
Az oltáskampányokból két csoport maradt ki eddig is: a társadalom peremére szorult és a „főáramtól” eltérő nézeteket valló jómódú középosztály gyermekei. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A társadalom fele várakozó állásponton van, mérlegel, de leginkább gyötrődik az egymásnak ellentmondó oltással kapcsolatos információk és vélemények miatt – fogalmazott Sántha Ágnes szociológus, a Sapientia egyetem közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának oktatója. A szakember arra is kitért, hogy az egészségfejlesztés témájában mennyire tájékozottak a mai diákok.
2021. január 26., 15:442021. január 26., 15:44
2021. január 26., 15:452021. január 26., 15:45
A diákok közegészségügyi ismeretei rendszerint korlátozottak, ma a közoktatásban nincsen egészségfejlesztés tantárgy, jobbára a biológiatanárok „csempészik be” ezeket az ismereteket a tanmenetbe, illetve civil szervezetek járnak iskolákba ismeretátadás céljával. Ez utóbbiak azonban általában egy-egy témakörre összpontosítanak, mint a fogápolás, a kézmosás, a helyes táplálkozás vagy a szexuális egészség.
Ám sajnos az ilyen hasznos tevékenységek is inkább csak a városi iskolákban valósulnak meg, és kimaradnak belőlük a távolabb eső vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákokat oktató intézmények – fejtette ki megkeresésünkre a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának marosvásárhelyi oktatója, Sántha Ágnes szociológus.
„Összességében jelentős előrelépés történt ezen a területen. Ha nem is a formális oktatásban, de informális keretek között egyre több iskoláshoz jutnak el egészségfejlesztő, egészségmegőrző üzenetek. Az a tapasztalatunk, hogy az iskolásokban nagy a nyitottság az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránt. Hallgatóink körében azt látom, hogy leginkább a nagy nyilvánosságot kapott témákról vannak ismereteik, ilyen például a HPV-elleni védőoltás a lányok esetében” – tette hozzá a szociológus.
A Sapientia oktatója úgy fogalmazott, a társadalom nagy hányada nem oltásellenes, hanem inkább oltásszkeptikus, azaz óvatos.
Általában a tájékozottság mértéke és az oltásokhoz való hozzáállás között van összefüggés, ezt nemzetközi kutatások igazolják, de az oltásokból kimaradók csoportja erősen polarizált. Azok körében a legnagyobb az elutasítás, akik a társadalmi „hierarchia” legalján, illetve a legtetején állnak, vagyis a legtájékozatlanabbak és a legtájékozottabbak körében.
Egyik csoport hiányos tudása miatt, a másik meggyőződésből. Tehát nem mondhatjuk, hogy az oltásellenesség oka csak a tudatlanság lenne” – összegezte a szakember, aki úgy véli, az egészségfejlesztést nem lehet elég korán elkezdeni.
„Az egészségnevelést már óvodás kortól érdemes elkezdeni, 11-12 éves korban azonban rá kell erősíteni, hiszen a serdülőkor már nem a szülői befolyás alatt telik. A gyermekek egyre inkább átveszik a szülőktől saját egészségük »menedzselését«, és magatartásukat önálló meggyőződéseik vezérlik. Az egészségkompetenciák gyökerei mélyek, a személyiség részei – gyermek- és főleg serdülőkorban válnak azokká. Ezért van az, hogy az egészségmagatartás felnőttkorban már ellenáll a változásnak, minden tudás és tájékozottság dacára” – vallja Sántha Ágnes.
Borbély Tímea, a Sapientia közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának másodéves hallgatója a Székelyhonnak elmesélte, a járványokról, oltásokról és más közegészségügyi fogalmakról annyit tudott egyetemi évei előtt, amennyit minden átlagos 18-19 éves fiatal. „Az átlagos alatt azt értem, hogy tisztában voltunk a fogalmakkal, hallottuk már, illetve használtuk már őket a hétköznapokban, viszont ezt »felszínes tudásnak« nevezném, mivel ez egy olyan témakör, ami sokkal mélyebb, azaz rengeteg információt és tudást foglal magába” – mondta el a sapientiás diáklány. Úgy véli, hogy
Ezt pedig az iskolában lehet hatékonyan megtenni minél kisebb kortól. A megfelelő tudása a jelenlegi járványhelyzetet is sokkal kezelhetőbbé tette volna, és az „oltáskérdés” se okozna akkora fejtörést – osztotta meg véleményét a hallgató.
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
Országos botrányt váltott ki egy járókelő által készített fotó amelyen az látható egy trikolórban hordják a zöldhulladékot a Suceava megyei Bosanci községben. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, a polgármester pedig elnézést kért.
Luca Niculescu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett a kormány oktatási, ifjúsági, képességfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai prioritásairól.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Az Európai Unió szociális védelemre fordított összesített kiadásai tavaly elérték az 5183 milliárd eurót, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
A bukaresti Otopeni repülőteret érintő bombafenyegetések nem elszigetelt esetek: pénteken Prágába és Szófiába tartó, illetve francia légteret használó járatokat is fenyegettek. A hatóságok több országban vizsgálják, ki állhat az incidensek mögött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 9-én, hétfőn Romániába látogat a Fekete-tenger régiójába tervezett útja keretében.
1 hozzászólás