Az oltáskampányokból két csoport maradt ki eddig is: a társadalom peremére szorult és a „főáramtól” eltérő nézeteket valló jómódú középosztály gyermekei. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A társadalom fele várakozó állásponton van, mérlegel, de leginkább gyötrődik az egymásnak ellentmondó oltással kapcsolatos információk és vélemények miatt – fogalmazott Sántha Ágnes szociológus, a Sapientia egyetem közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának oktatója. A szakember arra is kitért, hogy az egészségfejlesztés témájában mennyire tájékozottak a mai diákok.
2021. január 26., 15:442021. január 26., 15:44
2021. január 26., 15:452021. január 26., 15:45
A diákok közegészségügyi ismeretei rendszerint korlátozottak, ma a közoktatásban nincsen egészségfejlesztés tantárgy, jobbára a biológiatanárok „csempészik be” ezeket az ismereteket a tanmenetbe, illetve civil szervezetek járnak iskolákba ismeretátadás céljával. Ez utóbbiak azonban általában egy-egy témakörre összpontosítanak, mint a fogápolás, a kézmosás, a helyes táplálkozás vagy a szexuális egészség.
Ám sajnos az ilyen hasznos tevékenységek is inkább csak a városi iskolákban valósulnak meg, és kimaradnak belőlük a távolabb eső vagy szociálisan hátrányos helyzetű diákokat oktató intézmények – fejtette ki megkeresésünkre a Sapientia EMTE közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának marosvásárhelyi oktatója, Sántha Ágnes szociológus.
„Összességében jelentős előrelépés történt ezen a területen. Ha nem is a formális oktatásban, de informális keretek között egyre több iskoláshoz jutnak el egészségfejlesztő, egészségmegőrző üzenetek. Az a tapasztalatunk, hogy az iskolásokban nagy a nyitottság az egészséges életmóddal kapcsolatos témák iránt. Hallgatóink körében azt látom, hogy leginkább a nagy nyilvánosságot kapott témákról vannak ismereteik, ilyen például a HPV-elleni védőoltás a lányok esetében” – tette hozzá a szociológus.
A Sapientia oktatója úgy fogalmazott, a társadalom nagy hányada nem oltásellenes, hanem inkább oltásszkeptikus, azaz óvatos.
Általában a tájékozottság mértéke és az oltásokhoz való hozzáállás között van összefüggés, ezt nemzetközi kutatások igazolják, de az oltásokból kimaradók csoportja erősen polarizált. Azok körében a legnagyobb az elutasítás, akik a társadalmi „hierarchia” legalján, illetve a legtetején állnak, vagyis a legtájékozatlanabbak és a legtájékozottabbak körében.
Egyik csoport hiányos tudása miatt, a másik meggyőződésből. Tehát nem mondhatjuk, hogy az oltásellenesség oka csak a tudatlanság lenne” – összegezte a szakember, aki úgy véli, az egészségfejlesztést nem lehet elég korán elkezdeni.
„Az egészségnevelést már óvodás kortól érdemes elkezdeni, 11-12 éves korban azonban rá kell erősíteni, hiszen a serdülőkor már nem a szülői befolyás alatt telik. A gyermekek egyre inkább átveszik a szülőktől saját egészségük »menedzselését«, és magatartásukat önálló meggyőződéseik vezérlik. Az egészségkompetenciák gyökerei mélyek, a személyiség részei – gyermek- és főleg serdülőkorban válnak azokká. Ezért van az, hogy az egészségmagatartás felnőttkorban már ellenáll a változásnak, minden tudás és tájékozottság dacára” – vallja Sántha Ágnes.
Borbély Tímea, a Sapientia közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakának másodéves hallgatója a Székelyhonnak elmesélte, a járványokról, oltásokról és más közegészségügyi fogalmakról annyit tudott egyetemi évei előtt, amennyit minden átlagos 18-19 éves fiatal. „Az átlagos alatt azt értem, hogy tisztában voltunk a fogalmakkal, hallottuk már, illetve használtuk már őket a hétköznapokban, viszont ezt »felszínes tudásnak« nevezném, mivel ez egy olyan témakör, ami sokkal mélyebb, azaz rengeteg információt és tudást foglal magába” – mondta el a sapientiás diáklány. Úgy véli, hogy
Ezt pedig az iskolában lehet hatékonyan megtenni minél kisebb kortól. A megfelelő tudása a jelenlegi járványhelyzetet is sokkal kezelhetőbbé tette volna, és az „oltáskérdés” se okozna akkora fejtörést – osztotta meg véleményét a hallgató.
Négy méterrel is kevesebb a Szépvízi víztározó vízszintje a teljes töltöttségi szinthez képest. Ha a hosszantartó szárazság továbbra is fennállna, akkor akár korlátozhatják a nyers víz kitermelését a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt.-nek.
Személyes iratokat és 1550 eurót tartalmazott a pénztárca, amelynek eltűnéséről november 10-én értesítette a rendőrséget egy sepsiszentgyörgyi férfi. A lopott pénztárca kilenc nap után hiánytalanul került vissza a gazdájához.
Elkezdődtek az előkészületek a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Napokra, de a városünnep csak egy lesz a decemberi közösségi események sorában. Idén is sok rászoruló karácsonyát szeretnék szebbé tenni.
Várhatóan januárban lezárulhat Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper. A bíróságnak azután kell előkészítenie az ítéletet és kihirdetnie azt.
Bűnvádi eljárás indult két háromszéki fakitermelő cég ellen, amelyek székhelyén és munkapontjain tegnap átfogó házkutatásokat is végeztek a hatóságok.
Ebben a szezonban is a Kovászna megyei Út és Híd Rt. biztosítja a megyei utak téli karbantartását – tájékoztat a megyei önkormányzat sajtóirodája. A téli hónapokban tilos a Vadas-tetőn való közlekedés.
Népzenére és néptáncra lettek figyelmesek szerda délután azok a marosvásárhelyiek, akik épp a Nemzeti Színház előtti téren jártak. Az Ifjú Zenebarátok Napja alkalmából szervezett rövid flashmobot a Maros Művészegyüttes.
Kulturális és művészeti eszközökkel oldják azt a bemerevedett, feszült helyzetet, amit Erdélyben az autonómia szó kivált. Erről szól az Őshonosok a hazában című projekt.
Megmentették az enyészettől és közösségi célokra használják Marosszentgyörgyön a Máriaffi-kastélyt, amelynek hivatalos megnyitója szerdán volt, egybekötve egy interaktív kiállítással. Olyan hellyé vált a kastély, amelyet érdemes meglátogatni.
November utolsó hétvégéjén lesz az idei adventi Portéka Székelyudvarhelyen. A helyi termelők kétnapos vásárára körül néhány kisebb változtatást eszközölt a városháza.
1 hozzászólás