Románia számlájára szennyezheti a Földet Japán és Spanyolország?

Borbély László környezetvédelmi és erdőügyi miniszter Szovátán kijelentette, Románia három országgal folytat tárgyalásokat a szén-dioxid kvóta eladásáról, ezek közül Japánt és Spanyolországot nevezte meg. „A kvóta, amelyeket Románia sajnos nem használt fel, megközelítőleg 1 milliárd eurót ér. A zöldfejlesztésekre fordítható ekkora összegre a nagy befektetők is felkapják a fejüket, mivel ez olyan pénz, amelyet ingyen kap Románia. Két héten belül elfogadjuk a kormányhatározatot, hogy pontosan mire költhetők az így szerzett összegek” – mondta a tárcavezető. Hozzátette, a szén-dioxid kibocsátás visszaszorítása terén Románia jól áll – mármint a saját vállalásához képest –, hiszen 1990 után sok gyárat, üzemet bezártak, így feleslegessé váltak a kvóták.

Hogy is működik a biznisz?

A tavaly év végén Koppenhágában megtartott klímavédelmi konferencián heves vitát váltott ki a szén-dioxid kvóta kérdése, a legnagyobb szennyezők – USA, Kína, India, Németország stb. – ugyanis ellenezték és a „másikhoz” kötötték feltételként, hogy saját országuk is vállalja a csökkentés mértékét. Vagyis, hogy X éven belül (pl. 2045-ig) Y szintre csökkenti kibocsátását, míg a fejlődő országok X évig (2045-ig) még növelhetik a szennyezést, majd utána együttesen, azonos mértékben kell mindenkinek csökkentenie. Először az 1997-es Kyotói Egyezmény szögezte le a szén-dioxid kvóta szükségességét, és megállapodás is született, ezt azonban több nagy szennyező (pl. a legnagyobb, az USA) nem írta alá.

A biznisz tehát abban rejlik, hogy egy-egy ország mihez képest mennyit vállalt, ennyire kap ugyanis kvótát, amit amennyiben teljesít, a maradék kvótát eladhatja, hogy azok az országok, amelyek nem képesek tartani a vállalásaikat, vagyis „bagóznak” a szerződésre, kerüljenek egyenesbe. Magyarország például szintén Japánnal és Spanyolországgal üzletelt, nekik ugyanis az 1985–87-es szinthez képest kellett volna 2012-ig 6%-al visszafogniuk magukat, azonban 1990 után ott is sok üzem bezárt, s már most az akkori szinthez képest mínusz 26%-nál tartanak. Romániában a számok mások, de az alapötlet ugyanaz.

Számokban, szakértőktől

Az egyik legtekintélyesebb magyarországi szakértő, Lukács Ákos közgazdász, karbonpiaci szakértő, a British Council egyik magyarországi klímanagykövete szerint ráduplázhat a világ kőolajpiacának decemberi 1,5 billió dollárra rúgó forgalmára a szén-dioxid-kibocsátási kereskedelem a következő tíz-tizenöt évben. A CO2-biznisz a szűkülő részvénypiac vagy az emelkedő infláció ellensúlyozására is bevethető. A londoni City pénzügyi elemzőinek értékelése szerint a karbonpiacon a tranzakciók értéke ennek a kétszeresét, vagyis a 3 ezermilliárd dollárt éri el a következő tíz-tizenöt évben. Egészen pontosan az engedélyalapú CO2-piac forgalma nőhet meg ennyire – tudósít a Guardian brit napilap.

A kvóták száma korlátozott, és ahogy telik az idő, folyamatosan csökken a számuk. Ilyen jellegű emissziós piacot működtet az Európai Unió ETS néven – ez jelenleg a legnagyobb a világon.
A karbonpiac az elmúlt években óriási ütemben bővült. Míg 2007-ben 2984 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházgáz kibocsátási jogával kereskedtek 63 milliárd dollár értékben, 2008-ra már 4811 millió tonna joga forgott 126,4 milliárd dollárért (a Világbank 2009-es adatai szerint). Jelenleg 13 euró egy tonna üvegházgáz-csökkentés ára.