Nem a bronzkorban élünk, el kellene felejteni a tarlótüzes „földtisztítást”
Fontos, hogy a talaj legyen minél több ideig valamiféle növénnyel befedve, de az égetéssel ennek pont az ellenkezőjét érik el
Fotó: Gazda Árpád
Hiábavalónak tűnik a hatóságok figyelmeztetése, az emberi gondatlanság és a szándékosan meggyújtott aljnövényzet miatt folyton lángolnak a földek tavasszal. Ráadásul a továbbterjedés veszélye mellett még árt is a termőtalajnak a tarlótűz.
Hajnal Csilla
2025. március 12., 21:002025. március 12., 21:00
Ebben az évben már jóval több tarlótűzhöz hívták ki a Maros megyei tűzoltókat, mint az elmúlt év első három hónapjában. Handrea Călin tűztoltóparancsnok, a Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség vezetője érdeklődésünkre rámutatott, a száraz tavaszi időjárásnak mindig ez a hozadéka, mert a népi köztudatban erősen él ez a fajta „földtisztító” módszer.
A legtöbben nem mérik fel a tarlótüzek következményeit: néha nemcsak az épített környezetet és a természetet pusztítják, de emberéleteket is követeltek már. Bírságot nehéz kiszabni, hiszen körülményes rábizonyítani tettét a tűz okozójára, ehhez
– tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Inkább az időjárás határozza meg, hol gyújtanak tarlótüzet, de a térségek mindig ugyanazok, bár lehet, hogy aki egyszer megjárta, a következő évben már ódzkodik tőle – mutatott rá Handrea Călin.
A számok azonban arra utalnak, kevesen vonják le a megfelelő következtetéseket: a Maros megyei tűzoltókat március 7–10. között az ötven tűzesetből 41 esetben tarlótűzhöz riasztották a megye minden részébe: Szászrégen, Segesvár, Sáromberke, Szováta, Marosvécs, Ludas, Hármasfalu, Mezőrücs, Nagysármás, Rigmány csak néhány példa erre.
Húsz hektárnyi területen lángolt Alsóidecsen a tarlótűz
Fotó: Maros megyei tűzoltóság
Alsóidecsen múlt pénteken például az aljnövényzet mintegy 20 hektáron égett, és órákig dolgoztak a tűzoltók a lángok megfékezésén. Összesen 389 hektárnyi területet érintett három nap alatt az aljnövényzet felégetése a megyében, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.
Eróziós hatás, szervesanyag-pazarlás
Havadtői Krisztina, a Milvus Csoport természetvédelmi biológusa a Székelyhonnak elmagyarázta, a rovarok és gerinctelenek nagy része az elhalt növényzetben telel, ezek között vannak hasznosak és károsak, de
A fahamu bizonyos mértékben valóban tartalmaz ásványi anyagokat, lúgosabb talajt lehet is ezzel ellensúlyozni, de nem mindegy az sem, hogy milyen fának a hamuja. De amikor végigfut a tarlótűz a talajon, nyilván nem fahamu keletkezik – tette hozzá a szakember.
Rámutatott, nagyon megváltoztatott tájban élünk, sok az intenzív mezőgazdasági terület, és még a nem szántóföld-besorolású, nem erdős területeket is annyira lelegelték az állatok, hogy csupasz talaj van a felszínen, a szél is fúj, és ezek együttesen erős eróziós és szárító hatást fejtenek ki. Amikor felégetnek egy területet, megnövekszik az erózió mértéke, és ez nagy gond ma a mezőgazdaságban, hiszen éppen a talaj felső rétege a termő.
Fotó: Pinti Attila
„Tarlótüzek esetén az értékes szerves anyagot égetik el, tehát szervesanyag-pazarlás történik. Ez azt jelenti, hogy a növények fotószintetizálnak, a légkör szén-dioxidját beépítik a testükbe, hosszabb szerves láncot szénmolekulákká alakítva, és ez ott van akkor is, ha elhal a növény. De ha meggyújtják, ez visszakerül a légkörbe, tehát megsemmisül a szén-dioxid-megkötő hatás” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A humuszt is elpusztítják
Elmagyarázta, humusznak nevezzük azt az elhalt szerves anyagot, ami növényekből származik, és a talaj minőségét javítja.
„Egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, kevesebb az eső, nagyobb a szárazság, és már nem a bronzkorban vagyunk, amikor ez a módszer még belefért. Alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez” – figyelmeztet Havadtői Krisztina.
Fotó: Maros Megyei Tűzoltóság
A talaj növényzete azért fontos, mert erősen lecsökkenti a kipárolgást, kiszáradást, termeli a humuszt, és a talaj túlzott felmelegedését is mérsékeli. Mint kifejtette, a modern mezőgazdálkodásban egyre inkább afelé tolódik a megközelítés, hogy
Sokan az invazív növények irtása céljából gyújtják meg az aljnövényzetet, és a törvény kötelezi is az embereket ezek irtására, ami valóban nagy természetvédelmi gondot jelent. De nem árt tudni, hogy az invazív növények túlnyomó többsége olyan helyen nő, amelyet folyamatosan bolygatnak: szántóföldeken, építkezéseknél, utak mentén, folyószakaszok legyalult partja mentén. Egy részük terjedését épphogy serkenti a talajtűz, tehát erre sem jelent megoldást, ha felégetjük az aljnövényzetet – szögezte le a természetvédelmi biológus.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A „bandavezér” hatása: így alakul ki a kiközösítés már óvodáskorban
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
A „bandavezér” hatása: így alakul ki a kiközösítés már óvodáskorban
Egyre népszerűbb a marosvásárhelyi iskolabusz-program
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Egyre népszerűbb a marosvásárhelyi iskolabusz-program
Jelentős a múltja a fotópapírgyárnak, talán jövője is lesz a létesítménynek
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Jelentős a múltja a fotópapírgyárnak, talán jövője is lesz a létesítménynek
Tanultak a parajdi katasztrófából: 30 ezer literes tartálykocsit kapott a tűzoltóság
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
Tanultak a parajdi katasztrófából: 30 ezer literes tartálykocsit kapott a tűzoltóság
Aranysárkány a marosvásárhelyi Stúdió Színházban
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Aranysárkány a marosvásárhelyi Stúdió Színházban
Konkurenciaharc: kinek panaszkodhatnak a pórul járt utasok?
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Konkurenciaharc: kinek panaszkodhatnak a pórul járt utasok?
Másfél óra alatt több mint ötven bírság: átfogó ellenőrzést tartott a közlekedésrendészet Marosvásárhelyen
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Miért felejtettünk el jól aludni? – neves szakemberek keresik a választ Marosvásárhelyen
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
Miért felejtettünk el jól aludni? – neves szakemberek keresik a választ Marosvásárhelyen
Ürítik a bözödújfalusi gyűjtőtavat – videóval
Másodpercenként két köbméternyi vizet engednek le a bözödújfalusi gyűjtőtóból, hogy elérjék azt a telítettséget, ami biztonságos.
Ürítik a bözödújfalusi gyűjtőtavat – videóval
Áramszünet lesz több marosvásárhelyi utcában
Karbantartási munkálatok miatt áramszünet lesz Marosvásárhely több utcájában csütörtökön 8 és 16 óra között.
Áramszünet lesz több marosvásárhelyi utcában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
2 hozzászólás