Nem a bronzkorban élünk, el kellene felejteni a tarlótüzes „földtisztítást”
Fontos, hogy a talaj legyen minél több ideig valamiféle növénnyel befedve, de az égetéssel ennek pont az ellenkezőjét érik el
Fotó: Gazda Árpád
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
Hajnal Csilla
2025. március 12., 21:002025. március 12., 21:00
Ebben az évben már jóval több tarlótűzhöz hívták ki a Maros megyei tűzoltókat, mint az elmúlt év első három hónapjában. Handrea Călin tűztoltóparancsnok, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője érdeklődésünkre rámutatott, a száraz tavaszi időjárásnak mindig ez a hozadéka, mert a népi köztudatban erősen él ez a fajta „földtisztító” módszer.
A legtöbben nem mérik fel a tarlótüzek következményeit: néha nemcsak az épített környezetet és a természetet pusztítják, de emberéleteket is követeltek már. Bírságot nehéz kiszabni, hiszen körülményes rábizonyítani tettét a tűz okozójára, ehhez
– tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Inkább az időjárás határozza meg, hol gyújtanak tarlótüzet, de a térségek mindig ugyanazok, bár lehet, hogy aki egyszer megjárta, a következő évben már ódzkodik tőle – mutatott rá Handrea Călin.
A számok azonban arra utalnak, kevesen vonják le a megfelelő következtetéseket: a Maros megyei tűzoltókat március 7–10. között az ötven tűzesetből 41 esetben tarlótűzhöz riasztották a megye minden részébe: Szászrégen, Segesvár, Sáromberke, Szováta, Marosvécs, Ludas, Hármasfalu, Mezőrücs, Nagysármás, Rigmány csak néhány példa erre.
Húsz hektárnyi területen lángolt Alsóidecsen a tarlótűz
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Alsóidecsen múlt pénteken például az aljnövényzet mintegy 20 hektáron égett, és órákig dolgoztak a tűzoltók a lángok megfékezésén. Összesen 389 hektárnyi területet érintett három nap alatt az aljnövényzet felégetése a megyében, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Eróziós hatás, szervesanyag-pazarlás
Havadtői Krisztina, a Milvus Csoport természetvédelmi biológusa a Székelyhonnak elmagyarázta, a rovarok és gerinctelenek nagy része az elhalt növényzetben telel, ezek között vannak hasznosak és károsak, de
A fahamu bizonyos mértékben valóban tartalmaz ásványi anyagokat, lúgosabb talajt lehet is ezzel ellensúlyozni, de nem mindegy az sem, hogy milyen fának a hamuja. De amikor végigfut a tarlótűz a talajon, nyilván nem fahamu keletkezik – tette hozzá a szakember.
Rámutatott, nagyon megváltoztatott tájban élünk, sok az intenzív mezőgazdasági terület, és még a nem szántóföld-besorolású, nem erdős területeket is annyira lelegelték az állatok, hogy csupasz talaj van a felszínen, a szél is fúj, és ezek együttesen erős eróziós és szárító hatást fejtenek ki. Amikor felégetnek egy területet, megnövekszik az erózió mértéke, és ez nagy gond ma a mezőgazdaságban, hiszen éppen a talaj felső rétege a termő.
Fotó: Pinti Attila
„Tarlótüzek esetén az értékes szerves anyagot égetik el, tehát szervesanyag-pazarlás történik. Ez azt jelenti, hogy a növények fotószintetizálnak, a légkör szén-dioxidját beépítik a testükbe, hosszabb szerves láncot szénmolekulákká alakítva, és ez ott van akkor is, ha elhal a növény. De ha meggyújtják, ez visszakerül a légkörbe, tehát megsemmisül a szén-dioxid-megkötő hatás” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A humuszt is elpusztítják
Elmagyarázta, humusznak nevezzük azt az elhalt szerves anyagot, ami növényekből származik, és a talaj minőségét javítja.
„Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, kevesebb az eső, nagyobb a szárazság, és már nem a bronzkorban vagyunk, amikor ez a módszer még belefért. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez” – figyelmeztet Havadtői Krisztina.
