Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Vádat emelt a DNA Ráduly István háromszéki prefektus ellen

Vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Ráduly István háromszéki prefektus ellen, miután több mint két és fél évig nyomozott a prefektúra villanyhálózatának felújítása, az épületen végzett munkálatok és egyes föld-visszaszolgáltatási ügyek miatt.

Vádat emelt a DNA Ráduly István háromszéki prefektus ellen
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Vörös kánikulariasztást adtak ki az északnyugati megyékre, nálunk valamivel jobb a helyzet

Harmadfokú hőségriasztás van érvényben szerdáig Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében. Térségünkben Maros megyében narancs jelzésű hőségriasztás van érvényben.

Vörös kánikulariasztást adtak ki az északnyugati megyékre, nálunk valamivel jobb a helyzet
2026. augusztus 03., hétfő

Történelmi mélypontra került a Duna vízhozama Romániában is

A Duna vízhozama a következő napokban másodpercenként 1400 köbméterre csökkenhet Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába.

Történelmi mélypontra került a Duna vízhozama Romániában is
2026. augusztus 03., hétfő

Soha nem tankoltunk még ennyire drágán

Megállíthatatlanul emelkedik az üzemanyagok ára, a dízel litere egyes töltőállomásokon már a 11 lejhez közelít.

Soha nem tankoltunk még ennyire drágán
Soha nem tankoltunk még ennyire drágán
2026. augusztus 03., hétfő

Soha nem tankoltunk még ennyire drágán

Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Kezdődik a pótérettségi

Több mint 33 ezer diák iratkozott be a hétfőn kezdődő pótérettségire.

Kezdődik a pótérettségi
Kezdődik a pótérettségi
2026. augusztus 03., hétfő

Kezdődik a pótérettségi

2026. augusztus 03., hétfő

Rendkívüli ülésszak kezdődik a parlamentben

Hétfőtől csütörtökig újabb rendkívüli ülésszakot tart a parlament.

Rendkívüli ülésszak kezdődik a parlamentben
2026. augusztus 02., vasárnap

F-16-os vadászgépek emelkedtek a levegőbe egy drónészlelés miatt a román határnál

A hadsereg radarrendszere vasárnap délután egy drónt észlelt az ukrán-román folyami határ közelében. A helyzet megfigyelésére 15 óra 17 perckor felszállt két F-16-os vadászgép a borceai 86-os légibázisról.

F-16-os vadászgépek emelkedtek a levegőbe egy drónészlelés miatt a román határnál
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Milliós bírságok, több száz bevont jogosítvány – országos razziát tartott a rendőrség

Több mint 4,29 millió lej értékben szabott ki bírságokat és összesen 570 járművezetői engedélyt vont be a Román Rendőrség az elmúlt 24 órában, miközben több ezer járművet és személyt ellenőriztek a Blocada elnevezésű országos akció során.

Milliós bírságok, több száz bevont jogosítvány – országos razziát tartott a rendőrség
2026. augusztus 02., vasárnap

Székelyföldön is folytatódik a hőhullám, Maros megyében narancssárga riasztás van érvényben

Székelyföldet is eléri az országos hőhullám: Maros megyében kedd reggelig narancssárga hőségriasztás van érvényben, miközben az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) augusztus 6-áig meghosszabbította a rendkívüli melegre vonatkozó előrejelzését.

Székelyföldön is folytatódik a hőhullám, Maros megyében narancssárga riasztás van érvényben
2026. augusztus 02., vasárnap

Regionális energiaválságot okoz a Duna apadása: Romániában is veszélyben az atomerőmű

Miközben Magyarországon vasárnapra teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű a Duna rekordalacsony vízállása miatt, Romániában is egyre súlyosabbá válik a helyzet.

Regionális energiaválságot okoz a Duna apadása: Romániában is veszélyben az atomerőmű
Hirdetés