Más népek táncát járjuk, más népek zenéjét hallgatjuk

Más népek táncát járjuk, más népek zenéjét hallgatjuk

„Ne a mai magyar ember szívével próbáljunk érezni, hanem a 100-150 évvel ezelőttiével”. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Mitől magyar a magyar ember? Mi különböztet meg minket más népektől? Kiskamoni-Szalay Zoltán népzenekutató ezekre a kérdésekre építette fel hétvégi csíkszeredai előadását.

Nagy Lilla

2024. március 02., 19:092024. március 02., 19:09

Kiskamoni-Szalay Zoltán volt a meghívottja pénteken Csíkszeredában A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű eseménysorozat 288. előadásának; a népzenekutató Ősi hagyományaink tudatos művelése címet adta előadásának.

A szakember a hallgatóságot igencsak meglepő módon kezdte előadását: egy indián népdalt énekelt el, ami sokak számára ismerős lehetett, hiszen a Megrakják a tüzet… című magyar népdallal mutatott rendkívüli hasonlóságot. A miértek, a kérdések már ekkor kezdtek megfogalmazódni a hallgatóságban, amelyek nem maradtak megválaszolatlanul. Szerkezetileg jól felépített előadásban lehetett részünk, ami időszerűségével, a nyelvhasználattal és zeneiségével mutatta be, hogy mennyire eltávolodtunk attól, ami a miénk: a kultúránktól.

Mitől magyar a magyar ember?

A magyar ember mitől magyar? Mi különböztet meg minket más népektől? Kiskamoni-Szalay Zoltán kutatásának tárgyát ezekre a kérdésekre építette fel. Tehát: mi az, ami a miénk volt, és mi az, ami egykoron meghatározott minket.

Az előadás a magyarságról szólt, az életérzésről, amit csak egy magyar képes megérteni, s arról, hogy ez az életérzés kiveszőfélben van, hiszen olyannyira eltávolodtunk a kultúránktól, hogy más népek táncát járjuk, más népek zenéjét hallgatjuk, más népek ruháit hordjuk.

Ezek mellett hol a hagyományunk? A már-már „félelmet keltő” felvetések mellett azonban az előadó kihangsúlyozta: nincs mitől tartanunk, amíg megérti egymást a magyarság, márpedig jelen pillanatban megérti magát kollektíven a nemzetünk – annak ellenére, hogy ennyire elszórva élünk egymástól.

A hagyomány mint központi elem volt jelen a pénteki előadáson. A népzenekutató megközelítésében a hagyomány a belső lelki folyamatokat vetíti ki, így a népzenénk, a néptáncunk, a népviseletünk arról árulkodik, hogy kik is vagyunk mi mind.

Idézet
A mai magyar ember magyarul gondolkodik, de idegenül érez

– hallhattuk a hagyományőrzés problematikáját. A szakember kihangsúlyozta: a magyar hagyomány több évezredes múlttal rendelkezik, és egészen Ázsiáig vezethető vissza, így több, a kultúránk alappillérét képező hagyományunk azonos lehet az ősi testvéreinkével, ezért a hasonlóság az indián népdallal. „Ne a mai magyar ember szívével próbáljunk érezni, hanem a 100–150 évvel ezelőttiével.” Így talán közelebb kerülhetünk saját kultúránkhoz.

A végére egy kis nyelvjáték

Az előadás második felében a magyar életérzést tapasztalhattuk meg néhány rendkívül frappáns nyelvjáték példáján keresztül. Az előadó azzal a bölcselettel kezdte ennek reprezentálását, hogy felhívta figyelmünket: a magyar nyelv emlékszik az egységtudatra, arra az állapotra, amikor a teremtés még nem vált ketté, duálissá. Hogy is kell ezt értelmeznünk? A magyar nyelvben a kettő az egész, a kettő az egy. Példának okáért, ha valakinek hiányzik egy lába, azt mondjuk, hogy féllábú, ha valaki a cipőjét keresi, nem többes számba mondjuk a cipőt, annak ellenére, hogy kettőt keres.