Fotó: Maros Megyei Tűzoltóság
A talaj növényzete azért fontos, mert erősen lecsökkenti a kipárolgást, kiszáradást, termeli a humuszt, és a talaj túlzott felmelegedését is mérsékeli. Mint kifejtette, a modern mezőgazdálkodásban egyre inkább afelé tolódik a megközelítés, hogy
Sokan az invazív növények irtása céljából gyújtják meg az aljnövényzetet, és a törvény kötelezi is az embereket ezek irtására, ami valóban nagy természetvédelmi gondot jelent. De nem árt tudni, hogy az invazív növények túlnyomó többsége olyan helyen nő, amelyet folyamatosan bolygatnak: szántóföldeken, építkezéseknél, utak mentén, folyószakaszok legyalult partja mentén. Egy részük terjedését épphogy serkenti a talajtűz, tehát erre sem jelent megoldást, ha felégetjük az aljnövényzetet – szögezte le a természetvédelmi biológus.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Két lakóépület is kigyulladt Maros megyében néhány óra eltéréssel
Szombaton késő este a segesvári tűzoltók segítségét hívták, vasárnap reggel pedig a szászrégeniekét, mindkét esetben egy lakóépületben ütött ki tűz Maros megyében.
Két lakóépület is kigyulladt Maros megyében néhány óra eltéréssel
A marosvásárhelyi építőmester, aki az Országházon is dolgozott
Marosvásárhely több ikonikus középületét építette, de családi házak is keze nyomát őrzik. A magyar Országház építésén is ott volt, Svájcban, Londonban is dolgozott. Csiszár Lajosról nyílt kiállítás, amely az építőmestert és az embert mutatja be.
A marosvásárhelyi építőmester, aki az Országházon is dolgozott
Halloween ellen tiltakoznak az egyházak
Petícióban tiltakoznak a segesvári történelmi egyházak a középkori várban tervezett háromnapos halloween esemény ellen. Úgy értékelik, a halloween összeegyeztethetetlen a keresztény hittel, másrészt az esemény nagyon zajos. Mit mond a polgármester?
Halloween ellen tiltakoznak az egyházak
A gépek nem pótolhatják a tanárt
Megtartották szombaton Marosvásárhelyen a TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjét, ahol a magyar pedagógusok a jó tanítási gyakorlatok megosztása mellett a digitális oktatás szerepéről is értékes ismeretekkel gazdagodtak.
A gépek nem pótolhatják a tanárt
Őrtűzgyújtás a Maros-parton
Székelyföld autonómiájának napján, október 25-én, a hónap utolsó vasárnapján Marosvásárhelyen is őrtüzet gyújtanak, és egy kis kiállítás is lesz a helyszínen.
Őrtűzgyújtás a Maros-parton
Sötétedés után az állatkertben: ingyen belépés szombaton este
Halloween estet szerveznek október 24-én, szombaton a marosvásárhelyi állatkertben. A belépés ingyenes.
Sötétedés után az állatkertben: ingyen belépés szombaton este
Régi és új táncosok együtt ünnepelnek Erdély egyetlen, hivatásos néptáncegyüttesében
Hetven évvel ezelőtt ezer jelentkező közül választották ki a legjobbakat és velük alakult meg az Állami Székely Népi Együttes. Utódjánál, a Maros Művészegyüttesnél tizenkét pár táncos viszi tovább az örökséget. Születésnapjukra mindenki hivatalos.
Régi és új táncosok együtt ünnepelnek Erdély egyetlen, hivatásos néptáncegyüttesében
Egy 19. századi erdélyi grófnő házi praktikáiból, receptjeiből tanulhatunk
Hasznos házi jegyzetek. Egy erdélyi grófnő receptjei, házi praktikái és gyógyírjai 1842-ből címmel jelent meg gr. Rhédey Mária háztartási eljárásait tartalmazó jegyzet. A könyvet október 23-án 18 órától mutatják be Marosvásárhelyen.
Egy 19. századi erdélyi grófnő házi praktikáiból, receptjeiből tanulhatunk
Mennyit kér még a marosvásárhelyi reptér, és mikor jöhet három légitársaság?
Félmillió lejes támogatást szavazott meg a marosvásárhelyi repülőtérnek a Maros Megyei Tanács. A testület a reptér vezetőtanácsának elvárásait is elfogadta, köztük az utasforgalom növelésére és a légitársaságok számának bővítésére vonatkozó vállalásokat.
Mennyit kér még a marosvásárhelyi reptér, és mikor jöhet három légitársaság?
Tizenkét napos terápiás programot szerveznek szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak Magyarózdon
Szenvedélybetegséggel küzdők és hozzátartozóik számára szerveznek tizenkét napos, bentlakásos terápiás programot november 16. és 27. között a magyarózdi Terápiás Otthonban. Jelentkezni november 9-ig lehet.
Tizenkét napos terápiás programot szerveznek szenvedélybetegeknek és hozzátartozóiknak Magyarózdon
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
2 hozzászólás