Római Napokat szervezének Mikházán

A dáciai római erődítmények, „castrum”-ok esetében viszonylag kevés kutatás folyt, Mikházán pedig szinte semmi. A Maros Megyei Múzeum azonban a tavaly egy nagyobb projektet indított, amelyet egy országos terv alapján és a kulturális minisztérium jóváhagyásával folytatnak. A régészek általában ma is a látványos dolgok után kutatnak és kevesebb figyelmet fordítanak a szerényebb sorúak élethelyeinek vizsgálatára. A maroskerresztúri és marosvécsi castrumok és a mellettük levő települések vizsgálata után ezért esett most a választás Mikházára – mondta el portálunknak a munkálatvezető dr. Man Nicoleta, a múzeum római kori ásatásokért felelős munkatársa.

A falu feltárásán dolgoznak

A castrum alapításával és építésével egyidőben ennek közelében civil település is létrejött, ahol mesterek, kereskedők és az itt állomásozó tisztek és katonák nemhivatalos családjai éltek. A település katonai kötődésű volt és gazdaságilag a castrum lététől függött, ezért fennállása is Traianus császár hódításától, Kr. u. 107-től az Aurelianus által elrendelt visszavonulásig, 271-ig tehető. A település az egykori katonai út két oldalán állt, de nem pontosan az út mellett, ugyanis azzal párhuzamosan és arra merőlegesen futottak az utcái.

A tavalyi és az idén folyó ásatások során rengeteg érdekes dolog került elő. Találtak lakóházakat, amelyek kőalapra állított faoszlopok körül többnyire agyagból készültek, de cseréppel fedett téglaházak is voltak. Földbe ásott éléstároló vermeket és kemencét is feltártak, rengeteg bronz és fém használati tárgyat, lószerszámot, csattot, hajtűt, három pénzérmét is, valamint kerámia- és üvegedények darabjait, mécseseket, és egyéb tárgyakat. Idén szeptember 6. és november 1. között dolgoznak, mintegy 200 négyzetméteren, és a megyei tanács támogatásával jó ütemben tudtak haladni. Hogy a falu mekkora lehetett, azt pontosan nem tudják egyelőre, de az itt állomásozó mintegy ötszáz katona mellett legalább ezer civil lakossal számolnak.

Az erődítményt, fürdőt és temetőt is feltárnák

Man Nicoleta elmondta: a castrumnál csak próbaásatások voltak 2004-ben, így annak feltárására csak a következő években kerülhet sor. Ez azért is érdekes lesz, mert itt voltak a katonai és parancsnoki épületek és lakások, a templomok és egyéb építmények Az egykori falu határait már meghatározták, a katonai út egy részét is feltárták, de még nem találták meg a római fürdőket és a temetőt sem.

Nemcsak kutatásokat végeznek, azaz ásatást, dokumentálást, leltározást, hanem ezeket hasznosítani is szeretnék, azaz a talált régészeti anyagokat kiállítások keretében mutatnák be az érdeklődőknek. Így a következő évben már Római Napokat is szeretnének szervezni a mikházi Csűrszínházi Napok környékén, amikor kiállításokra kerülne sor, akár rókmai ételkülönlegességeket is bemutatnának, továbbá római költők műveiből adhatnának elő a színészek, sőt még egy rövidebb ókori színmű bemutatását is elképzelik. Továbbá a következő évek ásatásai után az egykori castrum egy részét is rekonstruálnák.

Fél évszázados leletek nyomában

1965-ben a Márkod és Mikháza közötti Nagyugra nevű határrészben egy mélyszántás során a traktorok ekéi fémtárgyakat hoztak napvilágra. Az akkori gépészbrigádos, Suba Ferenc leállította a munkát és értesítette a múzeumot. A lelet megvizsgálására Zrínyi elvtársat küldték ki, aki Subával együtt több zsáknyi fémtárgyat és kerámiadarabot gyűjtött össze, amelyek a megyei múzeumba kerültek és ma is ott láthatók. A ma Nyárádszeredában élő 74 éves Suba értesítette a jelenleg folyó ásatás vezetőjét az egykori leletről. Néhány napja a múzeum egyik munkatársa és Suba Ferenc kiszállt az illető területre, de egy érdekesebb fémtárgy kivételével egyelőre semmi értékeset nem találtak a próbaásások nyomán, ezért a közeljövőben alaposabb kutatást is számítanak végezni az illető helyen. Állítólag egy római mester vagy kereskedő rejthette el ott az illető tárgyakat valamilyen veszélyhelyzetben, és így maradtak ott 1965-ig.