Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 31., péntek

Sürgősségi intézkedésekkel biztosítanák a cernavodai atomerőmű működését

A szakhatóságok a Duna Bala-ágánál is különböző beavatkozási lehetőségeket elemeznek, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának működéséhez szükséges vízszintet – jelentette ki péntek este Ilie Bolojan.

Sürgősségi intézkedésekkel biztosítanák a cernavodai atomerőmű működését
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Hétvégenként ingyen lehet buszozni Csíkszeredában, ezzel együtt drágul a buszbérlet

Jövő héttől ingyenesen lehet használni a városi buszjáratokat Csíkszeredában a hétvégéken. A Csíki Trans Kft. ugyanakkor 25 százalékkal emeli a bérletek árát, a jegyek ára azonban egyelőre a régi marad.

Hétvégenként ingyen lehet buszozni Csíkszeredában, ezzel együtt drágul a buszbérlet
2026. július 31., péntek

Országos energetikai válsághelyzetet hirdetnek augusztusra

Országos energetikai válsághelyzetet hirdettek Romániában augusztusra a villamosenergia-termelés csökkenése miatt – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.

Országos energetikai válsághelyzetet hirdetnek augusztusra
2026. július 31., péntek

Finomhangolják az okos jelzőlámpa-rendszert Marosvásárhelyen – hol lesznek változások?

Újabb marosvásárhelyi útkereszteződéseknél és átjáróknál helyezik üzembe az új jelzőlámpákat az okos forgalomirányító-rendszer részeként. Soós Zoltán polgármester szerint segítenek, gyorsítják a haladást.

Finomhangolják az okos jelzőlámpa-rendszert Marosvásárhelyen – hol lesznek változások?
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama

Duna vízhozama továbbra is alacsony marad, augusztus 6-áig várhatóan 1450 köbméter/másodpercre csökken, fokozatos emelkedés pedig augusztus második felében várható – közölte csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama
Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama
2026. július 31., péntek

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama

2026. július 31., péntek

Magyar Péter: kedden vagy szerdán állítják le a paksi atomerőmű utolsó blokkját

Kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni – mondta Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson.

Magyar Péter: kedden vagy szerdán állítják le a paksi atomerőmű utolsó blokkját
2026. július 31., péntek

Kormánytöbbség kialakításán dolgozik a PSD elnöke

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egy új kormány csak szűk többséggel, valamivel több mint 240 szavazattal kaphatna bizalmat a parlamentben.

Kormánytöbbség kialakításán dolgozik a PSD elnöke
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Vidéken is van lehetőség vért adni

Mezőrücsre telepednek ki augusztus 3-án, hétfőn a marosvásárhelyi vérközpont szakemberei, lehetőséget adva a véradásra.

Vidéken is van lehetőség vért adni
Vidéken is van lehetőség vért adni
2026. július 31., péntek

Vidéken is van lehetőség vért adni

2026. július 31., péntek

Több mint 130 állást kellene betölteni a csíkszeredai kórházban, de ennek csak a felét lehet meghirdetni

Csak részben orvosolja a székelyföldi orvos- és személyzethiányt az egészségügyi létszámstop feloldása.

Több mint 130 állást kellene betölteni a csíkszeredai kórházban, de ennek csak a felét lehet meghirdetni
2026. július 31., péntek

50 ezer euróig terjedő állami támogatást kaphatnak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők

Döntő házként elfogadta pénteken a képviselőház a sertés- és szarvasmarhatenyésztők idei állami támogatásáról szóló törvénytervezetet.

50 ezer euróig terjedő állami támogatást kaphatnak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők
Hirdetés