Kissé megkésett a vadszámlálás, de így is voltak bőven lábnyomok az etetőknél
Fotó: Erdély Bálint Előd
Farkasok és medvék nyomai után kutatva etető-, illetve dagonyázó helyeken próbálják felmérni a területen élő védett vadállomány nagyságát a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület, valamint a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársai. Az eredményeket a helyszíneken készült vadkamera-felvételekkel összevetve igyekeztek becslést készíteni a vadak számáról. Noha az összesítésekre még várni kell, az már látszik, hogy kezd telítődni a medveélőhelyek eltartóképessége, ráadásul egyes egyedek viselkedése is megváltozott az utóbbi években.
2021. május 24., 09:072021. május 24., 09:07
Összesen öt, az udvarhelyszéki Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesülethez tartozó vadászterületre indultak el vizsgálódni egy hete a vadőrök, illetve a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársai. Az etető-, valamint a dagonyázó helyeket keresték fel, amelyeket gyakrabban látogatnak a vadak. A munka során farkasok, illetve medvék lábnyomait igyekeztek számba venni, hiszen mindeddig ezen védett vadak esetében készültek el a megfelelő akciótervek.
Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület igazgatója – a környezetvédelmi szakemberekkel egyetértve – már az elején kiemelte, hogy lényegesen megkésett idén a vadszámlálás, hiszen elolvadt a hó, illetve a fű is megnőtt, így nehéz megtalálni a lábnyomokat. Az erre megfelelő időpont évről évre változik, de legtöbbször március közepe vagy vége a legalkalmasabb erre. A lényeg, hogy a medvék már legyenek előbújva téli rejtekükből, ugyanakkor még némi hó is legyen a természetben.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mindamellett, hogy a vadak egy része sok esetben nem keresi fel a vadőrök által kukoricával rendszeresen megszórt etetőket,
Az is fontos tényező, hogy már kizöldültek a rétek, sok medve pedig a friss füvet fogyasztja ebben az időszakban táplálékként. A mostani terepszemle során az egyetlen szerencsésnek mondható helyzet, hogy esett az eső, így a lábnyomok egy része kivehető volt a sárban. Az eredményeket azonban össze kell vetni a vadkamerák felvételeivel. Mărmureanu-Bíró hangsúlyozta, csak becsült értékekről lehet beszélni a számadatok összegzése után.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mi Péter Andrást, a Nagy-Küküllő és a Nyikó-pataka (Székelyudvarhelytől Székelykeresztúrig) közötti részt felügyelő vadőrt kísértük el a munka során, aki rámutatott, mindenképp szükség van rájuk a vadak számolásakor, hiszen ők járják végig nap mint nap a területeket, élelmet szállítva a kijelölt etetőkhöz, ezért tudják, hogy merre mozognak az állatok.
Persze azok megkülönböztetésében is sokat tudnak segíteni. Mint mondta,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezek egy részéhez ellátogatva több medve ürülékét és lábnyomát is megtaláltuk. Utóbbi könnyen felismerhető, hiszen a nagyvadnak széles lába van, elől található, éles karmokban végződő lábujjakkal. Az első lábak szabályos nyomokat hagynak, míg a hátsók nyújtottak. Éppen ezért utóbbit széltében és hosszában is meg kell mérni, az előbbinek csak a szélességét regisztrálta a szakember.
Péter a vadcsapásokra is felhívta a figyelmünket a helyszínen, amelyek ugyan nagyon hasonlítanak az emberek által kitaposottakra, mégsem jó ötlet, ha követik azokat a kirándulók, hiszen hamar veszélyes helyzetben találhatják magukat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Inkább a kijelölt útvonalakon kell haladni. Egyébként a szakember is egyetértett azzal, hogy a tényleges állománynál jóval kevesebb medvét mutatnak majd a becsült eredmények a korábban említett okok miatt.
Többnyire átlagosnak mondható méretű medvék nyomait találták meg ez alkalommal a terepen, kapitális egyedekre utaló nyomokat nem regisztráltak – nyilatkozta lapunknak Szabó Szilárd, a környezetvédelmi ügynökség munkatársa. Mint mondta, bár egy nap alatt sok mindent nem lehet megállapítani, érződik a populáció növekedése, de ez nem annyira drasztikus, mint ahogyan többen képzelik. A folyamat ráadásul a prevenciós kilövési kvóták letiltása előtt elkezdődött. Persze az is tény, hogy
Abban egyetértett a vadászokkal, hogy bizonyos problémás egyedek esetében elkerülhetetlen a kilövés, de azt, hogy szükség van-e megelőzési kvótákra, nem az ő feladata eldönteni – jelentette ki, hozzátéve, hogy ők a törvények betartatásáért felelősek.
