Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

• Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 28., hétfő

A szenátus elnöke nem túl bizakodó a Mureșan-kormány megszavazását illetően

Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint a politikai nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának a parlament nem fog bizalmat szavazni.

A szenátus elnöke nem túl bizakodó a Mureșan-kormány megszavazását illetően
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Az USR szenátusi frakcióvezetője szerint a Mureșan-kormány megszerezheti a beiktatásához szükséges 233 szavazatot

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője, Sorin Șipoș hétfőn reményét fejezte ki, hogy a Mureșan-kormány a szerdai parlamenti szavazásig megszerzi a beiktatásához szükséges 233 szavazatot.

Az USR szenátusi frakcióvezetője szerint a Mureșan-kormány megszerezheti a beiktatásához szükséges 233 szavazatot
2026. szeptember 28., hétfő

Rendőrt látott, menekülni próbált – közben 20 gyereket szállított egy ittas sofőr iskolabusszal

Húsz gyereket szállított egy 15 férőhelyes iskolabuszban az a 36 éves sofőr, akit ittasan kapcsoltak le a rendőrök hétfőn Temesrékason. A férfi ráadásul nem először került bajba ittas vezetés miatt.

Rendőrt látott, menekülni próbált – közben 20 gyereket szállított egy ittas sofőr iskolabusszal
2026. szeptember 28., hétfő

Őrizetbe vették Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert

A mentelmi joga megvonását követően önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen Seszták Miklós KDNP-s parlamenti képviselő, volt fejlesztési miniszter.

Őrizetbe vették Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Hat miniszterjelöltet hallgatnak meg hétfőn a szakbizottságokban, a PSD nem szavazza meg a Mureșan-kormányt

Hétfőn kezdődik a Siegfried Mureșan javasolta kabinet kijelölt minisztereinek a meghallgatása a parlamenti szakbizottságokban; a nap folyamán hat minisztert hallgatnak meg.

Hat miniszterjelöltet hallgatnak meg hétfőn a szakbizottságokban, a PSD nem szavazza meg a Mureșan-kormányt
2026. szeptember 28., hétfő

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Felfüggesztette Hankó Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt kulturális és innovációs miniszter, Seszták Miklós országgyűlési képviselő és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés.

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés
Hirdetés
2026. szeptember 28., hétfő

Első otthon Székelyföldön: mennyi pénz kell ma a kezdéshez?

Az első saját otthon megvásárlása ma is komoly anyagi feladat a fiatalok számára. Székelyföldön a lakásárak, a hitelfelvétel költségei és a felújítások miatt már az induláshoz is jelentős megtakarításra van szükség.

Első otthon Székelyföldön: mennyi pénz kell ma a kezdéshez?
2026. szeptember 28., hétfő

Az iskolába, munkába készülőket már ébren kapta a ma reggeli földrengés

A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt hétfő reggel 6 óra 48 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Az iskolába, munkába készülőket már ébren kapta a ma reggeli földrengés
2026. szeptember 28., hétfő

Fagypont alatt a csíki- és gyergyói medencék

Vasárnaphoz képest kiterjedtebb területen került fagypont alá a hajnali hőmérséklet, ezúttal az egész csíki- és gyergyói medencét érintve.

Fagypont alatt a csíki- és gyergyói medencék
Fagypont alatt a csíki- és gyergyói medencék
2026. szeptember 28., hétfő

Fagypont alatt a csíki- és gyergyói medencék

Hirdetés