Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere
Fotó: Pinti Attila
Hányan voltak magyar nemzetiségűek és miből éltek, egyáltalán hogyan kerültek Bukarestbe? Többek között ezekre a kérdésekre próbál választ adni az a kiállítás, amely rendhagyó módon nem Bukarestben, hanem Csíkszeredában nyílt meg kedden délután.
2023. augusztus 29., 20:092023. augusztus 29., 20:09
2023. augusztus 29., 20:362023. augusztus 29., 20:36
Nem adjuk egymásnak gyakran a kilincset a Petőfi utcai Felső Olt és Maros Múzeumnál, a kedden megnyílt – és november 12-ig megtekinthető – kiállításra azonban tényleg érdemes egy kis időt rászánni.
A kedd délutáni megnyitóra mi is ellátogattunk, és több olyan információt kaphattunk, amelyről ez idáig nem tudtunk.
Fotó: Pinti Attila
„Azért is fontos ez a kiállítás, mert megmutatja, hogy mennyire fontos volt Bukarest számára a magyar közösség, és nyilván fordítva is: mennyire fontos volt a magyarok számára Bukarest” – ezekkel a szavakkal üdvözölte a nagyrészt román nemzetiségű maroknyi közönséget Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere (ennek a múzeumnak a társintézménye a Felső Olt és Maros Múzeum).
Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere
Fotó: Pinti Attila
Utána Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere tartotta meg köszöntőjét. Ő a bukaresti magyar közösség történetét tekintette át, több olyan érdekességre is felhívva a figyelmet, amelyről mindeddig kevesen tudhattak.
– jelezte beszédében Majuru Adrian.
Fotó: Pinti Attila
A kurátor egészen a kuruc időkig tekintett vissza, jelezve, hogy már abban az időben is sokan érkeztek politikai menekültként a havasalföldi városba. A kivándorlásnak az évszázadok során több oka is volt – folytatta –, de lényegében a szegénységre vezethető vissza:
Fotó: Pinti Attila
Az eseményen elhangzott, hogy a Bukarestbe betelepült magyarok száma akkor kezdett igazán növekedni, miután az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után annak résztvevői közül többen visszatérhettek a törökországi vagy európai kényszerszáműzetéseikből, új lakhelyül pedig Bukarestet választották.
Érdekes számadat: az 1913–14-es tanévben 2382 diák tanult a Román Királyság magyar katolikus és református iskoláiban, ebből 1682-en Bukarestben – ez rekordlétszám volt, amelyet soha többet nem értek el.
Fotó: Pinti Attila
A korabeli dokumentumok szerint 1900-ban legalább 30 ezer magyar élt Bukarestben, nem számolva azokkal a magyarokkal, akiket valamilyen oknál fogva megfosztottak magyar állampolgárságuktól. Az osztrák-magyar állampolgárság elvesztése egyébként 10 év után következett be, amennyiben a vízumot nem hosszabbították meg; a vízum meghosszabbítás ugyanakkor meglehetősen magas díj befizetésével járt, amit sokan nem tudtak kifizetni. 1914-ben a havasalföldi magyarság száma hivatalosan 48 976 fő volt, ebből valószínűleg 40 ezer körül Bukarestben éltek. A hivatalos számokhoz hozzá kell adni legalább 20 ezer főt, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeztek, vagy illegálisan tartózkodtak Bukarestben.
Fotó: Pinti Attila
A Magyar Bukarest. Egy szórvány története című kiállítás tehát november 12-ig megtekinthető, helyszíne a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeum (Petőfi Sándor utca 23. szám).
Fotó: Pinti Attila
A segédlelkészként Gyergyószentmiklóson szolgáló Márton Áron 1927-ben alapította meg Kolping Legényegyletet, ennek utódszervezetét pedig 1994-ben Hajdó István főesperes kezdeményezésére hozták létre.
Robbanásveszély állt fenn, miközben kigyulladt egy lakóház ahová a szászrégeni tűzoltóságot riasztották szombat délben a 112-es egységes segélyhívószámon. A tűzesetben két személy sérült meg.
Szülésfelkészítő és szülészetiosztály-látogató programot indított a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház. A havonta sorra kerülő alkalmak során a kismamák tájékoztatást kapnak a szülés folyamatáról.
A Székely Mikó Kollégium konferenciatermében péntek este lezajlott nyitóünnepséggel megkezdődött az 51. alkalommal megszervezett magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia országos szakasza, melyre ezúttal 17 megyéből 180 diák érkezett kísérőivel együtt.
Habár nem zárult le teljesen a pereskedés – új eljárások is indultak –, mostanra visszakapta a szentegyházi önkormányzat a húsz éve koncesszióba adott Szentegyháza Gyöngye termálvizű strandot.
Nincs már jogi akadálya a beruházásnak, csak a szándékon és a rendelkezésre álló anyagiakon múlik, hogy megépül-e a Csíkszeredába tervezett csendőrségi kiképzőközpont. A kiszemelt terület átadása miatt indított perek jogerős ítélettel befejeződtek.
Megbeszélést tartottak a csíkszeredai romatelepek vezetőivel, hogy visszaszorítsák a meglehetősen elharapózott szemetelést a hulladékgyűjtő-pontok körül. A guberálókkal szemben pénzbírságot is kilátásba helyeztek a cél elérése érdekében.
Telefonálgatások után kézbesítették az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) marosvásárhelyi szervezetének a támogatói aláírások gyűjtéséhez szükséges engedélyt a városházától.
Hétfőn ment el otthonról egy 51 éves sepsiszentgyörgyi férfi, akiről hozzátartozói azóta semmit nem tudnak.
Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.
szóljon hozzá!