Magukért beszélő számok

A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 68 061 fővel csökkent az ország lakossága a negatív természetes szaporulat következtében, azaz ennyivel többen hunytak el, mint ahányan születtek. Az elvándorlási mutató még rosszabb képet fest, az adatok szerint ugyanis tavaly

Az adatok szerint 71 371 férfi és 61 877 nő érkezett az országba (összesen 133 248), továbbá 116 095 férfi, és 93 361 nő (összesen 209 456) hagyta el hosszútávra (legalább egy évre) Romániát.

Emellett tavaly 22 807-en döntöttek úgy, hogy véglegesen elhagyják az országot, ebből a legtöbben a fővárosban éltek (3634), a sorban pedig Temes (1323), Iaşi (1289) és Brassó (934) megyék következnek.

A legtöbben Spanyolországban (5361), Németországban (3959) és Olaszországban (3575) telepedtek le. Az adatokból továbbá kiderül, hogy a migráció által okozott probléma mellett az is hozzájárul a népesség csökkenéséhez, hogy a kivándorlók főleg a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-29 év közötti korosztályból kerültek ki. A kedvezőtlen statisztikai adatok mellett azonban érdekességet is közöltek:

Hargita megyében is hasonló

Az adatok szakmai értelmezésének céljából Bálint Gyöngyvért, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara Társadalomtudományi Tanszékének oktatóját, demográfiai szakértőt kerestük fel. A szociológusnak nem volt ismeretlen a téma, elmondása szerint több fórumon is olvasta az elmúlt hetekben, hogy az statisztikai hivatal augusztus 23.-i adatkiigazítását követően az ország év elejei lakónépessége 122 ezer fővel csökkent 2016-hoz képest.

A szakember szerint a lakónépességbeli fogyás mértéke Hargita megyére nézve is hasonló képet mutat: 1 940 fővel csökkent (0,63%-os) 2016-hoz képest, 2016-ban pedig 1 581 fővel csökkent (0,51%-os csökkenés) 2015-höz képest.

Egy terület népességszáma, illetve ennek időbeli változása két demográfiai tényezőtől függ: egyrészt a természetes szaporodástól vagy fogyástól, másrészt a vándorlástól (migrációtól). A természetes szaporodás vagy fogyás nem más, mint az élve születések és az elhalálozások különbsége: ha többen születnek egy bizonyos területen egy adott időtartam alatt, mint ahányan meghalnak, természetes szaporodásról beszélünk, ha pedig kevesebben, akkor természetes fogyásról” – magyarázta az oktató.

A migráció kevésbé követhető

A migráció szintén kétkomponensű Bálint Gyöngyvér elmondása szerint: az oda(be)vándorlások és az el(ki)vándorlások különbségéből adódik.

„Ha tehát csak a természetes szaporodást vagy fogyást nézzük, akkor azt látjuk, hogy

Amennyiben az utolsó rendelkezésre álló év (2016) hivatalos adatait vesszük figyelembe (-410 fő természetes fogyás Hargita megyére és -66 523 fő Romániára vonatkoztatva), azt kell mondanunk, hogy

Azt is mondhatjuk tehát, hogy igaz az a közvélekedés, amely szerint a térség népességcsökkenésének első számú motorja az elvándorlás, amely egyértelmű összefüggést mutat a gazdasági-társadalmi folyamatokkal és az életminőséggel” – vonta le a következtetést az oktató.