Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:36

Megtörte a jeget a Csíkszeredai Sportklub az Erste Ligában

21:22

A végjátékban bukott el a Brassói Corona

21:02

Tovább tart a Kolozsvári CFR hullámvölgye

20:53

A romániaiak hetven százaléka szerint rossz irányba halad az ország

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Extrán fizetnek három napig a visszaváltott palackokért az egyik Székelyföldön is népszerű üzletláncban

Eltűnt nőt keres a Hargita megyei rendőrség

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón

Szigorítás: a kezdő sofőrök ne vezethessenek nagyon erős autókat

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Merre tart a vidéki tömegközlekedés?

Az EU betiltja az orosz cseppfolyósított földgáz importját

Ökológiai túllövés: Románia már július 12-én elhasználta az ország éves erőforrásait

Szeméttároló Erdélyben. Románia nem jár élen a környezettudatosság terén

Fotó: Barabás Ákos

Előzmény nélküli gyorsasággal merítettük ki a Föld természeti készletét: a Global Footprint Network adatai szerint idén július 29-én jegyezték az úgynevezett Ökológiai Túllövés Napját (Earth Overshoot Day), tehát a Föld lakossága máris elhasználta a bolygó egyéves erőforrásait. A túlfogyasztás kockázataira figyelmeztetnek a szakemberek.

Iszlai Katalin

2019. augusztus 01., 09:082019. augusztus 01., 09:08

2019. augusztus 01., 09:252019. augusztus 01., 09:25

Évről évre hamarabb jön el a túlfogyasztás napja: 1970-ben még csak december 23-án értük el a határt, azóta azonban mintegy öt hónappal korábban használjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Tavaly augusztus 1-jére esett ez a nap, idén azonban már július 29-ére, ami a valaha jegyzett legkorábbi időpont – derül ki a Global Footprint Network friss adataiból, amely aggasztónak tartja az úgynevezett Ökológiai Túllövés Napjának (Earth Overshoot Day) egyre korábbi bekövetkeztét.

Itthon is probléma

A túlfogyasztás július 29-ei dátuma egy globális átlag, a kutatók azonban azt is közölték, hogy az egyes országok mikor érték vagy fogják elérni a határértéket.

A világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A közel-keleti országot a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), majd az Egyesült Arab Emírségek (március 8.), Kuvait (március 11.), az Egyesült Államok (március 15.) és Kanada (március 18.) követi, de Dániában (március 29.) és Ausztráliában (március 31.) is már az év harmadik hónapjában eljön a túlfogyasztás napja.

Románia sem jár élen a környezettudatosság terén, hiszen az ország a globális átlagnál 17 nappal korábban, már július 12-én elhasználta éves erőforrásait.

Lépéseket kell tenni

A kutatás szerint a Föld lakossága jelenleg úgy él, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésére, tehát a fogyasztás mai üteme szerint közel két bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz.

A túllépés azért következik be, mert többet fogyasztunk el a természet erőforrásaiból, mint amennyit a bolygó meg tud újítani.

Így a túlfogyasztás napja után az év hátralévő részében a Föld természeti tőkéjének kimerítéséből kell megélnünk, ami veszélyezteti az emberiség jövőbeli erőforrás biztonságát. A túlfogyasztás egyre inkább nyilvánvalóvá válik az erdőirtás okozta biomassza-pusztítás, a talajerózió, a biológiai sokféleség csökkenése vagy a szén-dioxid légköri felhalmozódása formájában. Utóbbi éghajlatváltozáshoz és gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségekhez vezet.

Ahhoz, hogy 2050-re ismét egy Földnek megfelelő erőforrást használjon el a világ lakossága, a túlfogyasztás napját minden évben öt nappal kellene eltolni.

