Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

• Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.