A 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár az eddigiektől eltérően vasárnap délután zárta be kapuit, a könyvbarátoknak lehetőséget nyújtva arra, hogy az utolsó napon is vásárolhassanak, beszerezhessék Mikulás-napi, karácsonyi ajándékaikat. Az írott kultúra szerelmeseit a négy nap alatt közel száz rendezvény várta, párhuzamosan több esemény követte egymást, a dedikálások mellett a könyvbemutatók egy-egy órát tartottak, a közönség cserélődött, illetve maradt és megvárta a következőt.

A csütörtöki napon a Kolozsvári Állami Magyar Színház Leonce és Léna című produkciója vonzotta a legtöbb embert a színházba, a nagyterem nézőterét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Georg Büchner darabját Tompa Gábor rendezte, díszlet- és jelmeztervezője Carmancita Brojboiu volt, dramaturgja Visky András.

Hasonlóan nagyon sokan voltak kíváncsiak Halász Judit Csiribiri című előadására. Az elsősorban gyermekeknek szánt koncert telt ház előtt zajlott, kis- és nagyobb gyerekek, szülők, nagyszülők ültek a lépcsőn, a színpad szélén, mivel a szombat délelőtti és délutáni előadásra elfogyott az összes helyjegy. Az egyórás produkció során az előadóművész rövid kis versikékre, dalocskákra tanította a gyerekeket. Sok felnőtt számára is élményt jelentett az előadás, mert „végre élőben láthatták” az általuk kedvelt művésznőt.

Az idei könyvvásár szellemi patrónusa a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum volt, amely saját standdal vett részt a négynapos rendezvényen, két kiállítást is hozott magával, illetve számos kiadványt. Péntek délután a színház kistermében mutatták be a múzeum által megjelentetett Az ellopott tragédia című Rejtő Jenő emlékkötetet, amelyről annak szerkesztője, Thuróczy Gergely beszélt, illetve a szerkesztőt, Jeney Zoltán faggatta. Még az elején kiderült, hogy aki beült erre a könyvbemutatóra, az mind olvasott Rejtő Jenőtől és nem is egyet. Mert nem lehet egy regénynél megállni, ha Rejtőt vesz a kezébe az ember. De ki is volt igazából Rejtő Jenő, ez a kalandos életű, sikeres író, aki ma is az egyik legolvasottabb szerzője a magyar irodalomnak? Ezt a sokoldalú írót, filmírót, lapszerkesztőt, bulvárújságírót, az életpályáját, szerelmi életét, ifjúságát, gyermekkorát, valamint tragédiáját próbálja az olvasó elé tárni az 500 oldalas kötet, amelynek első része egy 150 oldalas kismonográfiát, a második legnagyobb részt kiadatlan Rejtő-szövegeket tartalmaz. A harmadik részben más-más szerzők tanulmányai olvashatók Rejtőről, legvégül pedig azt a hatalmas könyvészet található, amelyet az irodalomkutató felhasznált munkája során. Sok minden kiderült Rejtő Jenőről, például az, hogy soha nem fizetett kézirattal az éttermekben és kávéházakban, ahogyan azt az egyik legenda állítja, mint ahogy az sem igaz, hogy a francia idegenlégió tagja lett volna. Munkaszolgálatra hívták be a második világháború idején, haláláról senki nem tudott hírt adni, testét nem temették el, hivatalosan eltűntnek nyilvánították.