Felmérik a nyárádmenti népi építészeti hagyatékot

A Nyárádmente Kistérségi Társulás már felismerte azt, hogy a vidék infrastrukturális fejlesztése mellett ugyanolyan fontosak a helyi sajátosságok, és hogy ezt erősíteni kell. Ez jelenleg két projekt keretében valósul meg: néhány hete indult be egy program, amely a helyi biodiverzitás felleltározására és ismertetésére fektet hangsúlyt, míg ezen a héten a helyi népi építészeti örökség felleltározása és népszerűsítése kezdődik el – mondta el Antal Zoltán kistérségi ügyvezető. Ez utóbbi projektet a kistérség a Hodos-Venerque Baráti Társasággal együtt kezdeményezte, a megvalósításban a nyárádmenti önkormányzatok mellett partnerek a Transylvania Trust Alapítvány, a Maros Megyei Tanács, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja, az Országépítő Kós Károly Egyesülés, valamint a franciaországi Association Patrimoine des Hautes-Pyrénées. A projekt fő támogatója a Román Nemzeti Kulturális Alap (AFCN).

Megőrizni kincseinket

Kincset ér, őrizd meg! – ezzel a jelszóval indul A hagyományos népi építészeti hagyaték felleltározása és hasznosítása a Nyárádmentén című projekt. Minden épületnek van egy identitása, arca, amelyről felismerhető, hogy ázsiai, afrikai, skandináv, bajor, görög vagy éppen erdélyi stílusú – mondta el Balássy András kistérségi munkatárs. Egy vidéki közösségben ma igen aktuálisak az olyan kérdések, hogy milyen a jövőképünk, meg lehet-e élni vidéken, fontos-e egy település arculata. Igen divatos és bűvös szó ma a faluturizmus, de ehhez fontos a természeti és építészeti környezet, és persze az emberi tényező, a programajánlatok, kulturális és gasztronómiai jellegzetességek. Ebben a tényezőegyüttesben kap igen fontos hangsúlyt az arculat megőrzése, ugyanis a faluturizmus lehet egy megélhetési lehetőség. Ilyen meggondolásból (is) indították el ezt a projektet, amelynek első fázisában egy mintaprojektet valósítanak meg három község öt településén. A felmérési terepmunka október 20-ig tart, az eredményeket bemutatják az október 24-én Nyárádszeredában szervezendő nemzetközi faluképvédelmi konferencián is, majd 26-án tanulmányutat szerveznek Torockóra, ahol a résztvevők megtapasztalhatják, hogy miként járul hozzá a faluközösség gazdasági felemelkedéséhez a megőrzött, rendezett, gondozott falukép. Természetesen készülnek plakátok, szórólapok és szakmai kiadványok is. Egy következő fázisban majd az egész Nyárádmentére kiterjesztenék a felmérést.

Tudatosítás és tiltás

A projekt szakmai koordinátora, a Transylvania Trust munkatársa, Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök szerint jeles eredmény, hogy az AFCN támogat egy ilyen tervet, de rövid idő alatt kell elvégezni egy nagy munkát. Ebben a térségben olyan értékek vannak, amelyeket érdemes megmenteni. Így Májában érintetlen a falukép, Márkodban gyönyörű egyedi, repreezentatív épületek maradtak meg, Székelyhodoson folytatni kell a tavaly elkezdett felmérő munkát, Jobbágytelkén hihetetlen érékű és nagy számú régi épület maradt fenn, de az archaikus telekhasználat nyomai is megtalálhatók még, míg Nyárádköszvényesen a kapufaragó Kajcsa család két ága munkásságának köszönhetően számos fa- és kőkapu maradt fenn, amelyek helyi vagy országos védettséget is érdemelnének. Ezért esett első lépésben ezekre a falvakra a választás: a hátralevő néhány hét alatt itt önkéntesek segítségével dokumentálják, fotózzák a házakat, gazdasági épületeket, kapukat, elkészül egy dokumentációs csomag is ezekről a értékekről, illetve megfogalmaznak egy javaslatot is a falukép megőrzésére. Természetesen lesz egy kiadvány is, amelyből mindenki megtudhatja, mi ajánlott és mi nem egy régi ház felújítása során.

Furu három szabályozási lehetőséget lát arra, hogy a még létező hagyatékot továbbvigyük: egy-egy régi épületet megóvunk és tájházzá alakítjuk át, vagy a régi épületeket belülről konfortossá, lakhatóvá tesszük, de a feljavítás során a külsejének identitását megőrizzük. A harmadik lehetőség, hogy az új építkezések során betartatjuk a hagyományos építészeti stílust és elemeket. Ebben kapna nagy szerepet az önkormányzat, amely bizonyos szabályozásokat is megfogalmazhatna helyi szinten az identitás, az arculat megőrzésére.

Külső szakemberek is jelen voltak

A projektindítón felszólaló Márton Ildikó építész, Hargita Megye Tanácsának munkatársa kifejtette: nagy előnye a nyárádmenti projektnek, hogy a helyi lakosságot és önkénteseket von be, mert így az eredmény sokkal színesebb, értékesebb lesz. Ezzel szemben a szomszédos megyében főleg csak építészek végzik a hasonló munkát, és így az sokkal szakmaibb „ízű”.

Balassa M. Iván néprajzkutató, az ICOMOS szervezet magyar bizottságának tagja kifejtette: Magyarországon a népi építészetvédelem már egy ideje felismerte az értékeket, és ezek számára helyi védelmet biztosít. Ám e pozitívum mellett negatívumként említette meg, hogy állandóan változik az intézményi háttér, és esetenként igen fontos politikai lobbi is folyik a védelem megszűntetése és bizonyos beruházások engedélyeztetése érdekében.