Halasztottak Rádulyék perében

Március 6-án folytatódik a Maros Megyei Törvényszéken az a per, amelyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel vádolta meg Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármestert és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármestert. Az ügy pénteki, január 27-ei tárgyalására a tanúk meghallgatását ütemezte az igazságszolgáltatás, de közigazgatási-jogi akadályok miatt erre nem kerülhetett sor, annak ellenére, hogy két tanú megjelent a bíróság előtt.

A bíróság korábban elrendelte, hogy – miután a vádlott polgármestert és alpolgármestert meghallgatták – a tanúkat csak azután lehet kihallgatni, miután a csíkszeredai tanács nevesíti azt a személyt, aki a perben az önkormányzatot képviselje. A csíkszeredai önkormányzat elfogadott egy határozatot, amelyben Füleki Zoltán alpolgármestert nevesítette jogi képviselőként, csakhogy ezt a döntést Hargita megye prefektusa megtámadta, mivel a szavazáskor nem teljesült a kétharmados kvórum feltétele. A csíkszeredai tanács ezt tudomásul vette, visszavonta korábbi határozatát, és december 23-án – immáron kétharmados kvórummal – újabb határozatot hozott, amelyben leszögezték, hogy nem élnek kártérítési igénnyel, viszont újfent nem jelölték meg jogi képviselőjüket.

„Gyakorlatilag a város most jogi képviselő nélkül maradt, ezért szükség van újabb tanácsi határozatra, amelyben megneveznek valakit, aki képviselje a perben az önkormányzatot. Erre hivatkozva rendelt el halasztást a bíró” – ismertette Szőke ügyvédje, Máté Attila.

A per 2016. március 30-án kezdődött, majd többszöri halasztás után november 21-én tartották az első érdemi tárgyalást. Az ügyben fontos viszonyítási pont, hogy az alkotmánybíróság tavaly nyáron hozott egy döntést, amely értelmében azokban a jogorvoslati keresetekben, amelyek tárgya a hatáskör nem megfelelő módon történt gyakorlása, nem elég csupán a fenti vádat megfogalmazni, hanem tételesen rá kell mutatni, hogy az illető tisztségviselő melyik törvénynek melyik cikkelye szerint milyen hivatali visszaélésre alapos gyanút jelentő cselekedetet követett el. Erre azért volt szükség, mert a DNA-nál „bevett szokás” volt, hogy általános megfogalmazásokkal és hivatkozásokkal vontak felelősségre tisztségviselőket korrupció gyanújával.

Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen többek között az a vád, hogy jogosulatlanul használták országon belüli, de Hargita megyén kívüli kiszállásra a hivatali személygépjárműveket, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapientiának megadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét.

Az ortodox egyház korábban már átiratban jelezte, hogy nem fogalmaznak meg igényt a városvezetőkkel szemben, tehát nincs sértett fél az építkezési engedély ügyében.