
Fotó: Boda L. Gergely
Három voksot is le kell adniuk a Mezőbánd községi szavazóknak november 22-én. Egyet az államelnök-jelöltre, egyet a parlament karcsúsítására, de ami a legfontosabb számukra – arra is, hogy Szénáságy leváljon-e a községről és átkerüljön Mezőmadaras község adminisztrálásába.
2009. november 04., 17:472009. november 04., 17:47
2009. november 04., 22:152009. november 04., 22:15
Fotó: Boda L. Gergely
Szénáságy Mezőmadarasanak csak egy utcája volt a megyésítés óta, szervesen mindig utóbbihoz tartozott. Amikor a Székelyföld és Mezőség határán levő Mezőmadaras önállósult, s öt évvel ezelőtt levált Mezőbándról, valamilyen adminisztrációs tévedés folytán nem került szóba, hogy a közelében levő Szénáságy is vele együtt az új községhez csatolódjon. A hajdani községközpontnak ez így jó volt, ugyanis a szénáságyi lakosok is oda adóztak, cserében viszont nem kaptak semmit. Illetve hát kapták azt, hogy ügyes-bajos dolgaik intézésére továbbra is a sokkal távolabb eső Mezőbándra kellett hogy járjanak. Annál is értelmetlenebb és érthetetlenebb ez a dolog, mivel a megyésítéskor Szénáságyat úgy vették nyilvántartásba, mint Mezőmadaras egyik utcája. Még a házak számozása is eszerint történt. Ráadásul a valamivel több mint háromszáz lelkes falu temetője, iskolája is madarasi területen van. Beruházásokat nem kapott a falu Mezőbándtól, mert az ottani kormányzatnak nem érte meg ide pénzt irányítani. Mezőmadaras pedig nem segíthetett ilyen szempontból, mert hivatalosan nem tartozott hozzá.
A népszavazással végre megnyugtatóan rendeződhet a 87,1 százalékban magyarok lakta település sorsa. Feltéve, ha nem járnak úgy, mint pár évvel ezelőtt, amikor ugyanebben az ügyben tartottak népszavazást, de a mezőbándi község tizenegy falujának lakossága nem ment el szavazni kellő számban, ezért érvénytelen lett. Most a szénáságyiak remélik, hogy az államelnök-választással egybeeső népszavazáson lesz elég szavazó, hogy az ő ügyükben is érvényesen döntsenek. A mezőbándi polgármester, Mircea Rusu szerint is jogos a szénáságyiak igénye, hogy Madarashoz tartozzanak, mert így esélyük lesz infrastruktúra fejlesztésre, villamosításra. A 80,8 százalékban magyarok lakta Mezőmadarasnak így lesz egy faluja is, eddig ugyanis egymaga volt községközpont, beosztott falvak nélkül.
Személyautót sodort el a vonat a Maros megyei Bánffytanya településnél szerda délután. A szerencsés kimenetelű vasúti balesetben senki sem sérült meg.
Tűzesethez vonultak ki a szászrégeni hivatásos tűzoltók csütörtök délután a Maros megyei Görgényoroszfaluba, miután egy faipari vállalkozás fűrészportároló silójában tűz keletkezett.
Tűz ütött ki szerdán egy koronkai irodaházban. Az épületből 19 személy időben kijutott, két füstöt belélegzett embert pedig a helyszínen láttak el a mentősök.
Mintegy húsz négyzetméteren égett egy lakóház tetőszerkezete szerda reggel Maroskeresztúron. Az épületben négy ember tartózkodott, köztük egy fogyatékkal élő ember is, akiket a helyszínen lévő lakosok még biztonságban kimenekítettek.
Az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakasza mintegy 50 százalékban elkészült, a 24 kilométeres sztrádát 2027 első felében adhatják át a forgalomnak – jelentette be kedden Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára.
A korábbinál gyorsabban és pontosabban vizsgálhatják a szövetmintákat a Maros Megyei Klinikai Kórház patológiai laboratóriumában. Az intézményben évente már akár negyvenezer mintát is elemezhetnek Maros, Hargita és Beszterce megyei páciensektől is.
Bár a szovátai tanuszodát még tavaly decemberben átadták, a létesítmény azonban csak most nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A városvezetés bejelentése szerint az első hónapban ingyenesen vehetik birtokba a látogatók az uszodát.
Haszongépjárműre dőlt fa, úttestre esett állványok és két elárasztott pince – viharkárok elhárításán dolgoztak a marosvásárhelyi tűzoltók hétfőn délután.
Ettől a héttől ismét lehet óvodába íratni a gyerekeket a megmaradt férőhelyek számának függvényében, ám Marosvásárhelyen idén még nem indulhat el a katolikus óvoda, ugyanis tavaly túl későn jött létre a líceum, így várni kell még egy évet az óvodára.
Újra kivizsgálják a Maros megyei sérült gyermekeket gondozó központokban történteket, ellenőrizve, hogy valóban megfelelő ellátásban részesültek-e a kiskorúak. Az igazgató szerint a központokban mindenki megfelelően járt el.