A vállalkozók látják az előnyöket Udvarhelyben, de a gyengeségeivel is tisztában vannak
Fotó: Barabás Ákos
Sokkal inkább saját ügyességüknek, mintsem a gazdasági környezetnek tulajdonítják sikerüket az udvarhelyszéki vállalkozók – derül ki a REGA Régiókutató Egyesület tanulmányában, amely Hargita megye vállalkozásainak fejlődését boncolgatja. Több mint száz udvarhelyi és környékbeli vállalkozó válaszát elemezték ki a kutatásban.
2017. december 10., 19:342017. december 10., 19:34
Egy település legmeghatározóbb tényezője a politikum mellett a vállalkozói réteg – állítják a REGA Régiókutató Egyesület tanulmányában, amely a megye vállalkozásainak fejlődését boncolgatja. A kutatást a REGA Régiókutató Egyesület az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UKKSZ) felkérésére készítette. A cégek teljesítménye mellett azt is megvizsgálták, hogy a székelyföldi városokban, főként Székelyudvarhelyen a vállalkozói befizetések miként alakultak. A tanulmány a regaprojekt.ro oldalon érhető el, ehhez az összehasonlításhoz Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely polgármesteri hivatalaitól igényeltek adatokat, valamint az insse.ro honlapról használtak fel információkat.
Tízszeresére nőtt a székelyföldi városok bevétele 2000-től 2008-ig – derül ki már a fejezet elején, ám az is, hogy 2008 és 2016 között ez a növekedés már nem ismétlődött meg. Székelyudvarhely esetében 2000-ben a költségvetési bevétel 6 646 000 lej volt, míg 2008-ban már 70 254 000 lej, tavaly pedig 92 598 000 lej. A helyi költségvetések zöme a vállalati adóbefizetőkből tevődik össze – mutatnak rá a tanulmányban. Ebből a legnagyobb arányt az áfa teszi ki, majd a vagyoni adók.
a legnagyobb befizetési arányt éppen Székelyudvarhely esetében tapasztalták, ahol a költségvetés 86,14 százalékát a vállalkozók adója tette ki.
„Valamiért” a Hargita megyei székek közül Udvarhelyszéken, a székelyföldi városok közül pedig Székelyudvarhelyen legerősebb a vállalkozói réteg. A „valamiértet” éppen a helyi vállalkozók segítségével próbálták megfejteni. A tanulmányhoz összesen 117 udvarhelyszéki és udvarhelyi vállalkozó töltött ki egy online kérdőívet. Többnyire mikrovállalkozások, kisvállalkozások és középvállalkozások, és csupán egy nagyvállalkozás válaszolt a kutatók kérdéseire.
Sokkal kevesebben voltak azok, akik vonzódtak az üzleti világhoz vagy függetlenné akartak válni, de olyan is volt, akinél így hozta a helyzet. Érdekes, hogy a válaszadók negyven százaléka úgy érzi, tevékenysége folyamatosan növekedett, egy következő kérdésből pedig az derül ki, hogy ezt főként, szinte hatvanszázalékos arányban
A sikerhez egyharmaduk szerint saját rátermettségük mellett a vállalkozás iparági fejlődése is hozzájárult. Sokkal kevesebben, alig egytizedük érzi azt, hogy sikerük a Székelyudvarhely nyújtotta lehetőségeknek köszönhető. Ennek ellenére egy következő kérdésnél mégis a válaszadók 42 százaléka szerint előnye van, hogy itt működik a vállalkozásik, főként a földrajzi fekvésnek köszönhetően, de ugyanakkor
Elégedettek az olcsó munkaerővel, de az is fontos, hogy családjuk, barátaik élvezhessék, ha itthon vállalkoznak. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy Székelyudvarhelyen szűkös a piac, így nincs fizetőképes kereslet. Gyenge az infrastruktúra, és nincs megfelelő szakképzett munkaerő. Egyes vállalkozók úgy látják, hogy beszűkült az emberek mentalitása, és a városvezetés sem viszonyul megfelelően a cégekhez. Néhányan úgy vélik, hogy elszigetelt és elmaradott a gazdasági környezet, mert távol vannak az autópályák, sőt egyesek az egész régiót fejletlennek látják.
Ugyanakkor a felesleges versengésre, valamint a kevés beruházásra is panaszkodnak. Az udvarhelyszéki vállalkozók úgy látják, hogy Szentgyörgyön és Csíkszeredában is hasonlóan teljesítenének, míg Keresztúron, Kézdivásárhelyen vagy Gyergyóban inkább rosszabbul menne a cégük. Más hazai városban viszont szerintük sikeresebbek lennének, elsősorban Kolozsvárban látnak sokkal nagyobb lehetőségeket, de Bukarest, Brassó és Temesvár is jobbnak tűnik, mert fejlettebbek – derül ki válaszaikból.
Ha újrakezdenék, 82 százalékuk ugyancsak vállalkozó lenne. A jövőt illetően pedig egynegyedük még nem tudja megítélni, mit fog hozni. Azt viszont sokkal jobban látják, hogy mi segítené őket az elkövetkezőkben: a szakmailag felkészült munkaerő, valamint egy stabil gazdasági környezet, ahol a fizetőképes kereslethez szükséges a bérek növekedése. A fejlődést szerintük segítené a vállalkozóbarát gazdaság- és adópolitika, mert
A tanulmány szerint az előrehaladást az új befektetők is segítenék, illetve az is, ha könnyebb lenne az ügyintézés és más hozzáállásuk volna a városi, megyei vezetőknek. A vállalkozók szerint mentalitásváltás is szükséges.
Fiatalos, vagány, menő rockkoncertet tartanak augusztus 30-án a csíksomlyói nyeregben, ugyanis elhozzák az István, a király rockopera koncertváltozatát – neves énekesekkel és lenyűgöző látványvilággal.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.
Szenvedélybetegeknek és felnőtt hozzátartozóiknak szervez 12 napos terápiás programot a Bonus Pastor alapítvány Szentkatolnán augusztus 4-e és 15-e között – adják hírül a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményükben.
Bűnvádi feljelentést nyújtott be a Maros megyei környezetvédelmi ügynökség a Kis-Küküllő Maros megyei szakaszán történt pusztítás miatt. A szakemberek szerint fontos tudni, hogy ki a hibás a sószennyezésért, mert a helyreállítás sok pénzbe kerül.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Meghosszabbította szerdáig az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a korábban kiadott vörös, narancssárga és sárga jelzésű hőségriasztásokat. Emellett hétfőn 13 és 21 óra között zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztás lesz érvényben.
A romániai választópolgárok 40,5 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Tizenhárom év és három hónap szabadságvesztésre ítélték a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost, aki ellen egy 14 éves fiú megerőszakolása miatt emelt vádat az ügyészség.
Szinte hihetetlennek tűnik, hogy már húsz éve annak, hogy inflációcsökkentő intézkedésként levágtak négy nullát az akkor már milliós nagyságrendű román lejről.
szóljon hozzá!