Egykori politikai foglyok, üldözöttek meséltek a Székelyhonnak arról, hogy milyen volt az a világ, amikor nem beszélhettek szabadon, amikor a szabad választás lehetősége sem létezett, amikor ma már nevetségesnek tűnő okok miatt az embereket börtönbe zárhatta a kommunista diktatúra. Ezek az ő történeteik. A tanulságaik viszont a mindannyiunké.
2024. május 22., 18:102024. május 22., 18:10
Állandó félelem, harag és kétely – érzelmek, amelyek az idősebb generációkban keserű nosztalgiát ébresztenek, a demokrácia nemzedékének azonban távolinak, szinte ismeretlennek csengenek.
Egykori politikai foglyok, üldözöttek, egyházak képviselői, gyászoló családtagok idézték fel a Székelyhonnak az időket, amikor a szabadság csak ábránd volt, a parancs pedig felülkerekedett a választás jogán.
A kommunista diktatúra minden áldozatától a lehető legnagyobb adót szedte: a kitartóbbaknak csak a lelkét vitte, másokat testestül magával ragadott, kényszerítő ereje alól azonban senki sem menekülhetett. Családok életére nyomta rá a bélyeget úgy, hogy a 21. század rohanásának sem sikerült feledtetnie azt a sötét korszakot, amelyet az ifjú nemzedék csak történelemként emleget. A valóság azonban az – és ezt a Székelyhonnak adott interjúk maró őszinteséggel támasztják alá –, hogy
Csík-, Udvarhely-, Maros- és Háromszék egykori politikai foglyai, áldozatai szerint semmiképp.
A diktatúra többek között egy 11 éves háromszéki gyermek életét is elvette. A szülei a sírba vitték a kérdéseiket, túlélő rokonuk máig értetlenül áll a történtek előtt. A kommunizmus az üldözöttek gyerekeit is tönkre tette. Megszabta a hitét a katolikus családoknak, elfojtva bennünk az imádságot, beleszólva abba, ami szent és sérthetetlen. Bűnügyi szervezetként elkönyvelve évekre börtönözte be ifjak egész csoportjait, megpecsételve ezzel a jövőjüket. A terror idején nem volt más lehetőség, pedig mindenki változást akart, ebben a túlélők mindannyian egyetértenek.
Azt is tudják viszont, hogy mennyire mély a szakadék, amely a szavazás és a választás között húzódik.
A megfélemlítettek generációja ehhez kíván önbizalmat, tettvágyat és főként kitartást a fiatal magyar nemzedéknek, mert „minden nehézség dacára sose volt ezen a földön itt jobb sorsa az embereknek” – ennek megőrzését pedig nem szabad félvállról venni.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.
1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.