Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 23., csütörtök

Mol: megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába

Megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába – közölte a Mol Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön.

Mol: megérkeztek az első kőolajszállítmányok a Barátság-vezetéken Magyarországra és Szlovákiába
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

Újból medve jár a Somostetőn

Több egymást követő éjszaka medve járt a marosvásárhelyi Somostetőn, a nagyvadat a térfigyelő kamerák is rögzítették. A városvezetés óvatosságra inti a lakosságot.

Újból medve jár a Somostetőn
Újból medve jár a Somostetőn
2026. április 23., csütörtök

Újból medve jár a Somostetőn

2026. április 23., csütörtök

Szenátusi elnök: jelenleg a kisebbségi kormány a legkézenfekvőbb megoldás

Mircea Abrudean szenátusi elnök csütörtökön kijelentette, hogy jelenleg a kisebbségi kormány a „legkézenfekvőbb” megoldás.

Szenátusi elnök: jelenleg a kisebbségi kormány a legkézenfekvőbb megoldás
2026. április 23., csütörtök

Közelebb költöztetik Gyilkostóhoz a gyergyószentmiklósi várostáblát

Távolabb kerül a várostól a Gyilkostó felé vezető úton Gyergyószentmiklós helységnévtáblája. Mintegy két kilométerrel lesz hosszabb az érintett útszakasz, ahol a településeken belül szokásos közlekedési szabályok lesznek érvényesek.

Közelebb költöztetik Gyilkostóhoz a gyergyószentmiklósi várostáblát
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

Megvannak az ügyvivő miniszterek, Bolojan „bevállalta” az energiaügyet

A Victoria-palotában csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan bejelentette, hogy ügyvivőként átveszi az energiaügyi minisztérium irányítását, miután a szociáldemokrata miniszterek benyújtották lemondásukat.

Megvannak az ügyvivő miniszterek, Bolojan „bevállalta” az energiaügyet
2026. április 23., csütörtök

Tudomásul vette a PSD minisztereinek lemondását a miniszterelnök

Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy tudomásul vette a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereinek lemondását, és hamarosan elküldi Nicușor Dan államfőnek a helyükre javasolt ügyvivő tárcavezetők névsorát.

Tudomásul vette a PSD minisztereinek lemondását a miniszterelnök
2026. április 23., csütörtök

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

A PSD minisztereinek lemondása nyomán átmenetileg új minisztériumokat kapnak az RMDSZ miniszterei is.

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot
Hirdetés
2026. április 23., csütörtök

Kész kormányválság: lemondtak, de egy kicsit még helyben maradnak, sőt a jövőben visszatérnének a PSD miniszterei

Benyújtották lemondásukat a Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei csütörtökön a Victoria-palotában. Ezzel a párt hivatalosan is érvényt szerzett annak a hétfői döntésének, hogy megvonja politikai támogatását Ilie Bolojan miniszterelnöktől.

Kész kormányválság: lemondtak, de egy kicsit még helyben maradnak, sőt a jövőben visszatérnének a PSD miniszterei
2026. április 23., csütörtök

Kihirdette a nőgyilkosságok visszaszorítását célzó jogszabályt az államfő

Nicușor Dan csütörtökön kihirdette a nőgyilkosságok megelőzését és visszaszorítását célzó törvényt.

Kihirdette a nőgyilkosságok visszaszorítását célzó jogszabályt az államfő
2026. április 23., csütörtök

Ittas vezetés Hargita megyében: két sofőrt szűrtek ki egy nap alatt

Két sofőrt is kiszűrtek szerdán a rendőrök Hargita megyében ittas vezetés miatt.

Ittas vezetés Hargita megyében: két sofőrt szűrtek ki egy nap alatt
Hirdetés