Medvék és farkasok nyomában jártunk

Kissé megkésett a vadszámlálás, de így is voltak bőven lábnyomok az etetőknél •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Kissé megkésett a vadszámlálás, de így is voltak bőven lábnyomok az etetőknél

Fotó: Erdély Bálint Előd

Farkasok és medvék nyomai után kutatva etető-, illetve dagonyázó helyeken próbálják felmérni a területen élő védett vadállomány nagyságát a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület, valamint a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársai. Az eredményeket a helyszíneken készült vadkamera-felvételekkel összevetve igyekeztek becslést készíteni a vadak számáról. Noha az összesítésekre még várni kell, az már látszik, hogy kezd telítődni a medveélőhelyek eltartóképessége, ráadásul egyes egyedek viselkedése is megváltozott az utóbbi években.

Fülöp-Székely Botond

2021. május 24., 09:072021. május 24., 09:07

Összesen öt, az udvarhelyszéki Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesülethez tartozó vadászterületre indultak el vizsgálódni egy hete a vadőrök, illetve a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársai. Az etető-, valamint a dagonyázó helyeket keresték fel, amelyeket gyakrabban látogatnak a vadak. A munka során farkasok, illetve medvék lábnyomait igyekeztek számba venni, hiszen mindeddig ezen védett vadak esetében készültek el a megfelelő akciótervek.

Megkésett akció

Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület igazgatója – a környezetvédelmi szakemberekkel egyetértve – már az elején kiemelte, hogy lényegesen megkésett idén a vadszámlálás, hiszen elolvadt a hó, illetve a fű is megnőtt, így nehéz megtalálni a lábnyomokat. Az erre megfelelő időpont évről évre változik, de legtöbbször március közepe vagy vége a legalkalmasabb erre. A lényeg, hogy a medvék már legyenek előbújva téli rejtekükből, ugyanakkor még némi hó is legyen a természetben.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Mindamellett, hogy a vadak egy része sok esetben nem keresi fel a vadőrök által kukoricával rendszeresen megszórt etetőket,

jelenleg még párzási időszakban is vannak a medvék, így a nőstény állatok biztosan nem viszik bocsaikat ezekre a helyekre. Ott vannak ugyanis a domináns hímek, amelyek megölnék a kicsiket, hogy párosodhassanak anyjukkal.

Az is fontos tényező, hogy már kizöldültek a rétek, sok medve pedig a friss füvet fogyasztja ebben az időszakban táplálékként. A mostani terepszemle során az egyetlen szerencsésnek mondható helyzet, hogy esett az eső, így a lábnyomok egy része kivehető volt a sárban. Az eredményeket azonban össze kell vetni a vadkamerák felvételeivel. Mărmureanu-Bíró hangsúlyozta, csak becsült értékekről lehet beszélni a számadatok összegzése után.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Szélesség és hosszúság

Mi Péter Andrást, a Nagy-Küküllő és a Nyikó-pataka (Székelyudvarhelytől Székelykeresztúrig) közötti részt felügyelő vadőrt kísértük el a munka során, aki rámutatott, mindenképp szükség van rájuk a vadak számolásakor, hiszen ők járják végig nap mint nap a területeket, élelmet szállítva a kijelölt etetőkhöz, ezért tudják, hogy merre mozognak az állatok.

Persze azok megkülönböztetésében is sokat tudnak segíteni. Mint mondta,

a mintegy hatezer hektáros területen nyolc vadetetőt szór meg napi szinten kukoricával.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Ezek egy részéhez ellátogatva több medve ürülékét és lábnyomát is megtaláltuk. Utóbbi könnyen felismerhető, hiszen a nagyvadnak széles lába van, elől található, éles karmokban végződő lábujjakkal. Az első lábak szabályos nyomokat hagynak, míg a hátsók nyújtottak. Éppen ezért utóbbit széltében és hosszában is meg kell mérni, az előbbinek csak a szélességét regisztrálta a szakember.

Találtunk például tizenhárom centiméter szélességű lábnyomot, amelyet egy 2-3 éves medve hagyhatott maga után, de voltak ennél lényegesen nagyobbak is.

Péter a vadcsapásokra is felhívta a figyelmünket a helyszínen, amelyek ugyan nagyon hasonlítanak az emberek által kitaposottakra, mégsem jó ötlet, ha követik azokat a kirándulók, hiszen hamar veszélyes helyzetben találhatják magukat.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Inkább a kijelölt útvonalakon kell haladni. Egyébként a szakember is egyetértett azzal, hogy a tényleges állománynál jóval kevesebb medvét mutatnak majd a becsült eredmények a korábban említett okok miatt.

Telítődő élőhely

Többnyire átlagosnak mondható méretű medvék nyomait találták meg ez alkalommal a terepen, kapitális egyedekre utaló nyomokat nem regisztráltak – nyilatkozta lapunknak Szabó Szilárd, a környezetvédelmi ügynökség munkatársa. Mint mondta, bár egy nap alatt sok mindent nem lehet megállapítani, érződik a populáció növekedése, de ez nem annyira drasztikus, mint ahogyan többen képzelik. A folyamat ráadásul a prevenciós kilövési kvóták letiltása előtt elkezdődött. Persze az is tény, hogy

lassan telítődik az élőhelyek eltartóképessége, amit igazol, hogy számos elhagyott bocsot találtak az elmúlt időszakban.

