Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 28., péntek

Vasárnap estig marad a hideg, csapadékos idő

Hideg időre és jelentős mennyiségű csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Vasárnap estig marad a hideg, csapadékos idő
Hirdetés
2025. november 28., péntek

Teljes koalíciós egyetértés a nyugdíj–állami bér halmozásának szigorításáról

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a kormánykoalíció eldöntötte: az állami fizetés és nyugdíj halmozását szabályozó új törvényből minden kivételt törölnek, kivéve az alkotmánybíróság által előírtakat. A jogszabály napokon belül végleges formát kaphat.

Teljes koalíciós egyetértés a nyugdíj–állami bér halmozásának szigorításáról
2025. november 28., péntek

Caritas-vezető: sok önkormányzatnál a szociális feladatokra már nem jut pénz

A költségvetési megszorítások súlyosan érintik a Gyulafehérvári Caritas működését is: több településen szolgáltatások szűnnek meg, leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek maradnak segítség nélkül, fejlesztésekre pedig egyáltalán nem jut pénz.

Caritas-vezető: sok önkormányzatnál a szociális feladatokra már nem jut pénz
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban

Egy 26 éves Szatmár megyei férfi holttestét találták meg csütörtökön a kolozsvári Györgyfalvi lakónegyed egyik tavában.

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban
Holttestet találtak egy kolozsvári tóban
2025. november 27., csütörtök

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban

2025. november 27., csütörtök

Még az is lehet, hogy Ludovic Orban visszatérhet a PNL-be

Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke megerősítette, szándékában áll visszatérni a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), és ez ügyben beszélt Ilie Bolojan pártelnökkel is.


Még az is lehet, hogy Ludovic Orban visszatérhet a PNL-be
2025. november 27., csütörtök

Költségvetés-kiigazítás: pénzt kap az egészségügy és a mezőgazdaság, pénzt vonnak el a pénzügyminisztériumtól

Az egészségügyi, a szállításügyi és a mezőgazdasági minisztériumnak kiegészítik a költségvetését, míg a pénzügyi, a munkaügyi, illetve az uniós alapokért felelős tárcától forrásokat vonnak el.

Költségvetés-kiigazítás: pénzt kap az egészségügy és a mezőgazdaság, pénzt vonnak el a pénzügyminisztériumtól
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

A déli féltekére hív a Kőrösi Csoma Sándor Program

November 30-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére szóló felhívására. Az anyaországtól távol élő magyar közösségek segítése a feladat.

A déli féltekére hív a Kőrösi Csoma Sándor Program
2025. november 27., csütörtök

Indulhatnak a kisajátítások a Székelyföldet átszelő autópálya nyomvonalán

A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta az A8-as autópálya Nyárádszereda és a Neamț megyei Leghin közötti, II-es szakaszának végleges építkezési nyomvonalát, valamint elindította a kisajátítási eljárást – tájékoztat közleményében az RMDSZ.

Indulhatnak a kisajátítások a Székelyföldet átszelő autópálya nyomvonalán
2025. november 27., csütörtök

Ellenőrzésekbe kezdett a munkaügyi felügyelőség, 4,5 millió lejnyi bírság lett a vége

Összesen 4,5 millió lejre bírságolt öt nap alatt a munkaügyi felügyelőség jogszerűtlenül foglalkoztatott alkalmazottak, valamint a munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások be nem tartása miatt – tájékoztatott csütörtökön az intézmény.

Ellenőrzésekbe kezdett a munkaügyi felügyelőség, 4,5 millió lejnyi bírság lett a vége
Hirdetés