Egykori politikai foglyok, üldözöttek meséltek a Székelyhonnak arról, hogy milyen volt az a világ, amikor nem beszélhettek szabadon, amikor a szabad választás lehetősége sem létezett, amikor ma már nevetségesnek tűnő okok miatt az embereket börtönbe zárhatta a kommunista diktatúra. Ezek az ő történeteik. A tanulságaik viszont a mindannyiunké.
2024. május 22., 18:102024. május 22., 18:10
Állandó félelem, harag és kétely – érzelmek, amelyek az idősebb generációkban keserű nosztalgiát ébresztenek, a demokrácia nemzedékének azonban távolinak, szinte ismeretlennek csengenek.
Egykori politikai foglyok, üldözöttek, egyházak képviselői, gyászoló családtagok idézték fel a Székelyhonnak az időket, amikor a szabadság csak ábránd volt, a parancs pedig felülkerekedett a választás jogán.
A kommunista diktatúra minden áldozatától a lehető legnagyobb adót szedte: a kitartóbbaknak csak a lelkét vitte, másokat testestül magával ragadott, kényszerítő ereje alól azonban senki sem menekülhetett. Családok életére nyomta rá a bélyeget úgy, hogy a 21. század rohanásának sem sikerült feledtetnie azt a sötét korszakot, amelyet az ifjú nemzedék csak történelemként emleget. A valóság azonban az – és ezt a Székelyhonnak adott interjúk maró őszinteséggel támasztják alá –, hogy
Csík-, Udvarhely-, Maros- és Háromszék egykori politikai foglyai, áldozatai szerint semmiképp.
A diktatúra többek között egy 11 éves háromszéki gyermek életét is elvette. A szülei a sírba vitték a kérdéseiket, túlélő rokonuk máig értetlenül áll a történtek előtt. A kommunizmus az üldözöttek gyerekeit is tönkre tette. Megszabta a hitét a katolikus családoknak, elfojtva bennünk az imádságot, beleszólva abba, ami szent és sérthetetlen. Bűnügyi szervezetként elkönyvelve évekre börtönözte be ifjak egész csoportjait, megpecsételve ezzel a jövőjüket. A terror idején nem volt más lehetőség, pedig mindenki változást akart, ebben a túlélők mindannyian egyetértenek.
Azt is tudják viszont, hogy mennyire mély a szakadék, amely a szavazás és a választás között húzódik.
A megfélemlítettek generációja ehhez kíván önbizalmat, tettvágyat és főként kitartást a fiatal magyar nemzedéknek, mert „minden nehézség dacára sose volt ezen a földön itt jobb sorsa az embereknek” – ennek megőrzését pedig nem szabad félvállról venni.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, szombat délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Radikális fordulatot vesz az időjárás az elkövetkező napokban a meteorológusok szombati előrejelzése szerint. Ma még napközben kitart az enyhe tavaszias idő, vasárnapra virradóan viszont jön a változás.
A 18. század második felében erőszakkal megalakított székely határőrezredek tagjai tulajdonképpen a császárnak esküdtek hűséget. Ám amikor 1848-ban a bécsi udvar szembefordult a felelős magyar kormánnyal, nem sokat teketóriáztak: a haza mellé álltak.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehette át március 14-én, pénteken délután Budapesten Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Crin Antonescu üzenetet küldött a magyar közösséghez március 15-ére kiemelve, hogy a szabadság és a közös értékek napja nemcsak a magyarok, hanem minden román számára fontos ünnep.
A nemzetközi koprodukcióban készült, de egyébként magyar gyártású Hunyadi-sorozat sokak tetszését elnyerte, de a meztelenkedős jelenetek miatt ellenérzéseket is kiváltott. Elemzés.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelegve arra figyelmeztetett, hogy a szabadság védelme ma is folyamatos küzdelmet jelent az erdélyi magyar közösség számára.
Népművészeti értékeink őrzését és továbbadását tűzte ki célul a Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör. Nekik köszönhetően idén százhetven sepsiszentgyörgyi gyermek készítheti el saját kokárdáját a szabadságharc évfordulójára.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke pénteken benyújtotta államfőjelölti iratcsomóját a Központi Választási Irodához (BEC).
Gábor Áron első ágyúit öntötte a bodvaji vashámornál, ahol ma, a szabadságharc kitörésének évfordulója előtt egy nappal ismét összegyűlt Erdővidék közössége. Az ünnep idejére nemzeti színekbe öltöztették a kohót.