Hirdetés
Hirdetés

Manapság a kóbor kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt a farkasokra

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben •  Fotó: Wolflife.eu

Nem csak az elterjedtsége, rejtőzködő életmódja miatt is ritka kiváltság farkast látni a természetben

Fotó: Wolflife.eu

Egy látványos természetfilm is készült abban a projektben, amelyet a Keleti-Kárpátokban élő farkaspopuláció védelme érdekében bonyolítottak le hat – köztük Hargita, Maros és Kovászna – megyében. Ez az első projekt, amelyet az országban élő farkaspopuláció megőrzése érdekében indítottak. A négyéves kutatómunka során fény derült arra, hogy a szabad prédából fokozottan védetté vált, rejtőzködő életmódot élő nagyragadozóra ma már a kóbor kutyák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.

Széchely István

2019. február 05., 09:082019. február 05., 09:08

Majdnem egymillió euró volt a költségvetése a hat megyére – Hargita, Kovászna, Maros, Vrancea, Neamț, Bákó – kiterjedő kutatómunkának, amelyet a Life+ program keretében 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban pedig a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott.

A WolfLife projekt az első hivatalos, átfogó, teljes körű tanulmány a Keleti-Kárpátokban élő farkasok állományának felmérésére, illetve megőrzésére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatást nagyrészt az említett megyék környezetvédelmi ügynökségei bonyolították le, a kárfelméréstől az összesen 18 Natura2000-es természetvédelmi területen folytatott terepmegfigyeléseken át a tájékoztató kampányokig számos tevékenységet végezve a farkaspopuláció megőrzése érdekében. A négyéves projekt a végéhez ért, e hónap végén a jelentéstétel után hivatalosan is befejeződik, de egy ötéves időszakra kiterjedő utánkövetési periódusban az állománymegőrzési munkálatok tovább folytatódnak.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az akcióterv eredményeiről beszámoló egyik tanulmány szerint a farkas ugyan soha nem tűnt el a mai Románia területéről, de a hetvenes évek elején számuk drasztikusan lecsökkent, az állomány mérete elérte a történelmi minimumot. A farkasok száma körülbelül 1600 egyedre esett vissza, mivel a rendszerváltás előtt a vadállatot kifejezetten káros ragadozónak tartották, így gyakorlatilag szabad prédává vált, irtását anyagilag is egyre bőkezűbben jutalmazták az ötvenes évektől.

A változást a kilencvenes évek hozták el: Románia 1993-ban csatlakozott az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyek védelméről szóló berni egyezményhez, majd 1994-ben a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó washingtoni egyezményhez, 1996-ban pedig törvény által nyilvánították szigorúan védett fajjá a farkast, alaposan korlátozva annak vadászatát. Ezeket a rendelkezéseket azonban nem követték olyan intézkedések, amelyek az állomány folyamatos megfigyelését, a farkasok számának pontos mérését vagy az új szabályozás ökológiai következményeinek nyomon követését célozták volna.

A WolfLife-projekt szakértői a tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1990-ben a romániai farkasállomány nagyságát 2500 egyedre becsülték. Az Európai Bizottság 2013-ban kiadott jelentésében már 3560–3970 egyed szerepel, a román környezetvédelmi minisztérium nagytestű ragadozókra vonatkozó 2016-os éves beszámolójában azonban csak 2840-re becsüli a farkasok számát. Az állomány számának mérése egyébként mindig is rendkívül hiányos és pontatlan volt.

•  Fotó: Wolflife.eu Galéria

Fotó: Wolflife.eu

Az ’50-es években még a 8000 példányt is elérte a farkasállomány mérete, ám a '70-es évek végére a populáció nagy részét kiirtották. A mai becslések szerint mintegy 3000 farkas él az országban, a populáció nagyjából stabil

– mondta el lapunknak nyilatkozva Domokos László József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője azt is közölte, hogy a megyében mintegy 400-450 farkas él az éves vadszámbecslés szerint, a projektben készült felmérés viszont azt mutatja, hogy csak 300-350 egyedet számlál az állomány. A nagyragadozó élőhelye nagy változásokon ment át az elmúlt évtizedekben: lecsökkent a háborítatlan élőhelyek aránya és a terület-visszaszolgáltatások következtében jelentősen feldarabolódtak a korábban egybefüggő erdős területek is – említett meg egy fontos tényezőt az ügynökség igazgatója.

A projekt részeként készült egy látványos, 40 perces természetfilm is a farkasokról, amely múlt év szeptemberében a National Geographic hazai számának a mellékletébe is bekerült. Ebben elhangzik, hogy a négyéves kutatómunka eredménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasra vonatkozó hivatalos adatok erősen túlbecsülik az állomány nagyságát.

Videó: Wolflife Project

Meglepő kutatási eredmények

A négyéves munka első részében több száz állattartó gazdaságban végeztek kárfelmérést a kutatás résztvevői, majd a kármegelőzési ismeretekről többezres példányszámú kiadványt készítettek az állattartók számára, hiszen – amint az a filmben is elhangzik – a farkassal való békés együttélés egyik legfontosabb feltétele az, hogy sikerüljön elviselhető szinten tartani a nagyragadozó által az állatállományban okozott károkat. A kutatás meglepő tényekre is fényt derített, megállapították például, hogy a farkaspopulációra az egyik legnagyobb veszélyt a kóbor kutyák jelentik. Egyrészt azért, mert a gazdátlanul csatangoló kutyák pusztítják a farkasok kisebb prédaállatait. Még meglepőbb viszont az a kutatási eredmény, amely szerint a farkasok táplálékát mintegy 12 százalékban a kóbor kutyák teszik ki, így pedig a gazdátlan ebek által hordozott betegségek – élősködők, baktériumok, vírusok – megfertőzhetik a farkasokat.

