Nem a bronzkorban élünk, el kellene felejteni a tarlótüzes „földtisztítást”
Fontos, hogy a talaj legyen minél több ideig valamiféle növénnyel befedve, de az égetéssel ennek pont az ellenkezőjét érik el
Fotó: Gazda Árpád
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
Hajnal Csilla
2025. március 12., 21:002025. március 12., 21:00
Ebben az évben már jóval több tarlótűzhöz hívták ki a Maros megyei tűzoltókat, mint az elmúlt év első három hónapjában. Handrea Călin tűztoltóparancsnok, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője érdeklődésünkre rámutatott, a száraz tavaszi időjárásnak mindig ez a hozadéka, mert a népi köztudatban erősen él ez a fajta „földtisztító” módszer.
A legtöbben nem mérik fel a tarlótüzek következményeit: néha nemcsak az épített környezetet és a természetet pusztítják, de emberéleteket is követeltek már. Bírságot nehéz kiszabni, hiszen körülményes rábizonyítani tettét a tűz okozójára, ehhez
– tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Inkább az időjárás határozza meg, hol gyújtanak tarlótüzet, de a térségek mindig ugyanazok, bár lehet, hogy aki egyszer megjárta, a következő évben már ódzkodik tőle – mutatott rá Handrea Călin.
A számok azonban arra utalnak, kevesen vonják le a megfelelő következtetéseket: a Maros megyei tűzoltókat március 7–10. között az ötven tűzesetből 41 esetben tarlótűzhöz riasztották a megye minden részébe: Szászrégen, Segesvár, Sáromberke, Szováta, Marosvécs, Ludas, Hármasfalu, Mezőrücs, Nagysármás, Rigmány csak néhány példa erre.
Húsz hektárnyi területen lángolt Alsóidecsen a tarlótűz
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Alsóidecsen múlt pénteken például az aljnövényzet mintegy 20 hektáron égett, és órákig dolgoztak a tűzoltók a lángok megfékezésén. Összesen 389 hektárnyi területet érintett három nap alatt az aljnövényzet felégetése a megyében, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Eróziós hatás, szervesanyag-pazarlás
Havadtői Krisztina, a Milvus Csoport természetvédelmi biológusa a Székelyhonnak elmagyarázta, a rovarok és gerinctelenek nagy része az elhalt növényzetben telel, ezek között vannak hasznosak és károsak, de
A fahamu bizonyos mértékben valóban tartalmaz ásványi anyagokat, lúgosabb talajt lehet is ezzel ellensúlyozni, de nem mindegy az sem, hogy milyen fának a hamuja. De amikor végigfut a tarlótűz a talajon, nyilván nem fahamu keletkezik – tette hozzá a szakember.
Rámutatott, nagyon megváltoztatott tájban élünk, sok az intenzív mezőgazdasági terület, és még a nem szántóföld-besorolású, nem erdős területeket is annyira lelegelték az állatok, hogy csupasz talaj van a felszínen, a szél is fúj, és ezek együttesen erős eróziós és szárító hatást fejtenek ki. Amikor felégetnek egy területet, megnövekszik az erózió mértéke, és ez nagy gond ma a mezőgazdaságban, hiszen éppen a talaj felső rétege a termő.
Fotó: Pinti Attila
„Tarlótüzek esetén az értékes szerves anyagot égetik el, tehát szervesanyag-pazarlás történik. Ez azt jelenti, hogy a növények fotószintetizálnak, a légkör szén-dioxidját beépítik a testükbe, hosszabb szerves láncot szénmolekulákká alakítva, és ez ott van akkor is, ha elhal a növény. De ha meggyújtják, ez visszakerül a légkörbe, tehát megsemmisül a szén-dioxid-megkötő hatás” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A humuszt is elpusztítják
Elmagyarázta, humusznak nevezzük azt az elhalt szerves anyagot, ami növényekből származik, és a talaj minőségét javítja.
„Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, kevesebb az eső, nagyobb a szárazság, és már nem a bronzkorban vagyunk, amikor ez a módszer még belefért. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez” – figyelmeztet Havadtői Krisztina.
