
Fotó: Boda L. Gergely
Három voksot is le kell adniuk a Mezőbánd községi szavazóknak november 22-én. Egyet az államelnök-jelöltre, egyet a parlament karcsúsítására, de ami a legfontosabb számukra – arra is, hogy Szénáságy leváljon-e a községről és átkerüljön Mezőmadaras község adminisztrálásába.
2009. november 04., 17:472009. november 04., 17:47
2009. november 04., 22:152009. november 04., 22:15
Fotó: Boda L. Gergely
Szénáságy Mezőmadarasanak csak egy utcája volt a megyésítés óta, szervesen mindig utóbbihoz tartozott. Amikor a Székelyföld és Mezőség határán levő Mezőmadaras önállósult, s öt évvel ezelőtt levált Mezőbándról, valamilyen adminisztrációs tévedés folytán nem került szóba, hogy a közelében levő Szénáságy is vele együtt az új községhez csatolódjon. A hajdani községközpontnak ez így jó volt, ugyanis a szénáságyi lakosok is oda adóztak, cserében viszont nem kaptak semmit. Illetve hát kapták azt, hogy ügyes-bajos dolgaik intézésére továbbra is a sokkal távolabb eső Mezőbándra kellett hogy járjanak. Annál is értelmetlenebb és érthetetlenebb ez a dolog, mivel a megyésítéskor Szénáságyat úgy vették nyilvántartásba, mint Mezőmadaras egyik utcája. Még a házak számozása is eszerint történt. Ráadásul a valamivel több mint háromszáz lelkes falu temetője, iskolája is madarasi területen van. Beruházásokat nem kapott a falu Mezőbándtól, mert az ottani kormányzatnak nem érte meg ide pénzt irányítani. Mezőmadaras pedig nem segíthetett ilyen szempontból, mert hivatalosan nem tartozott hozzá.
A népszavazással végre megnyugtatóan rendeződhet a 87,1 százalékban magyarok lakta település sorsa. Feltéve, ha nem járnak úgy, mint pár évvel ezelőtt, amikor ugyanebben az ügyben tartottak népszavazást, de a mezőbándi község tizenegy falujának lakossága nem ment el szavazni kellő számban, ezért érvénytelen lett. Most a szénáságyiak remélik, hogy az államelnök-választással egybeeső népszavazáson lesz elég szavazó, hogy az ő ügyükben is érvényesen döntsenek. A mezőbándi polgármester, Mircea Rusu szerint is jogos a szénáságyiak igénye, hogy Madarashoz tartozzanak, mert így esélyük lesz infrastruktúra fejlesztésre, villamosításra. A 80,8 százalékban magyarok lakta Mezőmadarasnak így lesz egy faluja is, eddig ugyanis egymaga volt községközpont, beosztott falvak nélkül.
Szűk hónapja indultak el a peremtelepülési járatok, összeköttetést biztosítva Marosvásárhely és a környező települések között. A lakosság számos panaszt, javaslatot fogalmazott meg. Az eddigi tapasztalatokról Gáspár Botond illetékessel beszélgettünk.
Hatalmas lángok csaptak fel egy lakóháznál kedden este az Ákosfalvához tartozó Kisgörgényben. A helyi önkéntes tűzoltók és a marosvásárhelyi hivatásos tűzoltók küzdenek a tűz megfékezéséért.
Összefogott hatodikos diákjuk gyógyulásáért a Marosvásárhelyhez közeli Gernyeszegen az iskola és a helyi közösség. Puczi Attilánál tavaly ősszel előrehaladott állapotú rosszindulatú csontrákot állapítottak meg, és jelenleg is kórházban van.
Őrizetbe vette kedden a Maros megyei rendőrség azt a marosvásárhelyi férfit, akit lakószövetségek pénzügyeinek szabálytalan kezelésével és sikkasztással gyanúsítanak. A vagyonát zárolták.
A marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát tulajdonosa, az Ameropa Grains Románia küldöttségét fogadta kedden hivatalában Ilie Bolojan miniszterelnök.
Egyházi épületek udvarára, a Magyar Református Szeretetszolgálat támogatásával fúrnak közkutakat Kis-Küküllő menti településeken, így próbálva kivédeni a tavaly előállt nehézségeket, amikor hónapokig nem volt megfelelő ivóvize a lakosságnak.
Kokkolinonak, az állatkert anyamedvéjének, illetve Jimmynek, Dömének és Dömzsinek idén is „letesztelték” az időjós-tehetségét. A népi hiedelem úgy tartja, ha február 2-án a medve meglátja a saját árnyékát, akkor még hosszú télre számíthatunk.
Nagycsergedi tűzvészhez riasztották vasárnap délben a marosvásárhelyi tűzoltókat: egy műhely, majd egy lakóház is kigyulladt, az anyagi kár jelentős.
Ha egy 14 év alatti gyermek bűncselekményt követ el, büntetőjogilag nem vonható felelősségre, a törvény mégis intézkedést ír elő. Jogos kérdés, hogy egy súlyos hiányosságokkal küzdő rendszerben mi történik ilyenkor a kiskorúval.
Új fejezet kezdődik a Kárpátok sétányán lévő Friedrich Schiller-iskola életében. Egy eddig elhanyagolt, illegális szemétlerakóként használt 1300 négyzetméteres területet nyilvánított közvagyonná az önkormányzat, hogy az intézmény udvarát bővítsék vele.