Az emberek is felelősek a vadkárokért
Fotó: Erdély Bálint Előd
Arra is kitért, hogy
Utóbbi következményeként pedig egyre több egyedet látni a lakott területeken belül, ami nem tesz jót sem a faj megítélésének, sem pedig a vele való együttélésnek. Mindezt viszont nem lehet kizárólag az állomány növekedésének tulajdonítani – szögezte le. Hozzátette, a medvék szinte bárhol megjelenhetnek, így a gazdák hangsúlyosan oda kell figyeljenek az értékeik védelmére: például a villanypásztorok használatával és az állatok éjszakai elzárásával. Persze ezzel sem lehet százszázalékosan megelőzni a károkat, de így legalább mérsékelhetők. A problémákat ugyanakkor mindenképp jelenteni kell a hatóságoknak, hogy közbeléphessenek. Egyénileg senki se próbálja megközelíteni, esetleg elfogni vagy elpusztítani a medvét – hívta fel a figyelmet.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha jelentősen túlszaporodott a populáció, a medvekárokért sok esetben az emberek is felelősek – közölte Péter András. Rámutatott, gyakran azért jönnek közelebb a településekhez a vadak, mert elriasztja őket az erdőből az erdőkitermeléseken, esetleg a terepjárművel közlekedők által keltett zajok.
– tette fel a költői kérdést. Gondot jelent ugyanakkor a szemetelés is: maguk a gazdák csalják be a falvak közelébe a medvéket azáltal, hogy levágott állataik bőrétől, esetleg belsőségeitől a települések határában szabadulnak meg. Hasonló problémaként említette a felelőtlenül megépített esztenákat is, amelyeket nem ritkán a vadcsapásokon húznak fel.
Az általunk bejárt területen nem találtunk farkasokra utaló lábnyomokat, ugyanakkor egy régebbi vadkamerás felvétel igazolta a jelenlétüket. Egy másik csoport viszont nagyobb szerencsével járt, ők ugyanis friss lábnyomokat láttak Mátisfalva közelében.
Szabó Szilárd, illetve a vadásztársulat vezetője sem csodálkozott a részben sikertelen nyomkeresésen, hiszen mint mondták, roppant okos, rejtőzködő állatokról van szó. Mărmureanu-Bíró Leonárd közölte,
A szakemberek szerint százszázalékos bizonyossággal nem is lehet megkülönböztetni a kutyákat a farkasoktól egy nyom alapján. Utóbbiak lábnyomáról érdemes tudni, hogy az hosszúkásabb, míg az ebeké kerekebb. Persze a farkaspopuláció felmérésekor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a vadak egyenes irányban mennek – nem kószálnak cikk-cakkosan, mint a kutyák –, ráadásul lépéseik hossza legalább hatvan centiméteres.
Többnyire csak vadkamerákkal lehet beazonosítani a farkasokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szabó arról is beszélt, hogy rendszerint nagy vadászterületük van a farkasoknak, így előfordulhat, hogy egy helyszínen csak hetek múlva bukkannak fel újból. Általában vadkamera-felvételek alapján tudják beazonosítani az egyedeket, hiszen nagyon okosak, így az is előfordulhat, hogy éppen pár méterre sétáltunk el tőlük, míg ők a földön lapultak.
Jelentős pusztítást végzett az afrikai sertéspestis az általa felügyelt vadászterületen, ahol csak az állomány öt százaléka maradt életben – fogalmazott Péter András. Rámutatott, ez abból is látszik, hogy szinte teljesen eltűntek az etetőkről a vaddisznók.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyszínen egyébként megvizsgálta a medvék ürülékét is, hogy talál-e benne a sertésektől származó szőrt. Ebből ugyanis megállapítható, hogy jelenleg is pusztul-e az állomány: a medvék ugyanis rendszerint megeszik az elhullott vaddisznókat. Ezt erősítette meg Mărmureanu-Bíró Leonárd is, aki szerint
A vaddisznók elpusztulása ugyanakkor a szarvas- és az őzpopulációt is negatívan befolyásolja, hiszen egyéb híján ezek kicsinyeire fognak vadászni a farkasok.
A vadász távozásunkkor megjegyezte, egyelőre csak egy kis szeletét mérték fel az ügykezelésükbe tartozó vadászterületeknek, még legalább négy ilyen akcióra van szükség náluk a munka befejezéséhez. Ezeket a későbbiekben fogják elvégezni.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
szóljon hozzá!