Életre kelt az egykori „zsidószínház”

A Maros megyei tanács a zsidó hitközségtől vásárolta meg a Nyomda utcában lévő egykori „zsidószínházat”, amelynek felújítását 2010. november 2-án kezdték el, és két évre rá, 2012. november 2-án vágták el a szalagot a felújított épületben.

A megnyitó vendégeit az Ariel Színház igazgatója, Gavril Cadariu fogadta, majd köszöntötte román és magyar nyelven egyaránt. Megköszönte a helyi zsidóközösség és a megyei tanács közreműködését. Külön köszönetet mondott Lokodi Edit Emőkének, akinek a tanácselnöksége idején vásárolta meg a megyei önkormányzat licit útján az ingatlant.

Az ünnepélyes szalagvágást megelőzte annak az emléktáblának a leleplezése, amely a ház sorsára, építtetőire és felújítóira emlékezteti a látogatókat. Az 1928-ban felépült művelődési otthont noha a helyi zsidó közösség építtette, nem egyházi épületnek szánták, hanem világi, művelődési hajléknak. Sokoldalú funkcióját 1940 végén veszítette el, amikor a hatóságok betiltották a kultúrház tevékenységét, és Corso nevű mozivá alakították. Később a Haladás mozi és a Törpe gyerekmozi székhelye volt, majd egy ideig játékbarlang is működött benne.

Új székhelyen keltik életre a bábokat

Az „életre kelt” színház megnyitóján a szalagvágást követően a világos pasztellszínekben pompázó nagyteremben mutatkoztak be az ország bábszínház-igazgatói, akik közül sokan a szakmai irigységüket sem titkolva kívántak „kéz- és lábtörést” az Ariel Színház tagjainak, akik immár új székhelyen keltik életre bábjaikat. A megnyitó díszvendége volt Thomas Lang németországi egyetemi professzor is, aki szintén elismerően nyilatkozott az Arielről és új székhelyéről.

Ötven év alatt négy színházat avattak Marosvásárhelyen

Kovács Levente, az Ariel Színház művészeti tanácsadója is fellépett a frissen festett deszkákra, és ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Az elmúlt ötven év alatt négy színházat avattak Marosvásárhelyen, ezért a város megérdemelné a kulturális fővárosi rangot.” A színházi rendező visszaemlékezett az Ariel Színház kezdeteire is, arra az időszakra, amikor még Vörös Fecskének hívták, és azért jött létre, hogy megóvják a gyerekeket a „burzsoámeséktől.”

A felújított épület terveit Kovács Angéla műépítész készítette, aki figyelembe vette, hogy műemléképületről van szó, így a korabeli építészeti stílust, a korszerű színházművészeti követelményeknek megfelelő elemekkel ötvözték, és egy 175 férőhelyes nagytermet, illetve az emeleten több kisebbet rendeztek be. A színház előcsarnokában pedig egy állandó kiállítás is fogadja a nézőket, amely a zsidókultúrát és a helyi interkulturális viszonyokat hivatott bemutatni.