Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 11., szombat

Hiába lőtték ki a jószágokat tizedelő medvét, már „átvette a helyét” egy másik

Két nap különbséggel két medve pusztított ugyanazon a csernátoni esztenán: először tíz juh, másodszor egy szamár esett áldozatul.

Hiába lőtték ki a jószágokat tizedelő medvét, már „átvette a helyét” egy másik
Hirdetés
2026. július 11., szombat

Így indítja újra a hírszolgtatást a közmédia

Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya.

Így indítja újra a hírszolgtatást a közmédia
2026. július 11., szombat

Életét vesztette a Bucsecs-hegységben lezuhant egyik hegymászó – frissítve

Meghalt a Bucsecs-hegységben¸ Bușteni környékén szombaton lezuhant négy hegymászó közül az egyik.

Életét vesztette a Bucsecs-hegységben lezuhant egyik hegymászó – frissítve
2026. július 11., szombat

Sziklamászás közben szakadt el a kötél: négyen zuhantak szakadékba a Bucsecs-hegységben

Négy személy lezuhant szombaton egy szakadékba a Bucsecs-hegységben, a mentésen dolgozó hegyimentők segítésére két helikoptert küldött a katasztrófavédelmi felügyelőség.

Sziklamászás közben szakadt el a kötél: négyen zuhantak szakadékba a Bucsecs-hegységben
Hirdetés
2026. július 11., szombat

Közel három évtized után újmisés papja van Csíkcsobotfalvának

Megható egyházi ünnepre gyűlt össze szombaton kora délután Csobotfalva: Csibi Levente első szentmiséjén közel nyolcvan pap vett részt, a hívek pedig együtt adtak hálát a közösség új papi hivatásáért.

Közel három évtized után újmisés papja van Csíkcsobotfalvának
2026. július 11., szombat

Hat ember halt meg tavaly munkabalesetben Hargita megyében

Tavaly 5323 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, ami 11,4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest.

Hat ember halt meg tavaly munkabalesetben Hargita megyében
2026. július 11., szombat

Ismét drónok miatt figyelmeztették a Tulcea megyeieket

Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere a román légtér közelében, szombaton hajnalban.

Ismét drónok miatt figyelmeztették a Tulcea megyeieket
Hirdetés
2026. július 11., szombat

Kovászna megye egy részére is elsőfokú viharriasztást adtak ki

Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki vasárnapra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely részben Kovászna megyét is érinti.

Kovászna megye egy részére is elsőfokú viharriasztást adtak ki
2026. július 11., szombat

Az erdélyi autópálya épülő szakaszainál tett látogatást Ilie Bolojan

Munkalátogatást tett pénteken az erdélyi autópálya Kolozs és Szilágy megyei építkezésein Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki a kivitelezés előrehaladását ellenőrizte, és egyeztetett a beruházásban részt vevő vállalatok képviselőivel

Az erdélyi autópálya épülő szakaszainál tett látogatást Ilie Bolojan
2026. július 11., szombat

Ittas, és jogosítvány nélkül vezető sofőröket kaptak el a rendőrök, tetemes bírságokat osztottak ki

Ittas vezetés közben kaptak rajta két férfit a rendőrök pénteken, ugyanakkor egy jogosítvány nélkül vezető sofőrt is lefüleltek.

Ittas, és jogosítvány nélkül vezető sofőröket kaptak el a rendőrök, tetemes bírságokat osztottak ki
Hirdetés