Mennyire káros az ellenőrzött tarlóégetés?

Igenis van haszna a bozótos, elszáradt, gyomokkal telített legelők és kaszálók ellenőrzött formában történő leégetésének, hiszen a keletkezett hamu táplálja a talajt, ugyanakkor ennek köszönhetően a friss fű is hamarabb kihajt – értett egyet ebben több általunk megkérdezett gazda. Ha időt szánunk, és szóba állunk idősebbekkel, többen is mesélnek arról, hogy régen tisztában voltak azzal, hogy ellenőrzött keretek között a tűz, azaz a tarlóégetés is serkenti a növények növekedését. Nyilván

mindennek az alapja az ellenőrzött tarlóégetés.

Bartalis Imre székelyudvarhelyi gazda portálunknak elmondta, hogy bár most már törvények tiltják, régen megszokottak voltak az ellenőrzött formában történő tarlóégetések. Őseink ugyanis így tisztították meg a szántókat, legelőket és kaszálókat, ha valamiért nem volt szükségük a szalmára vagy a szénára, esetleg idős koruk, betegség miatt nem tudtak elmenni kaszálni.

– magyarázta. Az égetéseknek köszönhetően ugyanakkor a kártevőket is el lehetett pusztítani, így nem terjedtek a különböző betegségek. A tüzekben ráadásul elégtek a gyomnövények magvai, a hamuval táplált föld pedig sokkal jobb minőségű lett – véli. Azzal viszont egyetértett a gazda, hogy

néhány fontosabb állatfaj élőhelyében is kár keletkezett, ami senkinek nem vált hasznára.

A jelenlegi helyzetet elemezve úgy látja, hogy a sok tiltás és szabályozás miatt el van lehetetlenítve a kisgazdák munkája, akik közül sokan emiatt inkább felhagynak a termeléssel. „Régen sem voltak hülyék az emberek, akkor is tudtak termelni, nem kellett senki megmondja nekik, hogy hogyan műveljék meg a földjeiket. A tiltások, szabályozások és ezek drónokkal történő ellenőrzése miatt sokan már dolgozni is félnek” – magyarázta. Hozzátette, noha a többség betartja a szabályokat, jelenleg is vannak gazdák, akik tüzet raknak földjeiken, ám azt már nem merik felügyelni a büntetések miatt, és ebből az okból keletkeznek nagyobb károk.

Régen több állatot tartottak, így sokszor még a vasúti sínek mellől is lekaszálták a füvet a gazdák, a földek égetéssel történő megtisztítása csak a kilencvenes években lett népszerű, amikor már csökkenni kezdett az otthon nevelt állomány, így kevesebb élelmet kellett betakarítani azoknak – jelentette ki Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Rámutatott, az igaz, hogy régen is meggyújtották a szántókat, ha nagyon elszaporodtak a kártevők, de ezt ellenőrzött formában tették az emberek, körbeszántva, elszigetelve a felégetett területet. Erre egyébként most is van lehetőség jól megindokolt esetben, ha túlszaporodnak a kártevők, ám engedélyt kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől, illetve a polgármesteri hivataloknál is be kell jelenteni.

– így az igazgató. Szerinte az elmúlt években vált ugyanakkor egyre népszerűbbé a „gyufával történő kaszálás,” hiszen egyesek helytelenül így próbálják meg elkerülni a területalapú támogatások elvesztését, amikor a kevesebb igény miatt nem kaszálnak annyit az előző évben.

Arra is kitért, hogy az égetésekkel nem csak különböző állatfajok élőhelyét pusztítjuk el, de a talajban lévő mikroorganizmusokat és gilisztákat is, amelyek javítják a föld minőségét. Azt téves elképzelésnek tartotta, hogy a tüzekből keletkező hamuval táplálnánk a talajt, sőt inkább csökkentjük a tápanyagtartalmát. Szerinte

az a legjobb módszer, ha felszecskázzuk a számunkra nem szükséges szalmát és növényi hulladékot, ezt pedig trágyával keverve elszórjuk a földeken.

A felsorolt pusztításokon kívül a levegőt is szennyezik a gazdák a mezőgazdasági területek meggyújtásával, ami súlyos bírságokat von maga után – jelentette ki lapunknak Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője, aki szerint idén különösen sok kihágás történt.

A természetes személyek 3000–6000, a jogi személyek pedig 25 ezertől 50 ezer lejig  terjedő bírságra kell számítsanak,

amennyiben sikerül bizonyítani a tettüket. Aki természetvédelmi területen gyújtja meg a bozótos részt, az három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Idén eddig tíz esetben szállt ki a helyszínre a környezetőrség, három alkalommal pedig tetten érték a gyújtogató gazdát.

Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség vezetője szerint azért szaporodtak el idén a mezőgazdasági területek felégetései, mert a gazdák tévesen úgy gondolják, hogy a koronavírus miatti állapot okán csökkentett erőbedobással dolgozik intézményük. Hangsúlyozta, ez nem igaz, sőt a katasztrófavédelmi felügyelőséggel összefogva most is szigorúan ellenőrzik a szabálysértéseket.

Már idén is több száz gazda van, aki a mezőgazdasági területe felégetése miatt nem fog területalapú támogatásokban részesülni.

Mint mondta, a legnagyobb károkat nem is a szántókon történő tűzgyújtások okoznak, hanem azok, amelyek a legelőkön, kaszálókon történnek.

Év eleje óta összesen 154 mezőgazdaság terület meggyújtásával kapcsolatos esethez riasztották a megyei tűzoltókat, ami lényegesen több az előző évekhez képest – tájékoztatott Alina Ciobotariu, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivője. Ebből 66 esetben csak a hivatásos tűzoltók vettek részt az oltásban, 62 alkalommal pedig az önkéntes egységek avatkoztak be. A fennmaradó esetekben az önkéntesek és a hivatásos tűzoltók közös erőfeszítéseire is szükség volt.

A tűzesetek 630 hektárnyi mezőgazdasági területet és 17 hektárnyi erdős részt érintettek. Az első negyedévben 79 alkalommal kellett ilyen típusú oltásokban részt vegyenek a tűzoltók és további 75-ben e hónap kezdete óta. „Ezek azok a tűzesetek, amelyeket el lehet kerülni, így próbáljuk ezt tenni. Ezeken kívül ugyanis több olyan helyzet van, amikor épületek gyulladnak fel és emberi életek múlnak a tűzoltók beavatkozásán. Ne terheljük meg őket szükségtelenül ebben a száraz és szeles időszakban, amikor könnyebben terjednek a lángok” – fogalmazott Alina Ciobotariu. Hozzátette, ha valaki mégis hasonló eseteket tapasztal, akkor mindenképp tárcsázza a 112-es segélyhívó számot.