Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Az internet hőse lett a baleset szemtanújaként beavatkozó rendőr

Küldetésről tért vissza egy rendőr, amikor szemtanúja volt egy súlyos balesetnek: egy haszongépjármű felborult és a sofőr a járműbe szorult. A rendőr azonnal közbelépett.

Az internet hőse lett a baleset szemtanújaként beavatkozó rendőr
2025. május 15., csütörtök

Vörös beavatkozási terv két kisbusz ütközése után

Egy áru- és egy személyszállító kisbusz ütközött csütörtök délután az A1-es autópályán, a balesetben tizenegy személy érintett.

Vörös beavatkozási terv két kisbusz ütközése után
2025. május 15., csütörtök

Tánczos: Románia nem fog abba a helyzetbe kerülni, hogy befagyasszák az uniós forrásokat

Az uniós források befagyasztása egy adott tagállam esetében nagyon hosszú folyamat, és Románia nem fog ebbe a helyzetbe kerülni – jelentette ki csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: Románia nem fog abba a helyzetbe kerülni, hogy befagyasszák az uniós forrásokat
2025. május 15., csütörtök

Rengeteg életmentő műtétet végeztek a 15 éve működő mellkassebészeten Csíkszeredában

A telefon rendszerint éjjel csörren – a sürgősségi osztályról hívják Dr. Adrian Dobrică mellkassebészt: műteni kell. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 15 éve hozták létre a mellkassebészetet, ennek apropóján szimpózium volt csütörtökön.

Rengeteg életmentő műtétet végeztek a 15 éve működő mellkassebészeten Csíkszeredában
2025. május 15., csütörtök

Mit lát egy amerikai szakértő Európában?

Amerikai vendéget fogad a Mathias Corvinus Collegium Csíkszeredában. Charles Yockey kutatóként tevékenykedett Budapesten, a beszélgetésen visszatekint, hogy az elmúlt egy évben hogyan alakult a magyar társadalomról és Európáról alkotott képe.

Mit lát egy amerikai szakértő Európában?
Mit lát egy amerikai szakértő Európában?
2025. május 15., csütörtök

Mit lát egy amerikai szakértő Európában?

2025. május 15., csütörtök

IT-szakértőket keres az egészségbiztosító pénztár: 25 ezer lejes fizetést ajánlanak

Versenyvizsgát hirdet az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) három meghatározott idejű IT-szakértői állás betöltésére; a felajánlott bruttó fizetés összege az országos bruttó átlagbér ötszöröse: 43 100 lej (nettó: 25 213 lej).

IT-szakértőket keres az egészségbiztosító pénztár: 25 ezer lejes fizetést ajánlanak
2025. május 15., csütörtök

Brassóból októbertől direkt járattal lehet Nürnbergbe repülni

Új útvonalat iktatott kínálatába a Brassó-Vidombáki nemzetközi repülőtér: októbertől Nürnbergbe is közvetlen járattal lehet repülni, a jegyek árusítását már meg is kezdte a Wizz Air légitársaság.

Brassóból októbertől direkt járattal lehet Nürnbergbe repülni
2025. május 15., csütörtök

Kihirdetett törvény: az önkormányzatok is hozzájárulhatnak a kórházak finanszírozásához

Ilie Bolojan ügyvivő államelnök csütörtökön kihirdette a törvényt, amely szerint a helyi önkormányzatok hozzájárulhatnak az alárendeltségükben levő kórházak működési és személyzeti költségeihez.

Kihirdetett törvény: az önkormányzatok is hozzájárulhatnak a kórházak finanszírozásához
2025. május 15., csütörtök

Szexuális erőszakkal gyanúsítják a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját – frissítve

Szexuális erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.

Szexuális erőszakkal gyanúsítják a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját – frissítve
2025. május 15., csütörtök

Tilos fényképet vagy videót készíteni a szavazólapról a szavazófülkében

Tilos a választáson felvételeket készíteni a szavazólapról, az önállóan szavazni képtelen választóknak pedig joguk van kísérővel voksolni – többek között ezek a szabályok érvényesek az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában.

Tilos fényképet vagy videót készíteni a szavazólapról a szavazófülkében