A vállalkozók látják az előnyöket Udvarhelyben, de a gyengeségeivel is tisztában vannak
Fotó: Barabás Ákos
Sokkal inkább saját ügyességüknek, mintsem a gazdasági környezetnek tulajdonítják sikerüket az udvarhelyszéki vállalkozók – derül ki a REGA Régiókutató Egyesület tanulmányában, amely Hargita megye vállalkozásainak fejlődését boncolgatja. Több mint száz udvarhelyi és környékbeli vállalkozó válaszát elemezték ki a kutatásban.
2017. december 10., 19:342017. december 10., 19:34
Egy település legmeghatározóbb tényezője a politikum mellett a vállalkozói réteg – állítják a REGA Régiókutató Egyesület tanulmányában, amely a megye vállalkozásainak fejlődését boncolgatja. A kutatást a REGA Régiókutató Egyesület az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UKKSZ) felkérésére készítette. A cégek teljesítménye mellett azt is megvizsgálták, hogy a székelyföldi városokban, főként Székelyudvarhelyen a vállalkozói befizetések miként alakultak. A tanulmány a regaprojekt.ro oldalon érhető el, ehhez az összehasonlításhoz Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármesteri hivatalaitól igényeltek adatokat, valamint az insse.ro honlapról használtak fel információkat.
Tízszeresére nőtt a székelyföldi városok bevétele 2000-től 2008-ig – derül ki már a fejezet elején, ám az is, hogy 2008 és 2016 között ez a növekedés már nem ismétlődött meg. Székelyudvarhely esetében 2000-ben a költségvetési bevétel 6 646 000 lej volt, míg 2008-ban már 70 254 000 lej, tavaly pedig 92 598 000 lej. A helyi költségvetések zöme a vállalati adóbefizetőkből tevődik össze – mutatnak rá a tanulmányban. Ebből a legnagyobb arányt az áfa teszi ki, majd a vagyoni adók.
a legnagyobb befizetési arányt éppen Székelyudvarhely esetében tapasztalták, ahol a költségvetés 86,14 százalékát a vállalkozók adója tette ki.
„Valamiért” a Hargita megyei székek közül Udvarhelyszéken, a székelyföldi városok közül pedig Székelyudvarhelyen legerősebb a vállalkozói réteg. A „valamiértet” éppen a helyi vállalkozók segítségével próbálták megfejteni. A tanulmányhoz összesen 117 udvarhelyszéki és udvarhelyi vállalkozó töltött ki egy online kérdőívet. Többnyire mikrovállalkozások, kisvállalkozások és középvállalkozások, és csupán egy nagyvállalkozás válaszolt a kutatók kérdéseire.
Sokkal kevesebben voltak azok, akik vonzódtak az üzleti világhoz vagy függetlenné akartak válni, de olyan is volt, akinél így hozta a helyzet. Érdekes, hogy a válaszadók negyven százaléka úgy érzi, tevékenysége folyamatosan növekedett, egy következő kérdésből pedig az derül ki, hogy ezt főként, szinte hatvanszázalékos arányban
A sikerhez egyharmaduk szerint saját rátermettségük mellett a vállalkozás iparági fejlődése is hozzájárult. Sokkal kevesebben, alig egytizedük érzi azt, hogy sikerük a Székelyudvarhely nyújtotta lehetőségeknek köszönhető. Ennek ellenére egy következő kérdésnél mégis a válaszadók 42 százaléka szerint előnye van, hogy itt működik a vállalkozásik, főként a földrajzi fekvésnek köszönhetően, de ugyanakkor
Elégedettek az olcsó munkaerővel, de az is fontos, hogy családjuk, barátaik élvezhessék, ha itthon vállalkoznak. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy Székelyudvarhelyen szűkös a piac, így nincs fizetőképes kereslet. Gyenge az infrastruktúra, és nincs megfelelő szakképzett munkaerő. Egyes vállalkozók úgy látják, hogy beszűkült az emberek mentalitása, és a városvezetés sem viszonyul megfelelően a cégekhez. Néhányan úgy vélik, hogy elszigetelt és elmaradott a gazdasági környezet, mert távol vannak az autópályák, sőt egyesek az egész régiót fejletlennek látják.
