Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra
Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben
Fotó: Wolflife.eu
Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.
Széchely István
2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08
Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.
A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.
Fotó: Wolflife.eu
Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.
A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.
A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.
Fotó: Wolflife.eu
– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.
A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.
• Videó: Wolflife Project
Meglepő kutatási eredmények
A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.
A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Szabotázsvád és heves orosz tiltakozás: egymásnak feszült Bukarest és Moszkva
Visszautasította a bukaresti orosz nagykövetség a román hatóságok vádjait, amelyek szerint Oroszországnak köze volt a brassói Carfil fegyvergyárnál szeptember 14-én történt tűzesethez.
Szabotázsvád és heves orosz tiltakozás: egymásnak feszült Bukarest és Moszkva
Félmillió lejjel támogatja Románia a Fjord Oscar-kampányát
A román kulturális minisztérium 500 ezer lejjel támogatja Cristian Mungiu Fjord című filmjének Oscar-kampányát. Az alkotás Románia hivatalos nevezése a 2027-es Oscar-díj legjobb nemzetközi film kategóriájában.
Félmillió lejjel támogatja Románia a Fjord Oscar-kampányát
Elfogytak a helyek, lezárhatják a legnagyobb marosvásárhelyi temetőt
Hat temetkezési hely maradt Marosvásárhely legnagyobb, Jeddi úti temetőjében és ha november elsejéig a városi tanácsosok nem találnak megoldást, akkor lezártnak kell nyilvánítaniuk. Szó volt a szomszédos telkek megvásárlásáról, de döntés még nincs.
Elfogytak a helyek, lezárhatják a legnagyobb marosvásárhelyi temetőt
Fércmunkát kapott a városháza: mintha mutatóba készültek volna a zajtérképek
Kívülálló számára is nyilvánvaló, hogy összecsapott és hibás az a két dokumentum, amelyeket egy bukaresti cég állított össze a marosvásárhelyi városházának, és a zajszennyezés csökkentésre irányuló intézkedéseket tartalmaz.
Fércmunkát kapott a városháza: mintha mutatóba készültek volna a zajtérképek
Nem térhet vissza iskolájába a tanárnőjére és diáktársaira késsel támadó fiú
Kedden kiutalták a kolozsvári gyermekpszichiátriáról azt a 13 éves fiút, aki október 19-én késsel támadt egy tanárnőre és két tanulóra egy besztercei iskolában. A fiút ezután a Beszterce-Naszód megyei rendőrségre vitték kihallgatásra.
Nem térhet vissza iskolájába a tanárnőjére és diáktársaira késsel támadó fiú
Hó, köd és hideg: lezárták ma este a hegyi útszakaszt, és az is lehet, hogy télire már így marad
Kedden este hat órától lezárták a forgalom elől a Transzfogarasi út (7C jelzésű országút) egy részét a havazás, a köd és az alacsony hőmérséklet miatt – közölte Facebook-oldalán az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CNAIR).
Hó, köd és hideg: lezárták ma este a hegyi útszakaszt, és az is lehet, hogy télire már így marad
Nincs papír harmincnégy sertésről, pusztulniuk kell – az égetési költségeket a fuvarozókra terhelik
Magyarországról érkező, illegális sertésszállítmányokat tartóztattak fel a hatóságok Nagylakon. Megelőző intézkedésként az állatokat leölik, majd elégetik – írja az MTI az Agerpres hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Bekérették a bukaresti orosz nagykövetet a brassói szabotázsakció miatt
Dan Neculăescu külügyminiszter kedden bekérette a külügyminisztériumba Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövetet a brassói Carfil fegyvergyárnál szeptember 14-én történt, Oroszországból irányított szabotázsakció ügyében.
Bekérették a bukaresti orosz nagykövetet a brassói szabotázsakció miatt
Hogyan gyűjtsük helyesen a zöldhulladékot Marosvásárhelyen?
Mit tegyünk a lehullott levelekkel, a levágott fűvel és az ágakkal? Röviden összefoglaljuk a zöldhulladék helyes gyűjtésének szabályait.
Hogyan gyűjtsük helyesen a zöldhulladékot Marosvásárhelyen?
Szóvá tették, hogy nincs a rendőrökön maszk, brutálisan megverték és megkínozták őket
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Szóvá tették, hogy nincs a rendőrökön maszk, brutálisan megverték és megkínozták őket
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!