Kiskamoni-Szalay Zoltán (Kolozsvár, 1959) zenész családban született. Zenei tanulmányait a Kolozsvári Zeneakadémián végezte zeneszerzés szakon. 1984-ben a Csíkszeredába kerül, itt alapít családot. Az akkori 1-es számú Általános Iskola Zene tagozatának tanára 2021-ig (ma Nagy István Művészeti Középiskola). 1993-tól a Brassói Egyetem Zene Tanszékének összhangzattan tanára. Különböző hazai és magyarországi városokban mutatják be szerzeményeit. Hazai zeneszerzés-versenyeken vesz részt és nyer több ízben. 2006-tól a Romániai Zeneszerzők Szövetségének tagja. 1998-ban megszerzi a doktorátusi fokozatot, népzenetudomány területen. (Forrás: Szereda.ro)

9 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 02., kedd

A gyergyóremetei tejporgyárban tartja 25 éves jubileumát a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete

Az elmúlt néhány évben nem volt érdemi tevékenysége, de a jövő héten esedékes közgyűléstől megújulást remélnek.

A gyergyóremetei tejporgyárban tartja 25 éves jubileumát a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete
2024. április 02., kedd

Postássztrájk: arra a lehetőségre gondolni sem akarnak, hogy nem születik megállapodás a nyugdíjak folyósításáig

Nagyjából a postahivatalok felében áll a tevékenység Hargita megyében a postai szakszervezet által hétfőn kirobbantott általános sztrájk miatt. Az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője abban bízik, hogy napokon belül megegyezés születik.

Postássztrájk: arra a lehetőségre gondolni sem akarnak, hogy nem születik megállapodás a nyugdíjak folyósításáig
2024. április 02., kedd

Sziszifuszi küzdelmet folytat a kukázókkal a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat

Tehetetlennek bizonyul a sepsiszentgyörgyi TEGA köztisztasági vállalat a kukázók hadával szemben: nemcsak szétszórják a háztartási hulladékot, hanem újabban a visszaváltható műanyagpalackok miatt fosztogatják a műanyag harangokat.

Sziszifuszi küzdelmet folytat a kukázókkal a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat
2024. április 02., kedd

Hármas ikrek születtek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban

Hármas ikrek születtek nemrég a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – adja hírül Facebook-oldalán az egészségügyi intézmény.

Hármas ikrek születtek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban
2024. április 02., kedd

A környezetvédelmi miniszter szerint eredményes a palackvisszaváltó rendszer

Folyamatosan nő a betétdíjas visszaváltási rendszer részeként begyűjtött műanyag palackok száma, ami nagyon jó hír, hiszen Románia fel kell zárkózzon a többi uniós országhoz – nyilatkozta kedden Marosvásárhelyen Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

A környezetvédelmi miniszter szerint eredményes a palackvisszaváltó rendszer
2024. április 02., kedd

Tűz ütött ki egy csíkszentkirályi lakóháznál

A kéményről terjedtek el a lángok egy csíkszentkirályi lakóháznál kedden délután – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Tűz ütött ki egy csíkszentkirályi lakóháznál
2024. április 02., kedd

Áramkieséseket is okoztak a szélviharok

A kedd délutáni vihar miatt Hargita megye több településén megszakadt az áramszolgáltatás.

Áramkieséseket is okoztak a szélviharok
2024. április 02., kedd

Kipróbáltuk a felújított parajdi wellnesst – két dolog nagyon feltűnt

Húsvétkor volt alkalmunk ellátogatni a felújított parajdi wellnessközpontba, az egyik kiemelendő észrevételünk éppen a nagyszombati időponttal kapcsolatos, a másik viszont érzékszervi: szemnek és orrnak is változást hozott.

Kipróbáltuk a felújított parajdi wellnesst – két dolog nagyon feltűnt
2024. április 02., kedd

A napokban leszerelik az utolsó régi jelzőlámpákat Marosvásárhelyen

A gyalogosok biztonságának növelése érdekében eddig 25 marosvásárhelyi útkereszteződésben és gyalogátkelőhelyen helyeztek ki új jelzőlámpákat, olyan helyszíneken, ahol korábban nem voltak, de szükség volt rájuk.

A napokban leszerelik az utolsó régi jelzőlámpákat Marosvásárhelyen
2024. április 02., kedd

Osztálytermek bekamerázása: állást foglalt a két nagy tanügyi szakszervezet

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség kedden bejelentette, nem támogatja a tanügyminisztériumnak azt a javaslatát, hogy a pedagógusok és a szülők beleegyezése nélkül bekamerázzák az osztálytermeket.

Osztálytermek bekamerázása: állást foglalt a két nagy tanügyi szakszervezet
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!