Nyitott könyv a Teleki Téka

– Az utóbbi években zárva volt a Téka. Milyen felújítási munkálatok zajlottak, és hol folyik még mindig a munka?

– Szakaszosan majdnem három éve be van zárva a Téka, múlt év márciusától pedig folyamatosan zárva vagyunk. Külső-belső felújítás zajlott az épületben: a raktárainkat mind felújítottuk, ami nagyon fontos a könyvek konzerválása szempontjából, s helyes elrendezés szempontjából is. Ugyanakkor egy nagy terem kivételével mindent felújítottunk. Abban az egyben, ami kimaradt,  freskórészletek is vannak, ezért hosszabb restaurálást igényel, ott zajlik még  a munka.

– Augusztus 25-én, szombaton lesz a hivatalos megnyitó. Mi nyílik meg tulajdonképpen?

– Megnyitjuk a Teleki Téka nagytermét, amellett pedig a legújabb időszakos kiállításunkat, amelynek címe Értékek és kuriózumok, és a Téka leg-jeit mutatja be: a legritkább, legértékesebb könyveket állítjuk ki. Ugyanakkor nyílik egy olyan terem is, amely teljesen új az intézményben: a Teleki Téka interaktív sarka. Itt kisfilmeket nézhetnek az érdeklődők a Tékáról, illetve néhány számítógépen lapozgathatják virtuálisan egyes könyveinket, a Tékáról szóló érdekesebb információkat olvashatják. Ez egy relaxációs sarok tulajdonképpen, ahol kávé mellett sok mindent meg lehet tudni a Teleki Tékáról. A látogatókat augusztus 25-étől várjuk kiállításainkra, az olvasótermet pedig – a nyílt hét rendezvényei miatt – szeptember 4-én nyitjuk.

– Apropó nyílt hét: nemcsak megnyitó ünnepséget szerveznek, egy teljes hétig különleges programmal üzemel a Téka...

– Igen, bár nyílt napoknak nevezzük, de tulajdonképpen a Téka mindig is nyitva van mindenki előtt. Ez a nyílt hét arról szólna, hogy bemutassuk a vásárhelyieknek – és nem csak – a Teleki Tékában folytatott tevékenységeket. Gondolok itt restaurálási, konzerválási tevékenységre, illetve gyerekprogramjainkra, illetve a kutatási lehetőségekre is. Ez alatt értjük azt is, hogy milyen kutatások folytak a Tékáról, illetve a Tékában mit lehet kutatni. Nem utolsó sorban azt szeretnénk bemutatni, hogy Teleki Téka oktatási háttérintézményként is működik, nagyon sokan azt gondolják, hogy csak régi könyveink vannak, pedig az elmúlt évtizedben nagyon sok friss, társadalomtudományokkal kapcsolatos szakkönyvet szereztünk be.

– Kicsit később, de nyílik a Bolyai Emlékmúzeum is...

– A Bolyai Múzeumot szándékosan később nyitjuk, augusztus 31-én, pénteken. Ezzel is alá szeretnék húzni a jelentőségét, mert valahogy mindig a Téka árnyékában bujkált. Ez a múzeum az időszakos kiállítótermünk mellett a földszinten található. A látogató itt Bolyai Farkasnak és Bolyai Jánosnak a személyes tárgyait, kéziratait találja, valamint olyan könyveket, amelyeket vagy ők írtak, vagy róluk szól. Illetve találhat a látogató egy kis részletet Bolyai Farkas egykori szobájából is.

Ez tulajdonképpen a záróakkordja a nyílt hetünknek, aznap este még a Bolyai világtalálkozóval közös programként egy Vásárhelyről szóló irodalmi összeállítást, Kővirág-koncertet hallgathatnak a Téka udvarára betérők, illetve este 9 órától Kocsis István Bolyai Jánosról szóló monodrámáját Sebestyén Aba előadásában.

– Milyen kincseket őriz a Téka, mit kell tudnia erről a közönségnek?

– Pontosan erre a kérdésre számítottunk akkor, amikor úgy döntöttünk, hogy megszervezzük az Értékek és kuriózumok című kiállítást. Ez tulajdonképpen  a leg-jeink kiállítása. Mindenki megkérdezi, hogy melyik a legértékesebb, melyik a legrégibb, melyik a legkisebb, melyik a legnagyobb, legritkább könyvünk. Ezekből próbáltunk egy kis összeállítást hozni ezen az időszakos kiállításon. Ki lesz állítva egy napig a Koncz-kódex, ez a legértékesebb könyve a könyvtárnak, az 1300-as évek elején készült azt kell tudni róla, hogy az egyik oldalán található a hatodik magyar nyelvemlék. Ezt a nyelvemléket, a lapszélre bejegyzett hat magyar nyelvű sort is megtekinthetik eredetiben a megnyitó napon, egyébként páncélszekrényben őrizzük. Ugyanakkor ki lesz állítva könyvtárunk legrégibb kézirata, a 14. századra keltezett De re militari, illetve a Benjamin Franklin által a legszebb könyvnek titulált Baskerville kötet is és a kézzel színezett Janssonius atlasz is. Több ritkaság az állandó kiállítás tárlóiban is megtekinthető, mint például a Vizsolyi Biblia, vagy az első román nyelvű Biblia, vagy Körősi Csoma Sándornak a tibeti-angol szótára, illetve a tizenegy nyelvű Calepinus- szótár.