Egy versnek köszönheti szimbólumát Mezőbánd

Mintegy fél százan voltak kíváncsiak Nyárádszeredában az RMNSZ legújabb kiadványára, amelyet a szervezet elnöke, Szathmári Ferenc hozott el. Az Erdélyi magyar népművészek című kötetet Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet volt főigazgatója úgy értékelte: hatalmas mennyiségű munka van benne, de még hatalmasabb az a teljesítmény, amellyel Szathmári Ferenc összegyűjtötte, megrostálta, megszerkesztette és kiadta a könyvet, amely száznál több népművészt és munkásságát mutatja be.

A népművészek kis hányada mutatkozott be

Halász Péter szerint az is hatalmas munka, amit a kötetben szereplő népművészek felmutattak: kiválóan értenek a vésőhöz, varrótűhöz, koronghoz, osztovátához, kemencéhez és ecsethez. Így a könyvben egységben van a tartalom és a forma, az olvasmány és a látvány. A tördelés célszerű, a képek harmóniában vannak, a lapok háttérdíszítése szemet-lelket gyönyörködtető, írásosra emlékeztető. A kötetben 27 népművészeti területen dolgozó 103 népművész mutatkozott be, akik területileg is megoszlanak: Székelyföld fölényesen „vezet”, de egytizedük kalotaszegi, és vannak barcasági, mezőségi, szilágysági, sőt még szatmári népművészek is benne. Ennek ellenére a könyv nem tekinthető reprezentatív kiadványnak: Szathmári Ferenc szerint Romániában mintegy 500 magyar népművészt, a népművészet valamely ágával foglalkozó személyt tartanak számon, de ennek csak fele tekinthető aktívnak. És ennek is csak a kétötöde szerepel a könyvben. Ám 2015-ben, amikor a szövetség húszéves lesz, egy újabb, átfogóbb kiadványt jelentetnek meg, amelyben – az elnök szerint – remélhetőleg jóval többen szereplnek majd.

A jelenlegiben benne van a szakma színe-java, de azért jelentős fehér foltok is vannak, mint a Gyímesek, Moldva, Déva környéke és a Mezőség – véli Halász Péter is. Maros megyéből négy népművészt találunk, mindannyian nyárádmentiek: a csíkfalvi Kilyén Domokos fafaragót, a nyárádmagyarósi Krizbai Nemes Katalin szalmaszövőt, a nyárádgálfalvi Karácsony Csilla makramékötőt és a somosdi Ferenczi Károly fafaragót.

Szimbólumot teremtett Szathmári verse

Szathmári Ferenc elnököt nemcsak fafaragóként, népművészként, hanem rímfaragóként, költőként is megismerhette a nyárádmenti közönség. Első versét tizenöt éves korában írta, de első önálló verses kötete csak 52 éves korában jelent meg. Most a 70 év – 70 vers című, immár hetedik kötetét mutatta be Nyárádszeredában. A mezőbándi származású, ma Csíkszeredában élő Szatmári szívesen emlékezett meg harmadik kötetében a szülőfaluja központjában álló óriási jegenyfáról is. A Szülőfalum Mezőbánd című könyvet 2009-ben jelentette meg a falunap alkalmával, és szinte kilencszáz példányt ajándékozott el belőle falusfeleinek. A bándi jegenye ma már nem egyszerűen egy fa, hanem Szathmári Ferenc versének köszönhetően a falu szimbólumává is lett.