
A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai diszkrimináció fő célpontjai a homoszexuálisok, a romák és a bevándorlók, míg mi, magyarok csak a hetedikek vagyunk a listán, de a válaszadók 15 százaléka semmiképp sem barátkozna egy magyarral – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készült IRES-felmérésből. Szakértők szerint az adatok aggasztóak, de nem meglepőek.
2019. március 05., 12:352019. március 05., 12:35
2019. március 05., 12:392019. március 05., 12:39
A 2018 végén, 1300 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége problémaként érzékeli a Romániában tapasztalható diszkrimináció jelenségét, sőt,
Szerintük az iskola, a kormány és az egyház kéne nagyobb szerepet vállaljon a gyűlöletbeszéd megállításában.
A múlt héten ismertetett felmérés szerint a homoszexuálisok (74%), a romák (72%), a bevándorlók (69%) iránt a legnagyobb a bizalmatlanság, de a muzulmánokban (68%), a HIV-fertőzöttekben (58%), valamint a különböző vallási szekták tagjaiban (58%) sincs bizodalma a romániaiaknak.
A felmérést végzők az úgynevezett társadalmi távolság skálával is mérték a bizonyos csoportok elfogadottságát, illetve elutasítását, vagyis többek közt abból állapították meg ezt, hogy rákérdeztek, elfogadná-e a válaszadó rokonnak, barátnak, szomszédnak őket. Kiderült, hogy
39 százalék nem kerülne rokoni kapcsolatba velük, 30 százalék barátkozni sem kíván bevándorlókkal, majd a muzulmánok következnek 39 és 28 százalékkal, utánuk pedig a különböző vallási szekták tagjai 31 és 23 százalékkal, valamint az AIDS-beteges/HIV-fertőzöttek 27 és 23 százalékkal.
Etnikai szempontból csak a romák vannak rosszabb helyzetben nálunk, velük 29 százalék nem kíván rokoni kapcsolatba kerülni, 18 százalék pedig barátiba sem, a zsidókat a megkérdezettek 21 százaléka nem fogadná el rokonnak, 14 százalék barátnak.
A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor magasabb rendűnek tartja magát, vagyis a románokat más nemzetek tagjainál,
A válaszadók 62 százaléka potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, és a megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába. A romániaiak majdnem a fele, 47 százalék szerint szükséges a nacionalizmus Romániában, az országot bíráló külföldiekben a válaszadók fele nem bízik,
A másság iránti félelem derül ki abból is, hogy a válaszadók 51 százaléka szerint a fogyatékkal élő személyeket speciális intézményekbe zárva kellene kezelni, ugyanakkor 42 százalékuk az abortuszt is betiltaná.
A felmérés aggasztó, de nem meglepő – mondja a Székelyhon megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, aki úgy véli, a közélet és az abban zajló közbeszéd nagyon intenzív, manipulatív és gyűlöletkeltő is sokszor, ez pedig meglátszik a közember gondolkodásán is.
– fogalmazott Asztalos Csaba. Hozzátette: ami a homoszexuálisok iránti legmagasabb bizalmatlansági indexet illeti, az a tavalyi népszavazás számlájára írható többek közt, vagyis arra, hogy a kampányban nagyon éles véleményeket határoztak meg, nem egyszer homofób és gyűlöletkeltő felhangokkal. Második helyen a bizalmatlansági skálán a romák találhatók, Asztalos Csaba szerint ez egy konstans eredmény,
„Ez is magyarázható azzal, hogy az elmúlt években a magyarellenesség, a gyűlöletbeszéd jelen volt a közéletben, démonizálták például a Magyarországgal való viszonyát az itteni közösségnek.
– fogalmazott Asztalos.
A Diszkriminációellenes Tanács tagja szerint a kutatás nagy meglepetése az, hogy az országban nagy az elutasítás a bevándorlók irányába olyan feltételek között is, hogy Romániában elenyésző a számuk. „Ez azt is mutatja, hogy a román társadalomra is kihatással van a globális kommunikáció, mi is fogyasztunk nemzetközi médiát, odafigyelünk az Európai Unió szintjén megjelenő témákra, választási kampányok üzeneteire” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a felmérésben is megjelenő „sorosozás” szintén ennek a jelenségnek a bizonyítéka.
A Fogarasi-havasok Három lépésre a haláltól (La trei pași de moarte) elnevezésű szakaszánál megsérült férfi mentésén dolgoznak vasárnap kora délután a hegyimentők.
Szombaton országszerte 530 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 143-nak gyorshajtás, 68-nak alkohol hatása alatti vezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.
A Prahova megyei hegyimentőktől szombat este segítséget kért egy turista az 112-es segélyhívó számon, miután a Bucsecs-hegységben, a Jepii Mici túraútvonalon lábsérülést szenvedett és nem tudta folytatni az ereszkedést.
Kászonaltízben ittas sofőrt, Újszékelyen felfüggesztett jogosítvánnyal vezető autóst szűrtek ki a forgalomból szombaton a Hargita megyei rendőrök.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt vasárnap délelőtt 11 óra 9 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mínusz 6,2 Celsius-fokig hűlt a levegő vasárnapra virradóan Csíkszeredában, ami az idei ősz eddigi legalacsonyabb hőmérséklete Hargita megye székhelyén.
Az év első nyolc hónapjában 4,85 százalékkal 4782-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 4561-ről.
A benzin ára Románia valamennyi töltőállomás-hálózatában átlépte a literenkénti 10 lejes lélektani határt, miután a piacvezető OMV Petrom, valamint versenytársai literenként 6 banival emelték áraikat. A dízel-üzemanyag ára változatlan maradt.
Bolyai Farkas életére, munkásságára és máig élő örökségére emlékeznek október 4-én, vasárnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban.
Egy 73 éves férfit halálra gázolt egy vonat szombaton Brazi település vasútállomásának környékén – közölte a Prahova megyei rendőrség.
4 hozzászólás