A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai diszkrimináció fő célpontjai a homoszexuálisok, a romák és a bevándorlók, míg mi, magyarok csak a hetedikek vagyunk a listán, de a válaszadók 15 százaléka semmiképp sem barátkozna egy magyarral – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készült IRES-felmérésből. Szakértők szerint az adatok aggasztóak, de nem meglepőek.
2019. március 05., 12:352019. március 05., 12:35
2019. március 05., 12:392019. március 05., 12:39
A 2018 végén, 1300 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége problémaként érzékeli a Romániában tapasztalható diszkrimináció jelenségét, sőt,
Szerintük az iskola, a kormány és az egyház kéne nagyobb szerepet vállaljon a gyűlöletbeszéd megállításában.
A múlt héten ismertetett felmérés szerint a homoszexuálisok (74%), a romák (72%), a bevándorlók (69%) iránt a legnagyobb a bizalmatlanság, de a muzulmánokban (68%), a HIV-fertőzöttekben (58%), valamint a különböző vallási szekták tagjaiban (58%) sincs bizodalma a romániaiaknak.
A felmérést végzők az úgynevezett társadalmi távolság skálával is mérték a bizonyos csoportok elfogadottságát, illetve elutasítását, vagyis többek közt abból állapították meg ezt, hogy rákérdeztek, elfogadná-e a válaszadó rokonnak, barátnak, szomszédnak őket. Kiderült, hogy
39 százalék nem kerülne rokoni kapcsolatba velük, 30 százalék barátkozni sem kíván bevándorlókkal, majd a muzulmánok következnek 39 és 28 százalékkal, utánuk pedig a különböző vallási szekták tagjai 31 és 23 százalékkal, valamint az AIDS-beteges/HIV-fertőzöttek 27 és 23 százalékkal.
Etnikai szempontból csak a romák vannak rosszabb helyzetben nálunk, velük 29 százalék nem kíván rokoni kapcsolatba kerülni, 18 százalék pedig barátiba sem, a zsidókat a megkérdezettek 21 százaléka nem fogadná el rokonnak, 14 százalék barátnak.
A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor magasabb rendűnek tartja magát, vagyis a románokat más nemzetek tagjainál,
A válaszadók 62 százaléka potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, és a megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába. A romániaiak majdnem a fele, 47 százalék szerint szükséges a nacionalizmus Romániában, az országot bíráló külföldiekben a válaszadók fele nem bízik,
A másság iránti félelem derül ki abból is, hogy a válaszadók 51 százaléka szerint a fogyatékkal élő személyeket speciális intézményekbe zárva kellene kezelni, ugyanakkor 42 százalékuk az abortuszt is betiltaná.
A felmérés aggasztó, de nem meglepő – mondja a Székelyhon megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, aki úgy véli, a közélet és az abban zajló közbeszéd nagyon intenzív, manipulatív és gyűlöletkeltő is sokszor, ez pedig meglátszik a közember gondolkodásán is.
– fogalmazott Asztalos Csaba. Hozzátette: ami a homoszexuálisok iránti legmagasabb bizalmatlansági indexet illeti, az a tavalyi népszavazás számlájára írható többek közt, vagyis arra, hogy a kampányban nagyon éles véleményeket határoztak meg, nem egyszer homofób és gyűlöletkeltő felhangokkal. Második helyen a bizalmatlansági skálán a romák találhatók, Asztalos Csaba szerint ez egy konstans eredmény,
„Ez is magyarázható azzal, hogy az elmúlt években a magyarellenesség, a gyűlöletbeszéd jelen volt a közéletben, démonizálták például a Magyarországgal való viszonyát az itteni közösségnek.
– fogalmazott Asztalos.
A Diszkriminációellenes Tanács tagja szerint a kutatás nagy meglepetése az, hogy az országban nagy az elutasítás a bevándorlók irányába olyan feltételek között is, hogy Romániában elenyésző a számuk. „Ez azt is mutatja, hogy a román társadalomra is kihatással van a globális kommunikáció, mi is fogyasztunk nemzetközi médiát, odafigyelünk az Európai Unió szintjén megjelenő témákra, választási kampányok üzeneteire” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a felmérésben is megjelenő „sorosozás” szintén ennek a jelenségnek a bizonyítéka.
Mindössze öt megyét nem érint az országos kánikulariasztás, köztük Hargita és Kovászna megyét sem, de Maros megyére is csak elsőfokú hőségriasztás érvényes. Ezzel szemben Románia déli részén vörös jelzésű riadót fújnak az elviselhetetlen hőség miatt.
Július 14-étől elérhető lesz az egészségügyi minisztérium honlapján egy online űrlap a kórházi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére – közölte egy szombati Facebook-bejegyzésben Alexandru Rogobete tárcavezető.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap reggel 6 óra 29 perckor Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felcsíki, alcsíki, kászoni, vagy éppen gyimesi és moldvai – számos tájegység népviseletbe öltözött képviselője ünnepelt együtt szombaton a csíksomlyói nyeregben, az Ezer Székely Leány Napján. Videón mutatjuk.
Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.
Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.
Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.
Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.
4 hozzászólás