Az első Eldi-képek egyike. Kabai Elek a pékmesterek társaságában
Fotó: Eldi
1984-ig kell visszatekintenünk ahhoz, hogy megismerjük az Eldi történetét. Egrestőn ekkor Kabai Elek kedves feleségévél és hat alkalmazott segítségével megsütötte az első, téglakemencében készült kenyeret. A többi pedig már történelem, amit az alábbiakban olvashatnak.
2024. február 15., 11:262024. február 15., 11:26
A Kabai családnak az első öt évben nem volt nehéz dolga, hiszen a lisztet és az alapanyagokat biztosította az állam, a kisült péktermékeket pedig csak le kellett szállítani a szövetkezetnek.
– vallotta be őszintén az alapító tulajdonos, aki az élesztőért például többször is Nagyváradra kellett hogy utazzon, a sütés utáni szállítást pedig autó híján lovas szekerekkel oldották meg. „A gyulakutai pékség volt a nagy konkurenciánk a régióban, de mivel mi finomabb kenyeret készítettünk, ezért a magánüzletek mind tőlünk akartak vásárolni” – emlékezett vissza Kabai Elek, akinek kliensei adtak hitet és erőt a pékség működtetéséhez.
Kabai Elek Csaba kedvenc pékárujával, a hagyományos fehér kenyérrel
Fotó: Eldi
1997-et írtunk, amikor az Eldi annyira népszerű és szeretett márkává lépett elő, hogy egyetlen téglakemence már nem volt elegendő a vevőkör kiszolgálásához. „Ekkor döntöttük el, hogy megépítjük a pékségünket, amely immár két téglakemencével működött. Ám az év végére már ez sem volt elégséges, ezért Budapestre utaztam, és megrendeltem egy négyszintes sütőkemencét Egrestőre” – elevenítette fel emlékeit az alapító, aki szerint a jó kenyér titka a megfelelő alapanyagok használatában és a szeretetteljes munkavégzésben rejlik.
Kabai Elek pedig beadta a derekát. „Marosvásárhelyen részletre megvásároltunk egy picike süteményes részleget, ám az első villanyszámla megérkezése után majdhogynem hanyatt estem… Ekkor nagyon gyorsan gázos kemencére váltottunk, idővel pedig elkezdtük a folyamatos terjeszkedést” – mesélte az Eldi tulajdonosa, aki a süteményes részlegre a volt Mopan munkatársait csábította maga mellé.
Asztalos Attilát fiatal kora ellenére már most elismeri a szakma
Fotó: Eldi
Ez idő tájt kezdett el bekapcsolódni a vállalkozás mindennapi aktív életébe Kabai Elek fia, Csaba is. „Bár már kisgyerekkoromtól folyamatosan sürögtem-forogtam a kenyerek között – és nagyon nagy előszeretettel fogyasztottam a kenyér durcát –, 2008 körülre tehető az az időszak, amikor kézzel fogható munkával is segíteni tudtam a vállalkozást” – mondta el a jelenleg marketingigazgatóként tevékenykedő beszélgetőpartnerünk. Csaba az évek során folyamatosan lépkedett előre a ranglétrán, a sikerek pedig erőt adtak neki a munkához. „Elcsépelt szöveg ugyan, de ami nem öl meg, az megerősít. Én pedig ezzel teljesen azonosulni tudok” – vallja Kabai Elek Csaba, aki immár kéz a kézben vezeti édesapjával a pékséget.
Elek bácsinak számtalan díjat ítéltek oda az évek során, ám mind közül a 2017-es Magyar Pékszövetség által kapott kitüntetésre a legbüszkébb. „Tisztán emlékszem rá, hogy novemberben Hévízre invitáltak minket egy pékszövetségi gyűlésre, ahol hatalmas meglepetésemre Nagy István agrárminiszter úr és Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a pékszakma terén elért sikeres eredményekért életműdíjjal tüntetett ki. Ezért mind a mai napig köszönettel tartozom nekik” – mesélte el élete talán legnagyobb elismerését Kabai Elek. Kitüntetésekkel ugyanakkor a fiatal generáció is büszkélkedhet:
„Gyerekkoromtól tata mellett vagyok a pékségben, immár pedig bő két éve pékként tevékenykedem az Eldinél. Ez egy nagyon nehéz szakma, ahol folyamatosan éjszakázni kell, de én erre születtem, és ezt akarom csinálni” – állítja határozottan Attila, akinek munkásságát szemtelenül fiatal kora ellenére az országos szakma is elismerte.
