Márton Áron püspök és II. Rákóczi fejedelem szobrával bővült a gyimesbükki történelmi emlékpark

Az 1989-es fordulat után a magyarság egyik zarándokhelyévé vált Gyimesbükk, a volt országhatárhoz közeli rész. A kontumáci templom és a világháborús emlékhely, a Rákóczi-vár, a vasúti őrház és a Dani Gergely plébános ideje alatt épített római katolikus templom mellett évente százak keresik fel a Deáky Panziót. Deáky András nyugalmazott magyar-német-román szakos tanár saját telkén szoborparkot hozott létre, ahol az elmúlt években több emlékoszlop és kopjafa mellett Attila hun király, Szent István I. magyar király, Sebő Ödön főhadnagy és Wass Albert író és költő szobrát avattak fel.

A vasárnap délutáni ünnepségen Deáky András köszöntötte a vendégeket, majd Berszán Lajos atya emlékezett Márton Áron püspökre, felelevenítette személyes, 1966-os pappá szentelésével és a boldog emlékű püspökkel kapcsolatos emlékeit. Ezt követően Halász Péter néprajzkutató beszélt II. Rákóczi Ferenc érdemeiről, kihangsúlyozva, hogy bár a rodostói bujdosásra kényszerülő utolsó erdélyi fejedelem nem járt a Gyimesekben, nem fogja árván érezni magát a többi szobor között.

A gyimesi határátkelőt Rákóczi-várként ismerik, a történészek még nem adtak pontos választ arra, hogy miért, a néphagyomány pedig úgy tartja, hogy az erődítményt Bethlen Gábor építtette és a Rákócziak feljavíttatták.

Túri Török Tibor keszthelyi szobrászművész alkotásait Salamon József gyimesbükki plébános áldotta meg, aki felolvasta Rákóczi Ferenc imáját, majd a több száz jelenlévővel együtt elmondotta a Márton Áron szentté avatásáért vasárnaponként elhangzó fohászt és a miatyánkot.

Az ünnepséget az Antal Tibor vezette Gyimesvölgye Férfikórus dalai tették szebbé és emlékezetesebbé. A szobrokról a lepelt Antal Tibor rántotta le. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével, illetve koszorúzással zárult.