
Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben
Fotó: Wolflife.eu
Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.
2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08
Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.
A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.
Fotó: Wolflife.eu
Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.
A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.
A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.
Fotó: Wolflife.eu
– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.
A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.
• Videó: Wolflife Project
Meglepő kutatási eredmények
A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.
A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.
78 éves korában elhunyt Sam Neill új-zélandi színész hétfőn, miután felépült abból a daganatos betegségből, amelyet korábban diagnosztizáltak nála – közölte családja.
Medve harapott meg egy 47 éves férfit Argeș megyében – jelentette hétfőn a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A májusi 10,85 százalékról júniusban 10,42 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőre a minisztériumba kérette a Román Vasúti Személyszállító Vállalat vezérigazgatóját, miután az utasoknak szánt online kérdőívet kitöltők 86 százaléka azt jelezte, hogy nem ajánlaná másoknak az utazását.
A korábbi kormánykoalíció pártjainak vezetői Nicușor Dan államfővel találkoznak hétfőn 9 órakor a Cotroceni-palotában.
Három településen jeleztek medvét ezen a hétvégén, a Hargita megyei tűzoltóság Ro Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot.
A tanügyminisztérium szerint az óvások elbírálása után 74,8 százalékról 2,1 százalékkal 76,9 százalékra nőtt a sikeresen leérettségiző diákok aránya.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében. A figyelmeztetés Hargita és Kovászna megye egyes vízgyűjtő területeit is érinti.
A kaláka megtartja, élteti és erősíti a közösségeket – vallják a X. Kaszáló Kaláka résztvevői. A háromnapos csíkszentkirályi eseménysorozat szombati programja hajnalban közös kaszálással indult Bakalján, mintegy ötven férfi csatlakozott.
A nagylaki határátkelő felé tartó autósoknak lassabb haladásra kell számítaniuk vasárnap éjszaka: öt túlméretes szállítmány közlekedik több nyugat-romániai útvonalon, amelyek rendőri felvezetéssel haladnak, így időszakos forgalmi fennakadások lehetne
szóljon hozzá!