Egy helyi néprajzkutató és néhány, a népi hagyományok fennmaradásáért tenni akaró önkéntes pedagógus kezdeményezésére 2007-ben indította tevékenységét a Szovátai Népi Játszóház, a néphagyományokba való „belenevelést”, a népi kultúra iránti érdeklődés felkeltését tűzve ki célul. A közelgő jubileum kapcsán a Játszóház és annak idei tevékenységeinek bemutatása céljából kerestük fel Kiss Enikő tanítónőt, programfelelőst.
2017. január 25., 23:142017. január 25., 23:14
A számítógép és média „lebilincselő” világában törekszenek a múlt örökségeinek, a tegnap maradandó értékeinek átadására óvodás és kisiskolás gyerekek számára. Teszik ezt azért, hogy előkészítsék a holnapot, megalapozzák nemzetiségi létezésünket. Céljuk olyan egyéni képességek fejlesztése, amelyek a gyerekek számára fontosak: közösségi beilleszkedés és viselkedési formák, érzelmi kultúra kialakítása, manuális készségek fejlesztése, hagyományos technikák elsajátítása, népzenei és néptáncműveltség megalapozása, nem utolsósorban nemzeti önazonosságtudatuk fejlesztése, maradandó értékek megismertetése, megszerettetése. A foglalkozások felépítésénél törekszenek a népművészet tiszta forrásaiból meríteni, ugyanakkor olyan módszereket, eljárásokat alkalmazni, amelyek a gyerekek életkorának megfelelnek, és a jelenkor vizuális hatásainak dömpingjében is élményszerűek számukra – sorolta fel dióhéjban a Játszóház lényegét és küldetését Kiss Enikő, hozzátéve, hogy programjaik zömét a helyi S. Illyés Lajos Általános Iskolában, a Domokos Kázmér Művelődési Házban, a városi sportpályán és a fürdőtelepen bonyolítják le, mindenik alkalommal 40-100 résztvevővel.
A 2017-es program megtervezésénél is hagyományosan a természeti év, jeles napok és ünnepek változásait vették figyelembe, elsősorban a sóvidéki néphagyományokra fektetve a hangsúlyt, de a gyerekek számára igyekeznek betekintést nyújtani más magyar tájegységek hagyományaiba is. Kiemelten foglalkoznak néhány, a Sóvidékre jellemző jeles népszokással: farsangtemetés, fonó, hesspávázás, szüreti bál. A gyerekek által kedvelt kézműves foglalkozásokon pedig hagyományos technikákat – szalma, gyékény, csuhé feldolgozása, agyagozás, nemezelés, bútorfestés, varrás stb. – ismertetnek meg velük.
Az előző évekhez hasonlóan több óvodás és kisiskolás csoport farsangi mulatságát színesítik hagyományos farsangi játékokkal, ál-lakodalmassal, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja körül pedig medvés játszóházba csalogatják őket. Évente hagyományos farsangtemetéssel búcsúztatják a telet, elégetik Illés szalmabábut, aztán közös mulatságban, táncházban megülik a tort. Húsvét közeledtével hagyományos tojásfestéssel, az ünnephez kapcsolódó népszokásokkal ismertetik meg a résztvevőket.
Az évente megrendezett Medve-tó születésnapi rendezvényeken különböző kézműves tevékenységeket tartanak az érdeklődőknek, és szakmai szervezői a népművészeti programoknak.
Nyári játszóházas tevékenységként két különálló néptánc- és kézműves tábor megszervezését tervezik Kőrispatakon, illetve Szovátán. A nagy érdeklődésnek örvendő táborok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek elmélyüljenek egy-egy tájegység táncában, illetve olyan népi kézműves foglalkozásokon vegyenek részt, amelyekre az iskolai keretek közt kevés lehetőség adódik. Őszi programjaikat a hagyományos szüreti bállal kezdik, amikor a táncos gyerekek, csőszök, szekereken felvonulva toborozzák a gyerekeket, városlakókat a mulatságba, majd szüreti játékokkal, csősztánccal, közös táncházzal folytatódik a bál. Év végi játszóházas és kézműves tevékenységeik a Tökfesztivál, Márton-napja, illetve az advent és karácsony köré szerveződnek.
A farsangi és a szüreti bál alkalmával szervezett táncházas programjaik fontos résztvevői a zenészek, akik az élő népzenét biztosítják. Ennek okán kezdeményezték egy gyerek zenekar létrehozását és hagyományos népi hangszerek oktatását szervezték meg több csoportban az S. Illyés Lajos Általános Iskolával együttműködve.
Mivel az idei évben van a Játszóház működésének 10. évfordulója, szeretnék ezt külön rendezvény keretében megünnepelni, meghívnának néhány olyan szakembert, gyerekcsoportot, akikkel az elmúlt idő alatt együttműködtek.
„Bízunk benne, hogy az elvetett mag, az átadott tudás, megismertetett néphagyomány gyökeret ver gyerekeink lelkében, tudatában, alakítja személyiségüket, a szülőföldhöz kötve őket” – fejezte ki Kiss Enikő. Reményeiket azonban aggodalom is övezi, ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a hagyományőrző önkéntes tevékenységek megvalósításához szükséges anyagi háttér biztosítása. Rendszeres támogatójuknál, a Nemzeti Kulturális Alapnál a tavalyi év közepétől megszűntek az állandó táncházas tevékenységeket támogató pályázati kiírások. Szoros figyelemmel követik a megjelenő pályázatokat, hazai és anyaországi forrásokat, amelyek segítségével fedezhetőek lennének az oktatók, zenészek tiszteletdíjai, a kézműves foglalkozások szakmai anyagának költségei.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!