
A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai diszkrimináció fő célpontjai a homoszexuálisok, a romák és a bevándorlók, míg mi, magyarok csak a hetedikek vagyunk a listán, de a válaszadók 15 százaléka semmiképp sem barátkozna egy magyarral – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készült IRES-felmérésből. Szakértők szerint az adatok aggasztóak, de nem meglepőek.
2019. március 05., 12:352019. március 05., 12:35
2019. március 05., 12:392019. március 05., 12:39
A 2018 végén, 1300 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége problémaként érzékeli a Romániában tapasztalható diszkrimináció jelenségét, sőt,
Szerintük az iskola, a kormány és az egyház kéne nagyobb szerepet vállaljon a gyűlöletbeszéd megállításában.
A múlt héten ismertetett felmérés szerint a homoszexuálisok (74%), a romák (72%), a bevándorlók (69%) iránt a legnagyobb a bizalmatlanság, de a muzulmánokban (68%), a HIV-fertőzöttekben (58%), valamint a különböző vallási szekták tagjaiban (58%) sincs bizodalma a romániaiaknak.
A felmérést végzők az úgynevezett társadalmi távolság skálával is mérték a bizonyos csoportok elfogadottságát, illetve elutasítását, vagyis többek közt abból állapították meg ezt, hogy rákérdeztek, elfogadná-e a válaszadó rokonnak, barátnak, szomszédnak őket. Kiderült, hogy
39 százalék nem kerülne rokoni kapcsolatba velük, 30 százalék barátkozni sem kíván bevándorlókkal, majd a muzulmánok következnek 39 és 28 százalékkal, utánuk pedig a különböző vallási szekták tagjai 31 és 23 százalékkal, valamint az AIDS-beteges/HIV-fertőzöttek 27 és 23 százalékkal.
Etnikai szempontból csak a romák vannak rosszabb helyzetben nálunk, velük 29 százalék nem kíván rokoni kapcsolatba kerülni, 18 százalék pedig barátiba sem, a zsidókat a megkérdezettek 21 százaléka nem fogadná el rokonnak, 14 százalék barátnak.
A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor magasabb rendűnek tartja magát, vagyis a románokat más nemzetek tagjainál,
A válaszadók 62 százaléka potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, és a megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába. A romániaiak majdnem a fele, 47 százalék szerint szükséges a nacionalizmus Romániában, az országot bíráló külföldiekben a válaszadók fele nem bízik,
A másság iránti félelem derül ki abból is, hogy a válaszadók 51 százaléka szerint a fogyatékkal élő személyeket speciális intézményekbe zárva kellene kezelni, ugyanakkor 42 százalékuk az abortuszt is betiltaná.
A felmérés aggasztó, de nem meglepő – mondja a Székelyhon megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, aki úgy véli, a közélet és az abban zajló közbeszéd nagyon intenzív, manipulatív és gyűlöletkeltő is sokszor, ez pedig meglátszik a közember gondolkodásán is.
– fogalmazott Asztalos Csaba. Hozzátette: ami a homoszexuálisok iránti legmagasabb bizalmatlansági indexet illeti, az a tavalyi népszavazás számlájára írható többek közt, vagyis arra, hogy a kampányban nagyon éles véleményeket határoztak meg, nem egyszer homofób és gyűlöletkeltő felhangokkal. Második helyen a bizalmatlansági skálán a romák találhatók, Asztalos Csaba szerint ez egy konstans eredmény,
„Ez is magyarázható azzal, hogy az elmúlt években a magyarellenesség, a gyűlöletbeszéd jelen volt a közéletben, démonizálták például a Magyarországgal való viszonyát az itteni közösségnek.
– fogalmazott Asztalos.
A Diszkriminációellenes Tanács tagja szerint a kutatás nagy meglepetése az, hogy az országban nagy az elutasítás a bevándorlók irányába olyan feltételek között is, hogy Romániában elenyésző a számuk. „Ez azt is mutatja, hogy a román társadalomra is kihatással van a globális kommunikáció, mi is fogyasztunk nemzetközi médiát, odafigyelünk az Európai Unió szintjén megjelenő témákra, választási kampányok üzeneteire” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a felmérésben is megjelenő „sorosozás” szintén ennek a jelenségnek a bizonyítéka.
Pert indítottak a Hargita megyei állatorvosok az állategészségügyi hatóság ellen, mert a szerződéses szolgáltatások árát évek óta nem aktualizálta a főhatóság. A tartozásokat viszont a közelmúltban részben törlesztette, hogy elkerüljön egy új pert.
Több mint 50 ezer lej értékben bírságolt, és 200 ezer lejnél nagyobb értékben foglalt le faanyagot a rendőrség a múlt héten zajló erdészeti ellenőrzési akció során Hargita megyében.
A rendőrség büntetőeljárást indított kedden gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt a nagyszebeni ötcsillagos hotelben az úszómedence fölötti gipszkartonmennyezet beomlása nyomán megsérült hat személy ügyében – közölte a Szeben megyei rendőrség.
A Bolojan-kabinet két új minisztere, Radu Miruță és Irineu Darău kedden délután letette a hivatali esküt a Cotroceni-palotában.
Beomlott kedden egy nagyszebeni hotel beltéri medencéje fölötti mennyezet, a hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet – adta hírül a Szeben megyei tűzoltóság.
Januártól a lakásokra kivetett adók legalább 79 százalékkal nőnek, de a régi épületek esetében ez elérheti a 150-180 százalékot is. A gépkocsik után fizetendő illeték emelkedése jelentéktelen. Az adóemelés mértékéről a kormány döntött.
Átadták a forgalomnak kedden a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát. Egy órára négy ember sérülésével járó autóbaleset történt, amelyben három autó volt érintett.
A közszolgáltatás ingyenessé tétele óta 928 ezer telekkönyvi kivonatot és kataszteri térképkivonatot bocsátottak ki a tulajdonosoknak – jelentette ki kedden Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A romániaiak csaknem fele kevesebbet tervez költeni az idei téli ünnepek alatt, mint tavaly – derül ki az Avangarde közvélemény-kutatásának kedden ismertetett adataiból.
Döntő házként elfogadta a képviselőház keddi ülésén a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó felülvizsgált törvénytervezetet.
4 hozzászólás