A projektben közvélemény-kutatás is készült, amely a vidéki környezetben élők farkasokkal kapcsolatos vélekedését kutatta. Ebből kiderül, hogy a legtöbb megkérdezettnek az első szó, ami a farkasról eszébe jut, az a félelem, fény derül viszont arra is, hogy az öt vizsgált megye – Hargita, Maros, Bákó, Vrancea és Neamț – közül a Hargita megyében élőknek a leginkább természetközeli a viszonyulása a farkasokhoz és a megkérdezettek közül itt értettek egyet a legtöbben (67,4%) azzal a kijelentéssel, hogy a ragadozók, mint amilyen a farkas is, hozzájárulnak az egyensúly fennmaradásához a természetben. A farkasok által okozott károkkal kapcsolatban fontos megállapításra jutott a kutatás: kiderült, a károk mértéke nem a farkasok számával áll egyenes összefüggésben, sokkal inkább a természetes prédaállatok számával, valamint az állattartási gyakorlatokkal, szokásokkal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 18., csütörtök

Vonat gázolt halálra egy nőt Szászrégenben

Vonatbaleset történt csütörtökön délután Szászrégenben, amelyben egy 43 éves nő életét vesztette.

Vonat gázolt halálra egy nőt Szászrégenben
Vonat gázolt halálra egy nőt Szászrégenben
2025. december 18., csütörtök

Vonat gázolt halálra egy nőt Szászrégenben

Hirdetés
2025. december 18., csütörtök

Több módosítást is eszközöltek a gyergyószentmiklósi parkolási szabályzatban

Közbiztonsági fejlesztések indulnak Gyergyószentmiklóson, miközben a frissen bevezetett fizetéses parkolás első tapasztalatai alapján több szabályozást is módosított a képviselő-testület.

Több módosítást is eszközöltek a gyergyószentmiklósi parkolási szabályzatban
2025. december 18., csütörtök

Román állampolgár lett Temesvár német származású polgármestere

Letette csütörtökön a hűségesküt és román állampolgár lett Dominic Fritz temesvári polgármester, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.

Román állampolgár lett Temesvár német származású polgármestere
2025. december 18., csütörtök

Pénzjutalom jár a színtízes vizsgaeredményekért

A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy az érettségin és a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáján 10-es átlagot elérő diákok pénzjutalomban részesüljenek.

Pénzjutalom jár a színtízes vizsgaeredményekért
Hirdetés
2025. december 18., csütörtök

Két autó ütközött, két másik is megrongálódott a balesetben

Négy személyautó ütközött a Kovászna megyei Maksánál csütörtök délután. A mentés és a helyszínelés idejére forgalomkorlátozást vezettek be.

Két autó ütközött, két másik is megrongálódott a balesetben
2025. december 18., csütörtök

Orbán Viktor az EU-csúcson: nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét

A befagyasztott orosz vagyon ügye halott – jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben az EU-csúcsra érkezve, hangsúlyozva: nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét.

Orbán Viktor az EU-csúcson: nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét
2025. december 18., csütörtök

Szomorú emléknap: elcsendesült a Patkó, megszólaltak a harangok

Kisebb tömeg gyűlt össze csütörtökön a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának Patkó felőli bejáratánál, hogy a két éve történt épületomlás áldozataira emlékezzenek. Néma gyertyagyújtással és főhajtással idézték fel a történteket.

Szomorú emléknap: elcsendesült a Patkó, megszólaltak a harangok
Hirdetés
2025. december 18., csütörtök

Megnyitották a forgalom előtt a Szentkirály és a Kós Károly utcákat Csíksomlyón

Befejeződött a felújítás, megnyitották a forgalom előtt a csíkszeredai Szentkirály és a Koós Károly utcákat, valamint a Hunyadi János utca bejáratát, amelyek Csíksomlyót kötik össze a Kalász-negyeddel.

Megnyitották a forgalom előtt a Szentkirály és a Kós Károly utcákat Csíksomlyón
2025. december 18., csütörtök

Aszfalt került az Erőss Zsolt Aréna körüli parkolót tehermentesítő útra

Elkészült az alap, csütörtökön pedig le is terítették az első réteg aszfaltot arra az új útra, amely az Erőss Zsolt Aréna körüli parkolót tehermentesíteni a jövőben.

Aszfalt került az Erőss Zsolt Aréna körüli parkolót tehermentesítő útra
2025. december 18., csütörtök

1,9 milliárd lejjel egészíti ki a kormány az egészségbiztosító idei költségvetését

A kormány jóváhagyta 1,9 milliárd lej elkülönítését a költségvetési tartalékalapból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) büdzséjének kiegészítésére, hogy bíztosítsa az egészségügyi ellátás finanszírozásának folytonosságát.

1,9 milliárd lejjel egészíti ki a kormány az egészségbiztosító idei költségvetését
Hirdetés