
Az oltáskampányokból két csoport maradt ki eddig is: a társadalom peremére szorult és a „főáramtól” eltérő nézeteket valló jómódú középosztály gyermekei. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A társadalom fele várakozó állásponton van, mérlegel, de leginkább gyötrődik az egymásnak ellentmondó oltással kapcsolatos információk és vélemények miatt – fogalmazott Sántha Ágnes szociológus, a Sapientia egyetem közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának oktatója. A szakember arra is kitért, hogy az egészségfejlesztés témájában mennyire tájékozottak a mai diákok.
2021. január 26., 15:442021. január 26., 15:44
2021. január 26., 15:452021. január 26., 15:45
A diákok közegészségügyi ismeretei rendszerint korlátozottak, ma a közoktatásban nincsen egészségfejlesztés tantárgy, jobbára a biológiatanárok „csempészik be” ezeket az ismereteket a tanmenetbe, illetve civil szervezetek járnak iskolákba ismeretátadás céljával. Ez utóbbiak azonban általában egy-egy témakörre összpontosítanak, mint a fogápolás, a kézmosás, a helyes táplálkozás vagy a szexuális egészség.
Ám sajnos az ilyen hasznos tevékenységek is inkább csak a városi iskolákban valósulnak meg, és kimaradnak belőlük a távolabb eső vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákokat oktató intézmények – fejtette ki megkeresésünkre a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának marosvásárhelyi oktatója, Sántha Ágnes szociológus.
„Összességében jelentős előrelépés történt ezen a területen. Ha nem is a formális oktatásban, de informális keretek között egyre több iskoláshoz jutnak el egészségfejlesztő, egészségmegőrző üzenetek. Az a tapasztalatunk, hogy az iskolásokban nagy a nyitottság az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránt. Hallgatóink körében azt látom, hogy leginkább a nagy nyilvánosságot kapott témákról vannak ismereteik, ilyen például a HPV-elleni védőoltás a lányok esetében” – tette hozzá a szociológus.
A Sapientia oktatója úgy fogalmazott, a társadalom nagy hányada nem oltásellenes, hanem inkább oltásszkeptikus, azaz óvatos.
Általában a tájékozottság mértéke és az oltásokhoz való hozzáállás között van összefüggés, ezt nemzetközi kutatások igazolják, de az oltásokból kimaradók csoportja erősen polarizált. Azok körében a legnagyobb az elutasítás, akik a társadalmi „hierarchia” legalján, illetve a legtetején állnak, vagyis a legtájékozatlanabbak és a legtájékozottabbak körében.
Egyik csoport hiányos tudása miatt, a másik meggyőződésből. Tehát nem mondhatjuk, hogy az oltásellenesség oka csak a tudatlanság lenne” – összegezte a szakember, aki úgy véli, az egészségfejlesztést nem lehet elég korán elkezdeni.
„Az egészségnevelést már óvodás kortól érdemes elkezdeni, 11-12 éves korban azonban rá kell erősíteni, hiszen a serdülőkor már nem a szülői befolyás alatt telik. A gyermekek egyre inkább átveszik a szülőktől saját egészségük »menedzselését«, és magatartásukat önálló meggyőződéseik vezérlik. Az egészségkompetenciák gyökerei mélyek, a személyiség részei – gyermek- és főleg serdülőkorban válnak azokká. Ezért van az, hogy az egészségmagatartás felnőttkorban már ellenáll a változásnak, minden tudás és tájékozottság dacára” – vallja Sántha Ágnes.
Borbély Tímea, a Sapientia közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának másodéves hallgatója a Székelyhonnak elmesélte, a járványokról, oltásokról és más közegészségügyi fogalmakról annyit tudott egyetemi évei előtt, amennyit minden átlagos 18-19 éves fiatal. „Az átlagos alatt azt értem, hogy tisztában voltunk a fogalmakkal, hallottuk már, illetve használtuk már őket a hétköznapokban, viszont ezt »felszínes tudásnak« nevezném, mivel ez egy olyan témakör, ami sokkal mélyebb, azaz rengeteg információt és tudást foglal magába” – mondta el a sapientiás diáklány. Úgy véli, hogy
Ezt pedig az iskolában lehet hatékonyan megtenni minél kisebb kortól. A megfelelő tudása a jelenlegi járványhelyzetet is sokkal kezelhetőbbé tette volna, és az „oltáskérdés” se okozna akkora fejtörést – osztotta meg véleményét a hallgató.
A kormány kedden sürgősségi rendelettel június 30-áig meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását – közölte a kormányszóvivő.
A romániaiak közel fele megszüntetné az óraátállítást, míg valamivel több mint felük megtartaná a jelenlegi rendszert - derül ki az INSCOP Research március 2–6. között készült felméréséből.
Megugrott a tarlóégetések miatti tűzoltói beavatkozások száma Hargita megyében: márciusban 46 esethez riasztották az egységeket, tavaly ugyanebben a hónapban 28-hoz. A jelenség inkább a megye északi részén okoz gondot, noha teljes tilalom van érvényben.
Mozgalmas napokat tudhatnak maguk mögött a Hargita megyei tűzoltók: péntektől hétfőig több mint harminc esethez riasztották őket, ezek többségében sürgősségi ellátásra volt szükség, de tűzesetek és más veszélyhelyzetek is akadtak.
Több százezer eurót találtak a korrupcióellenes ügyészek a Román Közúti Hatóság (ARR) vezetője, Cristian Anton bukaresti és temesvári lakásán tartott keddi házkutatáskor.
Több Kovászna megyei termék is bekerült az egyik nagyáruház kínálatába, egy helyre csoportosítva a helyi készítésű árukat. Az AgroSIC emellett online értékesítési platformot fejleszt a kistermelőknek.
Öt juhot és két bárányt ölt meg egy medve, amely a háromszéki Maksa településen, a főút mentén fekvő gazdaságban tört be egy istállóba keddre virradóra.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu „cinizmusnak” tartja, hogy a kormány késik az üzemanyagárak emelkedését mérséklő intézkedések elfogadásával.
Az elektronikus orvosi nyilvántartás idén nyártól lesz elérhető, és egy felhasználónév, valamint egy jelszó segítségével minden beteg hozzáférhet majd a saját digitális kórlapjához a mobiltelefonjáról, laptopjáról, számítógépéről vagy táblagépéről.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
1 hozzászólás