Abban egyetértett a vadászokkal, hogy bizonyos problémás egyedek esetében elkerülhetetlen a kilövés, de azt, hogy szükség van-e megelőzési kvótákra, nem az ő feladata eldönteni – jelentette ki, hozzátéve, hogy ők a törvények betartatásáért felelősek.

Az emberek is felelősek a vadkárokért •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Az emberek is felelősek a vadkárokért

Fotó: Erdély Bálint Előd

Arra is kitért, hogy

egyértelműen megváltozott a medvék viselkedése az utóbbi időszakban, hiszen egyre kevésbé félnek az emberektől.

Utóbbi következményeként pedig egyre több egyedet látni a lakott területeken belül, ami nem tesz jót sem a faj megítélésének, sem pedig a vele való együttélésnek. Mindezt viszont nem lehet kizárólag az állomány növekedésének tulajdonítani – szögezte le. Hozzátette, a medvék szinte bárhol megjelenhetnek, így a gazdák hangsúlyosan oda kell figyeljenek az értékeik védelmére: például a villanypásztorok használatával és az állatok éjszakai elzárásával. Persze ezzel sem lehet százszázalékosan megelőzni a károkat, de így legalább mérsékelhetők. A problémákat ugyanakkor mindenképp jelenteni kell a hatóságoknak, hogy közbeléphessenek. Egyénileg senki se próbálja megközelíteni, esetleg elfogni vagy elpusztítani a medvét – hívta fel a figyelmet.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Az emberek is hibások

Noha jelentősen túlszaporodott a populáció, a medvekárokért sok esetben az emberek is felelősek – közölte Péter András. Rámutatott, gyakran azért jönnek közelebb a településekhez a vadak, mert elriasztja őket az erdőből az erdőkitermeléseken, esetleg a terepjárművel közlekedők által keltett zajok.

Idézet
Hová menjen a medve, ha az erdőben nincs nyugta?

– tette fel a költői kérdést. Gondot jelent ugyanakkor a szemetelés is: maguk a gazdák csalják be a falvak közelébe a medvéket azáltal, hogy levágott állataik bőrétől, esetleg belsőségeitől a települések határában szabadulnak meg. Hasonló problémaként említette a felelőtlenül megépített esztenákat is, amelyeket nem ritkán a vadcsapásokon húznak fel.

Rejtőzködő farkasok

Az általunk bejárt területen nem találtunk farkasokra utaló lábnyomokat, ugyanakkor egy régebbi vadkamerás felvétel igazolta a jelenlétüket. Egy másik csoport viszont nagyobb szerencsével járt, ők ugyanis friss lábnyomokat láttak Mátisfalva közelében. 

Szabó Szilárd, illetve a vadásztársulat vezetője sem csodálkozott a részben sikertelen nyomkeresésen, hiszen mint mondták, roppant okos, rejtőzködő állatokról van szó. Mărmureanu-Bíró Leonárd közölte,

vidékünkön általában hattagú falkákba tömörülve élnek a farkasok, évekkel ezelőtt láttak olyant, hogy helyileg rekordszámú, harmincnégy egyed csatangolt egy csoportban.

A szakemberek szerint százszázalékos bizonyossággal nem is lehet megkülönböztetni a kutyákat a farkasoktól egy nyom alapján. Utóbbiak lábnyomáról érdemes tudni, hogy az hosszúkásabb, míg az ebeké kerekebb. Persze a farkaspopuláció felmérésekor érdemes figyelembe venni azt is, hogy a vadak egyenes irányban mennek – nem kószálnak cikk-cakkosan, mint a kutyák –, ráadásul lépéseik hossza legalább hatvan centiméteres.

Többnyire csak vadkamerákkal lehet beazonosítani a farkasokat •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Többnyire csak vadkamerákkal lehet beazonosítani a farkasokat

Fotó: Erdély Bálint Előd

Szabó arról is beszélt, hogy rendszerint nagy vadászterületük van a farkasoknak, így előfordulhat, hogy egy helyszínen csak hetek múlva bukkannak fel újból. Általában vadkamera-felvételek alapján tudják beazonosítani az egyedeket, hiszen nagyon okosak, így az is előfordulhat, hogy éppen pár méterre sétáltunk el tőlük, míg ők a földön lapultak.

Eltűntek a vaddisznók

Jelentős pusztítást végzett az afrikai sertéspestis az általa felügyelt vadászterületen, ahol csak az állomány öt százaléka maradt életben – fogalmazott Péter András. Rámutatott, ez abból is látszik, hogy szinte teljesen eltűntek az etetőkről a vaddisznók.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A helyszínen egyébként megvizsgálta a medvék ürülékét is, hogy talál-e benne a sertésektől származó szőrt. Ebből ugyanis megállapítható, hogy jelenleg is pusztul-e az állomány: a medvék ugyanis rendszerint megeszik az elhullott vaddisznókat. Ezt erősítette meg Mărmureanu-Bíró Leonárd is, aki szerint

a rókákon és a különböző madarakon kívül a medvék az egyik legnagyobb terjesztői a kórnak.

A vaddisznók elpusztulása ugyanakkor a szarvas- és az őzpopulációt is negatívan befolyásolja, hiszen egyéb híján ezek kicsinyeire fognak vadászni a farkasok.

A vadász távozásunkkor megjegyezte, egyelőre csak egy kis szeletét mérték fel az ügykezelésükbe tartozó vadászterületeknek, még legalább négy ilyen akcióra van szükség náluk a munka befejezéséhez. Ezeket a későbbiekben fogják elvégezni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest