Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra
Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben
Fotó: Wolflife.eu
Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.
Széchely István
2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08
Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.
A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.
Fotó: Wolflife.eu
Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.
A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.
A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.
Fotó: Wolflife.eu
– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.
A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.
• Videó: Wolflife Project
Meglepő kutatási eredmények
A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.
A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.
CsíkszékA rovat további cikkei
Ma lejár a levélben szavazásra regisztrálás határideje
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Ma lejár a levélben szavazásra regisztrálás határideje
Szerdán vitáznak, csütörtökön szavaznak az állami költségvetésről
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Szerdán vitáznak, csütörtökön szavaznak az állami költségvetésről
Csíkszereda továbbra is országos csúcstartó a lakott települések között a reggeli hidegek tekintetében
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Csíkszereda továbbra is országos csúcstartó a lakott települések között a reggeli hidegek tekintetében
Anyanyelvből vizsgáznak szerdán a nyolcadikos nemzeti kisebbséghez tartozó diákok
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Anyanyelvből vizsgáznak szerdán a nyolcadikos nemzeti kisebbséghez tartozó diákok
A nehezebben elhelyezkedő munkavállalók alkalmazását ösztönöznék
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
A nehezebben elhelyezkedő munkavállalók alkalmazását ösztönöznék
Megérkezett a harmadik Dűne-film első előzetese
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Megérkezett a harmadik Dűne-film első előzetese
Csökkenő népesség, átalakuló családmodellek – kimagaslóan magas az egyedülálló férfiak aránya Székelyföldön
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
ANAF-osnak adta ki magát egy csaló, miszerint visszajár a cégnek a tavaly befizetett összegből...
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
Kétszázötven kilométernyi autópályát ígérnek, de több pénzre lesz szükség
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
Kétszázötven kilométernyi autópályát ígérnek, de több pénzre lesz szükség
Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!