Marosvásárhelyhez kötődő művészek a Kultúrpalotában

A tárlatot a Maros Megyei Képzőművészek Szövetsége szervezte, és amint a két művész elmondta, első alkalommal látható egyéni tárlatuk Marosvásárhelyen.

Hosszú időn keresztül érlelődnek a munkák – válaszolta érdeklődésünkre Kacsó István „Fugecu”, akinek kedvenc témája a víz, levegő, föld egymáshoz való viszonya. Felvett művésznevében is a Fugecu kifejezés egy összetett japán természetfogalmat jelöl, amely a természet szépségét és eleganciáját: virágot, madarat, tavaszi szelet és Holdat jelent.

A művész elmondta, marosvásárhelyi jelleget adott a kiállításának, vagyis tekintettel volt az alkotásai kiválogatásánál a teremre, az adott felületre és térre. „Arra törekedtem, hogy ne legyen zsúfolt a kiállítás, de ugyanakkor hiányos se” – mondta a marosvásárhelyi származású, 1984 óta Budapesten élő alkotóművész.

Arra a kérdésünkre, hogy mit jelentett számára a marosvásárhelyi tárlat, elmondta, egy éve ezzel a gondolattal feküdtek és keltek, hiszen készültek az egykori tanáraikkal, osztálytársaikkal, barátaikkal való találkozásra, tehát fontos volt az egyéni tárlat, a bemutatkozás olyan sok év, évtized után.

Toró Annamaria, vagyis inkább Annamari szintén marosvásárhelyi kötődésű, 1983-ban telepedett át Magyarországra. Több mint 25 évig animációs filmeket rendezett, de végig képzőművésznek tekintette magát. A kiállítóterem emeletén pasztellek, olajfestmények és frottázsok láthatók. A három olajfestmény a marosvásárhelyi éveinek a „folytatása”, azt a korszakát idézi, amikor vásárhelyi diák volt még, a pasztellek a 2000-es évek elején születtek, míg a frottázs-technikával készült alkotások Erdélyben három-négy éve.