Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 03., szerda

Ügyvivő munkaügyi miniszter: a közalkalmazotti bértörvény tervezete nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint nem lehet mindenki elégedett az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével, mert a jogszabályjavaslat „nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól”.

Ügyvivő munkaügyi miniszter: a közalkalmazotti bértörvény tervezete nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól
Hirdetés
2026. június 03., szerda

Kisajátítás előzi meg a Régigyár utca korszerűsítését Gyergyószentmiklóson

Lakossági fórumot tartott szerda délután a gyergyószentmiklósi polgármester a Régigyár utca mezei része korszerűsítéséhez szükséges kisajátítási eljárásról. Mint elhangzott: aszfalt kerül az úttestre, amely később az országúthoz fog csatlakozni.

Kisajátítás előzi meg a Régigyár utca korszerűsítését Gyergyószentmiklóson
2026. június 03., szerda

Az Európai Bizottság jelentése szerint Románia kielégítően teljesítette kötelezettségvállalásait

Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.

Az Európai Bizottság jelentése szerint Románia kielégítően teljesítette kötelezettségvállalásait
2026. június 03., szerda

Brassópojánára is visszajárt egy medve – kilőtték

Kilőtték szerdára virradóra azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.

Brassópojánára is visszajárt egy medve – kilőtték
Hirdetés
2026. június 03., szerda

Senki nem sérült meg a székelyudvarhelyi vonatbalesetben

A Regio 3545-ös vonat ütközött össze egy teherautóval Székelyudvarhelyen egy vasúti átjárónál szerda délután. Szerencsére senki nem sérült meg a balesetben.

Senki nem sérült meg a székelyudvarhelyi vonatbalesetben
2026. június 03., szerda

Ha a képviselőház jóváhagyja, év végéig maradhat az ársapka az alapélelmiszereken

Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.

Ha a képviselőház jóváhagyja, év végéig maradhat az ársapka az alapélelmiszereken
2026. június 03., szerda

Többen is összeverekedtek Marosvásárhely központjában, bűnügyi eljárás lett a vége

Verekedés tört ki egy marosvásárhelyi vendéglő közelében a hétvégén, a rendőrség több férfit is előállított, egyik megsérült, őt kórházba szállították.

Többen is összeverekedtek Marosvásárhely központjában, bűnügyi eljárás lett a vége
Hirdetés
2026. június 03., szerda

Szexuális bántalmazási ügyben tartottak házkutatásokat egy román népdalénekesnél

Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.

Szexuális bántalmazási ügyben tartottak házkutatásokat egy román népdalénekesnél
2026. június 03., szerda

Teherautót sodort el a vonat Székelyudvarhelyen

Teherautó és személyvonat ütközött a vasúti síneken szerdán délután Székelyudvarhelyen, ami részben megbénította a város forgalmát.

Teherautót sodort el a vonat Székelyudvarhelyen
2026. június 03., szerda

Forrong az egészségügy és a szociális ellátórendszer

A bértörvény véglegesítése előtt még elérhetnek változásokat, de azt követően már nem, ezért vonultak utcára a Sanitas tagjai. A tiltakozás vélhetően folytatódni fog, de a sztrájkot valószínűtlennek tartja a szakszervezet Hargita megyei képviselője.

Forrong az egészségügy és a szociális ellátórendszer
Hirdetés