A szűkös határidő miatt voltak olyan tanintézmények az országban, ahol – a központi sajtóbeszámolók szerint – 25 perces tanórákkal és 5 perces szünetekkel szerették volna behozni a lemaradást,

A pótlás elsősorban a bérkiesés visszaszerzésére irányul

„Sok iskola felhagyott a pótlással, mert gyakorlatilag elég nehéz olyan megoldást találni, hogy az etikus és hasznos is legyen” – fogalmazott megkeresésünkre Antal Levente Mihály, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese, megjegyezve azonban azt is, hogy nincs adatuk arra vonatkozóan, hogy hány tanintézményben pótolnak, illetve hányban nem. Ez a pótlás amúgy is inkább arra irányul, hogy a sztrájk idején elveszített fizetésnek legalább egy részét tudják visszaszerezni a tanügyben dolgozók – fűzte hozzá. A kiesett tananyag leadására ez egy alkalmatlan időszak, hiszen

ez a hét az évzárókról, a tankönyvek leadásáról, tehát a tanévzárásról szól – vélekedett a főtanfelügyelő-helyettes.

Vannak azonban túlbuzgó iskolák is – kapott üzenetet olyan felháborodott szülőtől, akinek a gyerekével azt közölte az osztályfőnöke, hogy

– hangsúlyozta Antal Levente Mihály. Ahol megpróbálják behozni a lemaradást, ott az iskola vezetőtanácsának a felelőssége követni, hogy az meg is történjen. „Annál is inkább, hogy ez alapján pénzjuttatásban részesülnek majd a pedagógusok, és nem kizárt, hogy később a számvevőszék vagy más erre szakosodott intézmények akár ellenőrzéseket is végeznek” – közölte a helyettes főtanfelügyelő.

A tananyagot előbb-utóbb mindenképpen pótolni kell

„Szerintem legfeljebb néhány tanórát tudtak pótolni, hiszen gyakorlatilag nem fér bele az időbe a teljes pótlás, ezzel mindenki tisztában van” – fogalmazott megkeresésünkre Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Olvasott ő is az országban előforduló extrém esetekről, „valószínűleg most mindenki mindent bele akar gyúrni a maradék időbe, de ez nem működik, hiszen erre lényegében három délután áll a rendelkezésre”, de

– vélekedett az abszurd esetekről. Elmondta ugyanakkor ő is, hogy elsősorban az iskolák vezetőtanácsának a felelőssége, hogy a pótlások – amennyiben történik ilyen – megfelelőképpen folyjanak.

korábban írtuk

Béremelés a közoktatásban – mennyi az annyi?

Hetek óta a közoktatásban dolgozók bérköveteléseiről szól a sajtóhírek jó része, a béremelésekről szóló hétfői sürgősségi kormányrendeletek elfogadását követő nyilatkozatokban is röpködtek a fizetésemelésre vonatkozó konkrét összegek.

A kiesett tananyag leadására azonban mindenképpen szükség lesz – hangsúlyozta a főtanfelügyelő –, hiszen a folyamatosságot biztosítani kell. Az oktatási tárcának egyelőre nincs erre vonatkozóan semmilyen rendelkezése, de a tananyagot pótolni kell,

különösen az olyan tantárgyak esetében, mint például a matematika – magyarázta Kiss Imre. Erről a későbbiekben még biztosan lesz szó, de most a tanév végén felhalmozódott és besűrűsödött feladatokra kell koncentrálni, ami rengeteg munkát jelent – fűzte hozzá.

Ha nem volt oktatás, akkor is megkapják bérüket a nem sztrájkolók

„Van amelyik iskola pótolja, van amelyik nem, ez egyéni döntés, minden iskola vezetőtanácsa eldönti, hogy igen vagy nem, én most nem tudom, hogy melyik hogy döntött, ez az ő dolguk, nem a miénk” – mondta a pótlásokkal kapcsolatban Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Kérdésünkre megjegyezte azt is, hogy az iskolák nem kell tájékoztassák a tanfelügyelőséget döntésükről.

Két-három nap szinte semmire sem elég, a májusban kiesett tananyagot pedig nincs amikor pótolni, hiszen csütörtökön véget ért a tanév – válaszolta kérdésünkre, hozzáfűzve, hogy véleménye szerint az lett volna a legrosszabb döntés, ha az oktatási tárca meghosszabbította volna a tanévet, az ugyanis mindenki felháborított volna.

A tiltakozók a sztrájk idejére, a be nem pótolt napokra nem kapnak fizetést, azok viszont, akik nem csatlakoztak az általános sztrájkhoz, megkapják a bérüket, akkor is, ha nem volt oktatás a munkakonfliktus idején abban az iskolában, ahol dolgoznak, mert a diákok nem mentek iskolába – tudtuk meg a főtanfelügyelőtől. „Ez az az eset, amikor nekik fel nem róható okból kifolyólag nem tudták elvégezni a munkát” – fogalmazott Demeter Levente.