Fotó: Maros Megyei Tűzoltóság
A talaj növényzete azért fontos, mert erősen lecsökkenti a kipárolgást, kiszáradást, termeli a humuszt, és a talaj túlzott felmelegedését is mérsékeli. Mint kifejtette, a modern mezőgazdálkodásban egyre inkább afelé tolódik a megközelítés, hogy
Sokan az invazív növények irtása céljából gyújtják meg az aljnövényzetet, és a törvény kötelezi is az embereket ezek irtására, ami valóban nagy természetvédelmi gondot jelent. De nem árt tudni, hogy az invazív növények túlnyomó többsége olyan helyen nő, amelyet folyamatosan bolygatnak: szántóföldeken, építkezéseknél, utak mentén, folyószakaszok legyalult partja mentén. Egy részük terjedését épphogy serkenti a talajtűz, tehát erre sem jelent megoldást, ha felégetjük az aljnövényzetet – szögezte le a természetvédelmi biológus.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ha kerékpároznánk, legyen nálunk medveriasztó spray
Fedett padokat és információs táblákat helyeztek ki a Marosvásárhely melletti Kincses-dombok kerékpáros útvonal mentén. A hegyimentők figyelmeztetnek: a kirándulók és a biciklizők legyenek óvatosak és legyen náluk medveriasztó spray.
Ha kerékpároznánk, legyen nálunk medveriasztó spray
Italozás után bántalmazta falustársát, előzetesbe került
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek egy mezőméhesi férfit, miután alkoholfogyasztást követően szóváltásba keveredett egy falustársával, akit a gyanú szerint többször megütött.
Italozás után bántalmazta falustársát, előzetesbe került
Hatvankilenc millió eurót fizet a Romgaz a vegyipari kombinátért
Aláírta a Romgaz azt a szerződést, amely alapján átvenné a marosvásárhelyi Azomureș kombinát termelési tevékenységét. Az ügylet célja a műtrágyagyártás újraindítása, de a lezáráshoz még több jóváhagyásra is szükség van.
Hatvankilenc millió eurót fizet a Romgaz a vegyipari kombinátért
A cukorbetegségről és korszerű terápiás lehetőségeiről beszélgetnek
Hazai és magyarországi diabetológusokat tömörítő konferenciát szerveznek Nyárádszentlászlón, idén a cukorbetegség neuropszichológiai vonatkozásaira és a korszerű terápiás lehetőségekre koncentrálnak.
A cukorbetegségről és korszerű terápiás lehetőségeiről beszélgetnek
Önkénteseket toboroz az Erdélyi Hagyományok Háza
A rendezvényszervezés, a kommunikáció és a kulturális menedzsment iránt érdeklődő fiatalokat toboroz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány marosvásárhelyi fiókja.
Önkénteseket toboroz az Erdélyi Hagyományok Háza
A lakók tiltakozása ellenére célegyenesben az új Maros-híd terve
Bekiabálásokkal tarkított tanácsülésen fogadta el a marosvásárhelyi képviselő-testület a Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítéséhez szükséges határozatot. A projekt így célegyenesbe ért, következhet a támogatási szerződés aláírása.
A lakók tiltakozása ellenére célegyenesben az új Maros-híd terve
A mentők már nem tudtak segíteni a patakba esett férfin
Patakba esett egy 68 éves ember a Gyulakuta községhez tartozó Havadtőn. A férfi testét kiemelték a vízből, de az életét nem tudták megmenteni.
A mentők már nem tudtak segíteni a patakba esett férfin
Kisbabával a veteránok, guminővel az újak: a diáknapok bizonyítják, hogy Marosvásárhely élő egyetemi város
Elrajtolt szerdán a 27. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi diáknapok és diákfesztivál 1800 résztvevővel. Ez nem csupán egy jó buli, hanem egy élő egyetemi város egyik fokmérője, amely bizonyítja, hogy képes megszólítani a fiatal generációt.
Sokmilliós kérdés: aluljáró vagy felüljáró legyen az Állomás téren
Hatvanegy millió lejes különbség van a marosvásárhelyi Állomás térre tervezett aluljáró és felüljáró költségei között. A tanácsosok fogják eldönteni, hogy melyiket érdemes megépíteni. Mindkettő esetében a cél a forgalom gördülékenyebbé tétele.
Sokmilliós kérdés: aluljáró vagy felüljáró legyen az Állomás téren
Forgalomkorlátozásra számíthatnak a marosvásárhelyiek szerda este a diáknapos felvonulás miatt
A 27. Marosvásárhelyi Diáknapok és Diákfesztivál első napján, szerdán 19.30 és 20 óra között átmeneti forgalomkorlátozás lesz Marosvásárhelyen a diákfelvonulás miatt. A lezárt útszakasz a McDonald's és az Ortodox katedrális közötti rész lesz.
Forgalomkorlátozásra számíthatnak a marosvásárhelyiek szerda este a diáknapos felvonulás miatt
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
2 hozzászólás