégedetlenek az intézményrendszer működésével – fejti ki az erdélyi képviselő.

Sógor Csaba szerint rajtunk is áll, hogy Európa megmarad-e keresztény értékeken alapuló közösségnek, képes lesz-e szembe nézni a migrációs kihívásokkal, valamint a demográfiai problémákkal.

Az erdélyi képviselőnek meggyőződése: mindig jobb részt venni a közös döntéshozatalban és megpróbálni alakítani a politikát, mint kívülről tudomásul venni a fontos döntések ránk vonatkozó következményeit!

(X)

HIRDETÉS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS