Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:18

A focivébé három házigazdája közül az egyik búcsúzott

21:20

A van is, nincs is műemlék esete Hargita megyében

18:57

Tűz ütött ki egy családi háznál Göcsön

18:51

Ismét népviseletbe öltözött Csíksomlyó – videóval

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Elvágnák a gordiuszi csomót: egyszerűbbé válhat az építkezés Csíkszeredában

Mit kerestek a magyarok Bukarestben? Egy jobb életet

Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere

Fotó: Pinti Attila

Hányan voltak magyar nemzetiségűek és miből éltek, egyáltalán hogyan kerültek Bukarestbe? Többek között ezekre a kérdésekre próbál választ adni az a kiállítás, amely rendhagyó módon nem Bukarestben, hanem Csíkszeredában nyílt meg kedden délután.

Kozán István

2023. augusztus 29., 20:092023. augusztus 29., 20:09

2023. augusztus 29., 20:362023. augusztus 29., 20:36

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Nem adjuk egymásnak gyakran a kilincset a Petőfi utcai Felső Olt és Maros Múzeumnál, a kedden megnyílt – és november 12-ig megtekinthető – kiállításra azonban tényleg érdemes egy kis időt rászánni.

A mindössze két termet betöltő kulturális térben a bukaresti magyarok történetét ismerheti meg a látogató.

A kedd délutáni megnyitóra mi is ellátogattunk, és több olyan információt kaphattunk, amelyről ez idáig nem tudtunk.

Fotó: Pinti Attila

Miért fontos ez a kiállítás?

„Azért is fontos ez a kiállítás, mert megmutatja, hogy mennyire fontos volt Bukarest számára a magyar közösség, és nyilván fordítva is: mennyire fontos volt a magyarok számára Bukarest” – ezekkel a szavakkal üdvözölte a nagyrészt román nemzetiségű maroknyi közönséget Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere (ennek a múzeumnak a társintézménye a Felső Olt és Maros Múzeum).

Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere

Fotó: Pinti Attila

Utána Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere tartotta meg köszöntőjét. Ő a bukaresti magyar közösség történetét tekintette át, több olyan érdekességre is felhívva a figyelmet, amelyről mindeddig kevesen tudhattak.

Még létezik egy kisebb magyar közösség Bukarestben, igaz, koránt sem akkora, mint mondjuk 80 évvel ezelőtt. Előttük is tiszteleg ez a kiállítás

– jelezte beszédében Majuru Adrian.

Fotó: Pinti Attila

A kurátor egészen a kuruc időkig tekintett vissza, jelezve, hogy már abban az időben is sokan érkeztek politikai menekültként a havasalföldi városba. A kivándorlásnak az évszázadok során több oka is volt – folytatta –, de lényegében a szegénységre vezethető vissza:

például az 1814 és 1817 közötti időszakot érdemes kiemelni, amikor a székelységet érintő és éveken át elhúzódó mélyszegénység sokakat a szülőföldjük elhagyására késztetett. Akik kivándoroltak, elég könnyen találtak munkát, lévén, hogy sok mindenhez értettek.

Fotó: Pinti Attila

Az eseményen elhangzott, hogy a Bukarestbe betelepült magyarok száma akkor kezdett igazán növekedni, miután az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után annak résztvevői közül többen visszatérhettek a törökországi vagy európai kényszerszáműzetéseikből, új lakhelyül pedig Bukarestet választották.

A kivándorlók egy része közvetlenül hozzájárult Bukarest felvirágzásához: tevékenységük vasútépítéshez, kataszteri térképek készítéséhez, gyógyszertárak és kórházak nyitásához és azok működtetéséhez kapcsolódik.

Érdekes számadat: az 1913–14-es tanévben 2382 diák tanult a Román Királyság magyar katolikus és református iskoláiban, ebből 1682-en Bukarestben – ez rekordlétszám volt, amelyet soha többet nem értek el.

Fotó: Pinti Attila

A rekord: legalább 30 ezer magyar

A korabeli dokumentumok szerint 1900-ban legalább 30 ezer magyar élt Bukarestben, nem számolva azokkal a magyarokkal, akiket valamilyen oknál fogva megfosztottak magyar állampolgárságuktól. Az osztrák-magyar állampolgárság elvesztése egyébként 10 év után következett be, amennyiben a vízumot nem hosszabbították meg; a vízum meghosszabbítás ugyanakkor meglehetősen magas díj befizetésével járt, amit sokan nem tudtak kifizetni. 1914-ben a havasalföldi magyarság száma hivatalosan 48 976 fő volt, ebből valószínűleg 40 ezer körül Bukarestben éltek. A hivatalos számokhoz hozzá kell adni legalább 20 ezer főt, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeztek, vagy illegálisan tartózkodtak Bukarestben.

Fotó: Pinti Attila

A Magyar Bukarest. Egy szórvány története című kiállítás tehát november 12-ig megtekinthető, helyszíne a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeum (Petőfi Sándor utca 23. szám).