Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 21., vasárnap

A mélybe zuhant egy autó a Transzfogarason – videóval

Szakadékba zuhant egy autó a Transzfogarasi útról egy interneten terjedő felvétel szerint. A videót megosztók szerint a járművet nem rögzítették kézifékkel. A súlyosan megrongálódott autóban szerencsére nem ült senki.

A mélybe zuhant egy autó a Transzfogarason – videóval
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

A PNL fél évre szóló megállapodást javasol a kormányválság feloldására

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja a Veștea-kabinetet, és azt javasolja a pártoknak és Nicușor Dan államfőnek, hogy kössenek hat hónapra szóló megállapodást egy kisebbségi kormány támogatásáról – jelentette be vasárnap Ilie Bolojan.

A PNL fél évre szóló megállapodást javasol a kormányválság feloldására
2026. június 21., vasárnap

Pártforrások: a PSD belép Adrian Veștea kormányába

Politikai források szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) vasárnap úgy döntött, hogy támogatja a Veștea-kabinet beiktatását a parlamentben, és részt vesz a kormányban.

Pártforrások: a PSD belép Adrian Veștea kormányába
2026. június 21., vasárnap

Újraválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé – frissítve

Ilie Bolojant újraválasztották a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé a vasárnapi rendkívüli kongresszuson.

Újraválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé – frissítve
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Bolojan: aki elárulja a pártot, és a kulisszák mögött ellene dolgozik, nem maradhat a PNL tagja

Nem maradhat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja, aki elárulja az alakulatot, és a kulisszák mögött ellene dolgozik – jelentette ki Ilie Bolojan a PNL vasárnapi kongresszusán mondott beszédében.

Bolojan: aki elárulja a pártot, és a kulisszák mögött ellene dolgozik, nem maradhat a PNL tagja
2026. június 21., vasárnap

Így vészeljük át a kánikulát – tanácsok az egészségügyi minisztériumtól

Az egészségügyi minisztérium vasárnap orvosi ajánlásokat tett közzé arra vonatkozóan, hogyan lehet biztonságosan átvészelni a hőhullámot.

Így vészeljük át a kánikulát – tanácsok az egészségügyi minisztériumtól
2026. június 21., vasárnap

Megkezdődött a PNL rendkívüli kongresszusa, Bolojan az egyetlen elnökjelölt

Elkezdődött vasárnap a Romexpo kiállítási központban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli kongresszusa, amelyen a párt új vezető testületeiről döntenek.

Megkezdődött a PNL rendkívüli kongresszusa, Bolojan az egyetlen elnökjelölt
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Ittas gépkocsivezetők Hargita megye minden szegletében

Négy ittas járművezetőt szűrtek ki az elmúlt 48 órában végzett ellenőrzések során a rendőrök Hargita megyében.

Ittas gépkocsivezetők Hargita megye minden szegletében
2026. június 21., vasárnap

Nicușor Dan lehet Románia történetének első leváltott államfője – véli az USR volt elnöke

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) volt elnöke, Elena Lasconi szombaton felszólította Nicușor Dan államfőt, hogy vállalja a felelősséget a döntéseiért, és ismerje el a romániaiak előtt, hogy hibázott.

Nicușor Dan lehet Románia történetének első leváltott államfője – véli az USR volt elnöke
2026. június 21., vasárnap

Sofőrvizsga: így alakul az átmenési arány a székelyföldi megyékben

Tíz jelentkezőből csupán háromnak sikerül első nekifutásra megszereznie a jogosítványt Maros megyében. Ez az átmenési arány mind a székelyföldi megyék közt, mind országos szinten gyengének számít. Hargita és Kovászna megyében jobbak az eredmények.

Sofőrvizsga: így alakul az átmenési arány a székelyföldi megyékben
Hirdetés