A romák után a magyarokat fogadják el a legkevésbé a romániaiak. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai diszkrimináció fő célpontjai a homoszexuálisok, a romák és a bevándorlók, míg mi, magyarok csak a hetedikek vagyunk a listán, de a válaszadók 15 százaléka semmiképp sem barátkozna egy magyarral – derül ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készült IRES-felmérésből. Szakértők szerint az adatok aggasztóak, de nem meglepőek.
2019. március 05., 12:352019. március 05., 12:35
2019. március 05., 12:392019. március 05., 12:39
A 2018 végén, 1300 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége problémaként érzékeli a Romániában tapasztalható diszkrimináció jelenségét, sőt,
Szerintük az iskola, a kormány és az egyház kéne nagyobb szerepet vállaljon a gyűlöletbeszéd megállításában.
A múlt héten ismertetett felmérés szerint a homoszexuálisok (74%), a romák (72%), a bevándorlók (69%) iránt a legnagyobb a bizalmatlanság, de a muzulmánokban (68%), a HIV-fertőzöttekben (58%), valamint a különböző vallási szekták tagjaiban (58%) sincs bizodalma a romániaiaknak.
A felmérést végzők az úgynevezett társadalmi távolság skálával is mérték a bizonyos csoportok elfogadottságát, illetve elutasítását, vagyis többek közt abból állapították meg ezt, hogy rákérdeztek, elfogadná-e a válaszadó rokonnak, barátnak, szomszédnak őket. Kiderült, hogy
39 százalék nem kerülne rokoni kapcsolatba velük, 30 százalék barátkozni sem kíván bevándorlókkal, majd a muzulmánok következnek 39 és 28 százalékkal, utánuk pedig a különböző vallási szekták tagjai 31 és 23 százalékkal, valamint az AIDS-beteges/HIV-fertőzöttek 27 és 23 százalékkal.
Etnikai szempontból csak a romák vannak rosszabb helyzetben nálunk, velük 29 százalék nem kíván rokoni kapcsolatba kerülni, 18 százalék pedig barátiba sem, a zsidókat a megkérdezettek 21 százaléka nem fogadná el rokonnak, 14 százalék barátnak.
A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor magasabb rendűnek tartja magát, vagyis a románokat más nemzetek tagjainál,
A válaszadók 62 százaléka potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, és a megkérdezettek valamivel több mint a fele úgy véli, hogy a migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába. A romániaiak majdnem a fele, 47 százalék szerint szükséges a nacionalizmus Romániában, az országot bíráló külföldiekben a válaszadók fele nem bízik,
A másság iránti félelem derül ki abból is, hogy a válaszadók 51 százaléka szerint a fogyatékkal élő személyeket speciális intézményekbe zárva kellene kezelni, ugyanakkor 42 százalékuk az abortuszt is betiltaná.
A felmérés aggasztó, de nem meglepő – mondja a Székelyhon megkeresésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, aki úgy véli, a közélet és az abban zajló közbeszéd nagyon intenzív, manipulatív és gyűlöletkeltő is sokszor, ez pedig meglátszik a közember gondolkodásán is.
– fogalmazott Asztalos Csaba. Hozzátette: ami a homoszexuálisok iránti legmagasabb bizalmatlansági indexet illeti, az a tavalyi népszavazás számlájára írható többek közt, vagyis arra, hogy a kampányban nagyon éles véleményeket határoztak meg, nem egyszer homofób és gyűlöletkeltő felhangokkal. Második helyen a bizalmatlansági skálán a romák találhatók, Asztalos Csaba szerint ez egy konstans eredmény,
„Ez is magyarázható azzal, hogy az elmúlt években a magyarellenesség, a gyűlöletbeszéd jelen volt a közéletben, démonizálták például a Magyarországgal való viszonyát az itteni közösségnek.
– fogalmazott Asztalos.
A Diszkriminációellenes Tanács tagja szerint a kutatás nagy meglepetése az, hogy az országban nagy az elutasítás a bevándorlók irányába olyan feltételek között is, hogy Romániában elenyésző a számuk. „Ez azt is mutatja, hogy a román társadalomra is kihatással van a globális kommunikáció, mi is fogyasztunk nemzetközi médiát, odafigyelünk az Európai Unió szintjén megjelenő témákra, választási kampányok üzeneteire” – mutatott rá Asztalos Csaba, aki szerint a felmérésben is megjelenő „sorosozás” szintén ennek a jelenségnek a bizonyítéka.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Verekedés tört ki Ploiești egyik főútján hétfőn este, az esetet szemtanúk rögzítették telefonnal. Amilyen gyorsan kialakult a konfliktus, olyan gyorsan véget is ért, ugyanis a résztvevők igyekeztek eltűnni a rendőrség elől.
Az országos adóhatóság (ANAF) elnöke, Adrian Nicușor Nica keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az intézménynek nem célja az esküvőkön adományozott összegek és a nászajándékok ellenőrzése.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Tizenharmadik alkalommal szervez egyetemi nyílt napokat az erdélyi magyar középiskolások részére a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szeptember 18. és 21. között.
Székelyföld idén eddigi legnagyobb, 500 négyzetméteres standjával képviselteti magát Magyarország legnagyobb agrár- és élelmiszeripari kiállításán Budapesten. Összesen 47 termelő, több mint százféle különlegességgel várja a látogatókat.
Alex Florența legfőbb ügyész kedden ismertette azokat a Románia elleni hibrid támadásokat, amelyek a gyanú szerint győzelemhez segítették Călin Georgescut a tavalyi elnökválasztás első fordulójában.
Noha nem adott ki közleményt az érdekvédelem a sztrájk elmaradásáról vagy elhalasztásáról, úgy tűnik, a szerdától tervezett munkabeszüntetéssel járó tiltakozás elmarad. A szakszervezeti felelősök is csak a megerősítés hiányára tudnak hagyatkozni.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kedden kijelentette, hogy a következő időszakban nem várhatók újabb adó- és illetéknövelések. A politikus ugyanakkor ellenzi a Horeca-ágazatban az újabb áfaemelést.
Hargita megyében három gépjárművezetőt is ittas vezetésen kaptak a rendőrök keddre virradóan.
4 hozzászólás