Ugyanakkor a felesleges versengésre, valamint a kevés beruházásra is panaszkodnak. Az udvarhelyszéki vállalkozók úgy látják, hogy Szentgyörgyön és Csíkszeredában is hasonlóan teljesítenének, míg Keresztúron, Kézdivásárhelyen vagy Gyergyóban inkább rosszabbul menne a cégük. Más hazai városban viszont szerintük sikeresebbek lennének, elsősorban Kolozsvárban látnak sokkal nagyobb lehetőségeket, de Bukarest, Brassó és Temesvár is jobbnak tűnik, mert fejlettebbek – derül ki válaszaikból.
Ha újrakezdenék, 82 százalékuk ugyancsak vállalkozó lenne. A jövőt illetően pedig egynegyedük még nem tudja megítélni, mit fog hozni. Azt viszont sokkal jobban látják, hogy mi segítené őket az elkövetkezőkben: a szakmailag felkészült munkaerő, valamint egy stabil gazdasági környezet, ahol a fizetőképes kereslethez szükséges a bérek növekedése. A fejlődést szerintük segítené a vállalkozóbarát gazdaság- és adópolitika, mert
A tanulmány szerint az előrehaladást az új befektetők is segítenék, illetve az is, ha könnyebb lenne az ügyintézés és más hozzáállásuk volna a városi, megyei vezetőknek. A vállalkozók szerint mentalitásváltás is szükséges.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) nyolc megyében.
A szokásosnál is nagyobb sikernek örvend a dálnoki búvártó az idei szezonban: a július első hetétől megtekinthető, medve–ember kapcsolatot bemutató fotókiállítás elhelyezésekor több tucat kíváncsiskodó akadt, a bátrabbak a merülésre is vállalkoztak.
Visszatérő kihívás a román nyelv oktatása a hazai magyar tanulók számára, és Székelyföld jelentős része küzd ezzel a kihívással, hiszen itt jóval gyengébb eredmények születtek a román érettségin, mint például az anyanyelvi vagy matematika vizsgán.
Büntetést nem, felszólítást viszont kaphatnak azok a lakók, akik nem viselnek gondot a környezetükben lévő zöldövezetekre. Ilyen példák a járdák és utak fölé belógó, gyalogosokat vagy az autók közlekedését zavaró faágak, illetve a földre hulló gyümölcsök.
Hétvégén tartják a Tarkő-hegységben fekvő Barátostelepen a Kármelhegyi Boldogasszony-napi búcsút. A kis hegyi település a történelmi Erdély része, közigazgatásilag azonban Neamţ megyéhez csatolták, egyházilag a Gyulafehérvári Érsekséghez tartozik.
A gépkocsivezetők és a civil szervezetek tiltakozása nyomán ismét módosította a kormány csütörtökön a közúti ellenőrzéseknél használt alkohol- és drogtesztekkel kapcsolatos, két hete hatályba léptetett közlekedésbiztonsági sürgősségi rendeletet.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön közölte, hogy videókonferenciát hívott össze a helyi hatóságok képviselőivel a vörös kódú hőséghullámmal kapcsolatos intézkedésekről.
Marosvásárhelyen csak a Moldova és a Nyíres utcai forrás vize alkalmas emberi fogyasztásra, a többi nyolc csorgóból vett minta nem nem felel meg az egészségügyi előírásoknak – derül ki a marosvásárhelyi városháza megrendelésére végzett vizsgálatokból.
Hogyan lépjünk a tettek mezejére, hogy ne csak tervekkel, stratégiákkal maradjunk – erre keresi a választ a sepsiszentgyörgyi Junior Business Club (JBC) augusztus 22-25. között megszervezett hagyományos gazdasági műhelytábora.
Év eleje óta 123 vadtámadást jelentettek a Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél (APM), az estek túlnyomó többségében medve támadt a háziállatokra vagy emberekre.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)