Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:53

Aktívan és közösen tölti a szünetet az FK és a Sepsi OSK

13:34

Gyümölcsoltó Boldogasszony: a magyar nők igazi ünnepére készülnek Csinódon

13:27

Húsvét előtt jön a nyugdíj, de az egyszeri támogatás késhet

13:25

Öngóllal a hosszabbításban, így nyert az Udvarhely körzet listavezetője

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

Más népek táncát járjuk, más népek zenéjét hallgatjuk

„Ne a mai magyar ember szívével próbáljunk érezni, hanem a 100-150 évvel ezelőttiével”. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Mitől magyar a magyar ember? Mi különböztet meg minket más népektől? Kiskamoni-Szalay Zoltán népzenekutató ezekre a kérdésekre építette fel hétvégi csíkszeredai előadását.

Nagy Lilla

2024. március 02., 19:092024. március 02., 19:09

Kiskamoni-Szalay Zoltán volt a meghívottja pénteken Csíkszeredában A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű eseménysorozat 288. előadásának; a népzenekutató Ősi hagyományaink tudatos művelése címet adta előadásának.

A szakember a hallgatóságot igencsak meglepő módon kezdte előadását: egy indián népdalt énekelt el, ami sokak számára ismerős lehetett, hiszen a Megrakják a tüzet… című magyar népdallal mutatott rendkívüli hasonlóságot. A miértek, a kérdések már ekkor kezdtek megfogalmazódni a hallgatóságban, amelyek nem maradtak megválaszolatlanul. Szerkezetileg jól felépített előadásban lehetett részünk, ami időszerűségével, a nyelvhasználattal és zeneiségével mutatta be, hogy mennyire eltávolodtunk attól, ami a miénk: a kultúránktól.

Mitől magyar a magyar ember?

A magyar ember mitől magyar? Mi különböztet meg minket más népektől? Kiskamoni-Szalay Zoltán kutatásának tárgyát ezekre a kérdésekre építette fel. Tehát: mi az, ami a miénk volt, és mi az, ami egykoron meghatározott minket.

Az előadás a magyarságról szólt, az életérzésről, amit csak egy magyar képes megérteni, s arról, hogy ez az életérzés kiveszőfélben van, hiszen olyannyira eltávolodtunk a kultúránktól, hogy más népek táncát járjuk, más népek zenéjét hallgatjuk, más népek ruháit hordjuk.

Ezek mellett hol a hagyományunk? A már-már „félelmet keltő” felvetések mellett azonban az előadó kihangsúlyozta: nincs mitől tartanunk, amíg megérti egymást a magyarság, márpedig jelen pillanatban megérti magát kollektíven a nemzetünk – annak ellenére, hogy ennyire elszórva élünk egymástól.

A hagyomány mint központi elem volt jelen a pénteki előadáson. A népzenekutató megközelítésében a hagyomány a belső lelki folyamatokat vetíti ki, így a népzenénk, a néptáncunk, a népviseletünk arról árulkodik, hogy kik is vagyunk mi mind.

A mai magyar ember magyarul gondolkodik, de idegenül érez

– hallhattuk a hagyományőrzés problematikáját. A szakember kihangsúlyozta: a magyar hagyomány több évezredes múlttal rendelkezik, és egészen Ázsiáig vezethető vissza, így több, a kultúránk alappillérét képező hagyományunk azonos lehet az ősi testvéreinkével, ezért a hasonlóság az indián népdallal. „Ne a mai magyar ember szívével próbáljunk érezni, hanem a 100–150 évvel ezelőttiével.” Így talán közelebb kerülhetünk saját kultúránkhoz.

A végére egy kis nyelvjáték

Az előadás második felében a magyar életérzést tapasztalhattuk meg néhány rendkívül frappáns nyelvjáték példáján keresztül. Az előadó azzal a bölcselettel kezdte ennek reprezentálását, hogy felhívta figyelmünket: a magyar nyelv emlékszik az egységtudatra, arra az állapotra, amikor a teremtés még nem vált ketté, duálissá. Hogy is kell ezt értelmeznünk? A magyar nyelvben a kettő az egész, a kettő az egy. Példának okáért, ha valakinek hiányzik egy lába, azt mondjuk, hogy féllábú, ha valaki a cipőjét keresi, nem többes számba mondjuk a cipőt, annak ellenére, hogy kettőt keres.

Kiskamoni-Szalay Zoltán (Kolozsvár, 1959) zenész családban született. Zenei tanulmányait a Kolozsvári Zeneakadémián végezte zeneszerzés szakon. 1984-ben a Csíkszeredába kerül, itt alapít családot. Az akkori 1-es számú Általános Iskola Zene tagozatának tanára 2021-ig (ma Nagy István Művészeti Középiskola). 1993-tól a Brassói Egyetem Zene Tanszékének összhangzattan tanára. Különböző hazai és magyarországi városokban mutatják be szerzeményeit. Hazai zeneszerzés-versenyeken vesz részt és nyer több ízben. 2006-tól a Romániai Zeneszerzők Szövetségének tagja. 1998-ban megszerzi a doktorátusi fokozatot, népzenetudomány területen. (Forrás: Szereda.ro)

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék