
Az oltáskampányokból két csoport maradt ki eddig is: a társadalom peremére szorult és a „főáramtól” eltérő nézeteket valló jómódú középosztály gyermekei. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A társadalom fele várakozó állásponton van, mérlegel, de leginkább gyötrődik az egymásnak ellentmondó oltással kapcsolatos információk és vélemények miatt – fogalmazott Sántha Ágnes szociológus, a Sapientia egyetem közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának oktatója. A szakember arra is kitért, hogy az egészségfejlesztés témájában mennyire tájékozottak a mai diákok.
2021. január 26., 15:442021. január 26., 15:44
2021. január 26., 15:452021. január 26., 15:45
A diákok közegészségügyi ismeretei rendszerint korlátozottak, ma a közoktatásban nincsen egészségfejlesztés tantárgy, jobbára a biológiatanárok „csempészik be” ezeket az ismereteket a tanmenetbe, illetve civil szervezetek járnak iskolákba ismeretátadás céljával. Ez utóbbiak azonban általában egy-egy témakörre összpontosítanak, mint a fogápolás, a kézmosás, a helyes táplálkozás vagy a szexuális egészség.
Ám sajnos az ilyen hasznos tevékenységek is inkább csak a városi iskolákban valósulnak meg, és kimaradnak belőlük a távolabb eső vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákokat oktató intézmények – fejtette ki megkeresésünkre a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának marosvásárhelyi oktatója, Sántha Ágnes szociológus.
„Összességében jelentős előrelépés történt ezen a területen. Ha nem is a formális oktatásban, de informális keretek között egyre több iskoláshoz jutnak el egészségfejlesztő, egészségmegőrző üzenetek. Az a tapasztalatunk, hogy az iskolásokban nagy a nyitottság az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránt. Hallgatóink körében azt látom, hogy leginkább a nagy nyilvánosságot kapott témákról vannak ismereteik, ilyen például a HPV-elleni védőoltás a lányok esetében” – tette hozzá a szociológus.
A Sapientia oktatója úgy fogalmazott, a társadalom nagy hányada nem oltásellenes, hanem inkább oltásszkeptikus, azaz óvatos.
Általában a tájékozottság mértéke és az oltásokhoz való hozzáállás között van összefüggés, ezt nemzetközi kutatások igazolják, de az oltásokból kimaradók csoportja erősen polarizált. Azok körében a legnagyobb az elutasítás, akik a társadalmi „hierarchia” legalján, illetve a legtetején állnak, vagyis a legtájékozatlanabbak és a legtájékozottabbak körében.
Egyik csoport hiányos tudása miatt, a másik meggyőződésből. Tehát nem mondhatjuk, hogy az oltásellenesség oka csak a tudatlanság lenne” – összegezte a szakember, aki úgy véli, az egészségfejlesztést nem lehet elég korán elkezdeni.
„Az egészségnevelést már óvodás kortól érdemes elkezdeni, 11-12 éves korban azonban rá kell erősíteni, hiszen a serdülőkor már nem a szülői befolyás alatt telik. A gyermekek egyre inkább átveszik a szülőktől saját egészségük »menedzselését«, és magatartásukat önálló meggyőződéseik vezérlik. Az egészségkompetenciák gyökerei mélyek, a személyiség részei – gyermek- és főleg serdülőkorban válnak azokká. Ezért van az, hogy az egészségmagatartás felnőttkorban már ellenáll a változásnak, minden tudás és tájékozottság dacára” – vallja Sántha Ágnes.
Borbély Tímea, a Sapientia közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának másodéves hallgatója a Székelyhonnak elmesélte, a járványokról, oltásokról és más közegészségügyi fogalmakról annyit tudott egyetemi évei előtt, amennyit minden átlagos 18-19 éves fiatal. „Az átlagos alatt azt értem, hogy tisztában voltunk a fogalmakkal, hallottuk már, illetve használtuk már őket a hétköznapokban, viszont ezt »felszínes tudásnak« nevezném, mivel ez egy olyan témakör, ami sokkal mélyebb, azaz rengeteg információt és tudást foglal magába” – mondta el a sapientiás diáklány. Úgy véli, hogy
Ezt pedig az iskolában lehet hatékonyan megtenni minél kisebb kortól. A megfelelő tudása a jelenlegi járványhelyzetet is sokkal kezelhetőbbé tette volna, és az „oltáskérdés” se okozna akkora fejtörést – osztotta meg véleményét a hallgató.
A következő három napban az ország teljes hegyvidékén jelentős havazás várható, amely nyomán jelentősen megnövekszik a hóréteg és nő a lavinák kialakulásának veszélye – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Szerdán, az óév utolsó napján 267 sofőr jogosítványát és 161 gépjármű forgalmi engedélyét vonták be a rendőrök.
Nagyméretű lavina következett be pénteken a Fogarasi-havasokban a Bîlea-tó környékén, a természeti jelenséget kiváltó két síelőnek sikerült épségben megmenekülni – tájékoztattak a Szeben megyei Salvamont képviselői.
Csapadékra és szélre, hegyvidéken pedig hóviharra, újabb hóréteg kialakulására vonatkozó figyelmeztetéseket bocsájtott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az első- és másodfokú riasztások szombat estig érvényesek.
Megkésve ugyan, de több Hargita megyei sípályát is megnyitottak, és szombattól újabb helyeken lehet majd szánkózni, siklani. Érdemes kihasználni a szabadnapokat és legalább egy nagy sétát tenni a szép havas tájakon.
A Kovászna megyei Bodzafordulón volt a leghidegebb péntekre virradóan, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint mínusz 14,4 fokig esett vissza a hőmérséklet.
Az előző héthez képest egyértelműen nőtt az influenzás megbetegedések száma Hargita megye tisztifőorvosa szerint, aki azt is elmondta, ezt miért nem tükrözi a légúti megbetegedések számát összegző heti feljegyzés.
Az új évben is számos látványosnak ígérkező (és remélhetőleg maradandó élményeket is szerző) néznivalóval rukkol elő a filmipar. Év eleji maratoni összeállításunkban az általunk legjobban várt 20 amerikai filmet mutatjuk be.
Megfellebbezte az előzetes letartóztatását elrendelő bírósági határozatot az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével megölte az anyját.
Több mint húsz háromszéki önkormányzat támogatja szervezetten a fiatal és kisgyermekes családokat a Babakelengye-programon keresztül. 2025-ben összesen 246 család részesült ajándékcsomagban vagy vásárlási utalványban.
1 hozzászólás