Mezőbándon Szénáságy leválása ügyében is szavaznak

Szénáságy Mezőmadarasanak csak egy utcája volt a megyésítés óta, szervesen mindig utóbbihoz tartozott. Amikor a Székelyföld és Mezőség határán levő Mezőmadaras önállósult, s öt évvel ezelőtt levált Mezőbándról, valamilyen adminisztrációs tévedés folytán nem került szóba, hogy a közelében levő Szénáságy is vele együtt az új községhez csatolódjon. A hajdani községközpontnak ez így jó volt, ugyanis a szénáságyi lakosok is oda adóztak, cserében viszont nem kaptak semmit. Illetve hát kapták azt, hogy ügyes-bajos dolgaik intézésére továbbra is a sokkal távolabb eső Mezőbándra kellett hogy járjanak. Annál is értelmetlenebb és érthetetlenebb ez a dolog, mivel a megyésítéskor Szénáságyat úgy vették nyilvántartásba, mint Mezőmadaras egyik utcája. Még a házak számozása is eszerint történt. Ráadásul a valamivel több mint háromszáz lelkes falu temetője, iskolája is madarasi területen van. Beruházásokat nem kapott a falu Mezőbándtól, mert az ottani kormányzatnak nem érte meg ide pénzt irányítani. Mezőmadaras pedig nem segíthetett ilyen szempontból, mert hivatalosan nem tartozott hozzá.
A népszavazással végre megnyugtatóan rendeződhet a 87,1 százalékban magyarok lakta település sorsa. Feltéve, ha nem járnak úgy, mint pár évvel ezelőtt, amikor ugyanebben az ügyben tartottak népszavazást, de a mezőbándi község tizenegy falujának lakossága nem ment el szavazni kellő számban, ezért érvénytelen lett. Most a szénáságyiak remélik, hogy az államelnök-választással egybeeső népszavazáson lesz elég szavazó, hogy az ő ügyükben is érvényesen döntsenek. A mezőbándi polgármester, Mircea Rusu szerint is jogos a szénáságyiak igénye, hogy Madarashoz tartozzanak, mert így esélyük lesz infrastruktúra fejlesztésre, villamosításra. A 80,8 százalékban magyarok lakta Mezőmadarasnak így lesz egy faluja is, eddig ugyanis egymaga volt községközpont, beosztott falvak nélkül.