Ezt célozza a #MoveTheDate (Told el a dátumot) nevű kezdeményezés is. A kutatók szerint öt olyan kulcsfontosságú terület van, amelyek esetében hatalmas fogyasztáscsökkentő megoldásokat lehetne eszközölni: ezek a városok, az energia, az élelmiszer, a lakosság és a bolygó. Példaként említik, hogy ha felére csökkentenénk a fosszilis tüzelőanyagok égéséből származó szén-dioxid-kibocsátást, 93 nappal később következne be a túlfogyasztás.

A Föld természeti készletének egyre korábbi kimerítése kapcsán a Természetvédelmi Világalap is (WWF) felhívta a figyelmet arra, hogy a javulás érdekében sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek ökológiai lábnyomuk csökkentéséért. Kiemelik, hogy fontos az otthonok megfelelő szigetelése, továbbá

autózás helyett a kerékpározást, a gyaloglást és a tömegközlekedést ajánlják.

Fölösleges autózás helyett a kerékpározást, a gyaloglást és a tömegközlekedést ajánlják a környezetvédők

Fotó: Veres Nándor

„Vásárláskor műanyag zacskó helyett vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek becsomagolva, vagy csomagolásuk újrahasznosítható” – tanácsolja a WWF magyarországi szervezete, hozzátéve azt is, hogy fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, és a papírral bánjunk takarékosan.

Okok és megoldások

Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója szerint a túlfogyasztás egyre korábbi bekövetkeztének oka egyszerű és összetett ugyanazon időben. Mint érdeklődésünkre elmondta,

a Föld népessége rohamosan nő, egyrészt ez is növeli a fogyasztást, másrészt az egyének szintjén is egyre inkább rabjaivá válunk a fogyasztói társadalom csapdáinak: sokkal többet vásárolunk, utazunk és fogyasztunk, mint amennyire szükségünk lenne.

A modern technológián alapuló használati eszközöket nagyon rövid ideig használjuk, nem azért cserélünk le valamit, mert használhatatlanná vált, hanem mert újabb, esetleg hatékonyabb vagy csak valamivel mutatósabb változatokat dobnak piacra. Szintén gondot jelent, hogy rengeteg élelmiszert vásárolunk, aminek jelentős részét nem fogyasztjuk el, egyszerűen kidobjuk. Mindezek persze elsősorban a fejlett országokra érvényes tények, de itt is van a baj: ezen országok ökológiai lábnyoma óriási.

A szakember meglátása szerint Románia azért teljesít a globális átlagnál is rosszabbul, mert itt a környezettudatosság még mindig nagyon alacsony szinten van. „Annak ellenére, hogy eltelt harminc év a rendszerváltás óta, még mindig tombol a vásárlási láz,

olyan, mintha a román társadalom be akarná pótolni a kommunizmus alatti nélkülözést.

Sokkal többet vásárolunk, utazunk és fogyasztunk, mint amennyire szükségünk lenne

Fotó: 123RF

A döntéshozók esetében is a környezetvédelem legfeljebb a kijelentések szintjén elsődleges, a valóságban csak egy, az Európai Unió által ránk kényszerített rosszként fogják fel, ezért hitelesen nem is foglalkoznak a témakörrel” – magyarázta Potozky. Hozzátette, több olyan egyszerű lépés is létezik az ökológiai lábnyom csökkentésére, amelyek könnyedséggel alkalmazhatók bárki által.

A szakember azt tanácsolja, hogy elsősorban igyekezzünk helyi termékeket beszerezni, illetve minden bevásárlásunkat próbáljuk a reális szükségleteink alapján megtenni. Szintén fontos, hogy csökkentsük az ételpazarlást és a húsfogyasztást, mivel az állattartás az egyik legjelentősebb klímaváltozást befolyásoló tevékenység. Csökkentsük továbbá az autóhasználatot is, és szánjuk rá magunkat, hogy ne használjunk többé semmilyen egyszer használatos eszközt. „Minden fogyasztói döntésünkben a mértékletesség legyen a mérvadó. A tudatos családtervezésnek is jelentős szerepe kellene legyen. A Föld forrásai korlátozottak, és tény, hogy hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi népességnövekedés” – zárta.