Kabai Elek díszoklevele. Méltán lehet rá büszke
Fotó: Eldi
„Egrestő lakosságának java része nálunk dolgozik” – vette át a szót Kabai Elek Csaba, azonban az új csarnok megnyitása óta már Marosvásárhelyről és Erdőszentgyörgyről is toboroznak embereket, hiszen a kenyérgyár kinőtte a falut. A közigazgatásilag Balavásárhoz tartozó településen folyamatosan, három váltásban sütik a finomabbnál finomabb kenyereket és pékárukat, amelyek Maros megye mellett Hargita, Szeben, Kolozs, Fehér és a Beszterce-Naszód megyében is jelen vannak a boltok polcain.
– folytatta a marketingigazgató, akinek szavai hallatán egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy havi szinten akár 450 tonna lisztet is felhasználnak a sütéshez.
Az Eldi péksége Egrestőn. A település lakosságának java része itt dolgozik
Fotó: Eldi
Beszélgetésünk során az Eldi egy új iparág felé történő nyitásáról is értesültünk, amely nem más, mint a fagylaltgyártás. „A volt csoporttársaim vettek rá arra, hogy ebben a szektorban is vessük meg a lábunkat” – ismertette a fagylaltgyártás kezdeteit az Eldinél Kabai Elek Csaba, aki a szükséges adminisztratív teendők után a fagyigyártást átengedte unokaöccsének, Attilának.
– magyarázta Asztalos Attila, aki a klasszikus és gyümölcsös ízesítésű fagylaltok mellett folyamatosan kísérletezik új ízekkel is, illetve rövid távú célja – amely akár már az írás megjelenésekor valósággá válhat –, hogy tölcséres jégkrémmel is foglalkozzanak. „Mindemellett az a legfőbb célunk, hogy amit tata 40 évvel ezelőtt megkezdett, az a jövőben is legalább ilyen jól működjön” – mondta nagy egyetértésben Kabai Elek Csaba és Asztalos Attila, amelynél az alapító sem kívánhatna szebbet.
Végezetül természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy a vállalkozás vezetőinek melyek a kedvenc saját termékeik. Míg Elek bácsi az unokája által sütött díjnyertes pergelt magos kenyeret és a krumplis cipót részesíti előnyben, addig Csaba a hagyományos fehér kenyeret és a teljes kiőrlésűt szereti a legjobban. Attila a saját díjnyertes sütése mellett a vert kenyérre esküszik.
„Igazából azonban egyikkel sem lehet melléfogni, hiszen az Eldinél minden egyes termék nagy odaadással és szeretettel készül, amit bátran ajánlunk a vásárlóknak” – állítja nagy egyetértésben mindhárom generáció képviselője, amivel tapasztalatainkra támaszkodva mi is végtelenül egyet tudunk érteni.
Az itt olvasható tartalom először az „Akiket az idő igazol” 2023-as kiadványában jelent meg.
(X – fizetett hirdetés)
Átfogó kutatást indított a brassói Transilvania Egyetem a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kapcsán. A felmérés Kovászna és Hargita megye lakóinak véleményét is feltérképezi.
Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.
A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt pénteken 14 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra kéri a román hatóságokat, határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A Bákói Ítélőtábla elévülés miatt megszüntette a büntetőeljárást az úzvölgyi temető 2019-es elfoglalásakor bántalmazott csíkszeredai férfi ügyében. Az elkövetőket nem vonják felelősségre, de kötelesek kártérítést fizetni.
A Közüzemek Rt. legfrissebb statisztikái szerint a város 4975 tömbházlakásának 44,9 százaléka halmozott fel ezer lejnél nagyobb adósságot. A szolgáltató felhívja a figyelmet: amennyiben nem rendezik az elmaradásokat, sokan víz nélkül maradhatnak.
Több riasztást is kaptak a Hargita megyei tűzoltók csütörtök este: Madéfalván egy kémény gyulladt ki, Lövétén két melléképület égett le, Gyergyószentmiklóson pedig egy füstölgő elektromos kapcsolószekrény okozott riadalmat.
Ideiglenesen lezárták munkálatok miatt Marosvásárhelyen a Ion Heliade Rădulescu utca, Băneasa és Szabadság utca közötti útsávot lezárták, ami a 9-es buszjárat útvonalát is befolyásolja.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének több mint felére. Vasárnaptól helyenként havazásba is átválthat a lehulló csapadék a lehűlés miatt.