
Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere
Fotó: Pinti Attila
Hányan voltak magyar nemzetiségűek és miből éltek, egyáltalán hogyan kerültek Bukarestbe? Többek között ezekre a kérdésekre próbál választ adni az a kiállítás, amely rendhagyó módon nem Bukarestben, hanem Csíkszeredában nyílt meg kedden délután.
2023. augusztus 29., 20:092023. augusztus 29., 20:09
2023. augusztus 29., 20:362023. augusztus 29., 20:36
Nem adjuk egymásnak gyakran a kilincset a Petőfi utcai Felső Olt és Maros Múzeumnál, a kedden megnyílt – és november 12-ig megtekinthető – kiállításra azonban tényleg érdemes egy kis időt rászánni.
A kedd délutáni megnyitóra mi is ellátogattunk, és több olyan információt kaphattunk, amelyről ez idáig nem tudtunk.
							Fotó: Pinti Attila
„Azért is fontos ez a kiállítás, mert megmutatja, hogy mennyire fontos volt Bukarest számára a magyar közösség, és nyilván fordítva is: mennyire fontos volt a magyarok számára Bukarest” – ezekkel a szavakkal üdvözölte a nagyrészt román nemzetiségű maroknyi közönséget Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere (ennek a múzeumnak a társintézménye a Felső Olt és Maros Múzeum).
							Valerii Kavruk, a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának menedzsere
Fotó: Pinti Attila
Utána Majuru Adrian kurátor, a kiállítást Csíkszeredába hozó Bukaresti Városi Múzeum menedzsere tartotta meg köszöntőjét. Ő a bukaresti magyar közösség történetét tekintette át, több olyan érdekességre is felhívva a figyelmet, amelyről mindeddig kevesen tudhattak.
– jelezte beszédében Majuru Adrian.
							Fotó: Pinti Attila
A kurátor egészen a kuruc időkig tekintett vissza, jelezve, hogy már abban az időben is sokan érkeztek politikai menekültként a havasalföldi városba. A kivándorlásnak az évszázadok során több oka is volt – folytatta –, de lényegében a szegénységre vezethető vissza:
							Fotó: Pinti Attila
Az eseményen elhangzott, hogy a Bukarestbe betelepült magyarok száma akkor kezdett igazán növekedni, miután az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után annak résztvevői közül többen visszatérhettek a törökországi vagy európai kényszerszáműzetéseikből, új lakhelyül pedig Bukarestet választották.
Érdekes számadat: az 1913–14-es tanévben 2382 diák tanult a Román Királyság magyar katolikus és református iskoláiban, ebből 1682-en Bukarestben – ez rekordlétszám volt, amelyet soha többet nem értek el.
							Fotó: Pinti Attila
A korabeli dokumentumok szerint 1900-ban legalább 30 ezer magyar élt Bukarestben, nem számolva azokkal a magyarokkal, akiket valamilyen oknál fogva megfosztottak magyar állampolgárságuktól. Az osztrák-magyar állampolgárság elvesztése egyébként 10 év után következett be, amennyiben a vízumot nem hosszabbították meg; a vízum meghosszabbítás ugyanakkor meglehetősen magas díj befizetésével járt, amit sokan nem tudtak kifizetni. 1914-ben a havasalföldi magyarság száma hivatalosan 48 976 fő volt, ebből valószínűleg 40 ezer körül Bukarestben éltek. A hivatalos számokhoz hozzá kell adni legalább 20 ezer főt, akik ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeztek, vagy illegálisan tartózkodtak Bukarestben.
							Fotó: Pinti Attila
A Magyar Bukarest. Egy szórvány története című kiállítás tehát november 12-ig megtekinthető, helyszíne a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeum (Petőfi Sándor utca 23. szám).
							Fotó: Pinti Attila
Hétfőn a védelmi minisztérium 18 darab F-16 Fighting Falcon repülőgép és a hozzájuk tartozó felszerelések megvásárlásáról írt alá a szerződést holland kormánnyal, a vételár szimbolikusan 1 euró – jelentette be a Facebook-oldalán Ionuț Moșteanu.
              Hétfőn a szenátus hallgatólagosan elfogadta a parlament létszámát 300-ra csökkentő tervezetet.
              A dió- és a gesztenyefa védettnek számít, csak különleges engedéllyel lehet kivágni köz- és magánterületről. A fenyőfának elvileg nincs mit keresnie a városban, mégis mindenhonnan visszaköszön – a városi kertészetnél mindennapi vesződéseikről meséltek.
A Halottak napján Sepsiszentgyörgy főterén történt kutyatámadásokról írt cikkünk után az Urban Locato cég nagyon sok támadást kapott az interneten. Úgy vélik, hogy méltánytalan amivel őket vádolják.
              A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének, George Simionnak nem lesz kihívója a párt november 30-i tisztújító kongresszusán.
              Egy romániai munkás a romok alá került, egy másik pedig könnyebben megsérült hétfőn, amikor részben összeomlott a római Forum Romanum mellett álló, 13. században épült Torre dei Conti középkori torony – számolt be a külügyminisztérium.
              Nem emelnek vádat a Tik-Tokon a romániai magyarokat alpári hangnemben gyalázó, Budapestre kergetni kívánó férfi ellen. Nicolae Vădineanu ugyanis a Tulcea megyei ügyészség szerint sem követett el bűncselekményt.
              Közel 30 ezer lejre bírságoltak hétfőn a közutakat ellenőrző rendőrök, ugyanakkor több mint 6000 lejre szabtak ki büntetést az állatok védelmére szakosodott kollégáik – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
              Az első év a rendrakásról és az új alapok megteremtéséről szólt – 2024 október végén vette át második mandátumát Nagy Zoltán. Évértékelő sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklós polgármestere.
              Meleggel indult a hét Erdélyben, de nem tart sokáig a kellemes idő: kedden markáns lehűlés érkezik, a nappali csúcsok 12 fok körül alakulnak. A hét második felében pedig már fagyos hajnalokra és elszórtan csapadékra is számítani lehet.
              
szóljon hozzá!