Egykori politikai foglyok, üldözöttek meséltek a Székelyhonnak arról, hogy milyen volt az a világ, amikor nem beszélhettek szabadon, amikor a szabad választás lehetősége sem létezett, amikor ma már nevetségesnek tűnő okok miatt az embereket börtönbe zárhatta a kommunista diktatúra. Ezek az ő történeteik. A tanulságaik viszont a mindannyiunké.
2024. május 22., 18:102024. május 22., 18:10
Állandó félelem, harag és kétely – érzelmek, amelyek az idősebb generációkban keserű nosztalgiát ébresztenek, a demokrácia nemzedékének azonban távolinak, szinte ismeretlennek csengenek.
Egykori politikai foglyok, üldözöttek, egyházak képviselői, gyászoló családtagok idézték fel a Székelyhonnak az időket, amikor a szabadság csak ábránd volt, a parancs pedig felülkerekedett a választás jogán.
A kommunista diktatúra minden áldozatától a lehető legnagyobb adót szedte: a kitartóbbaknak csak a lelkét vitte, másokat testestül magával ragadott, kényszerítő ereje alól azonban senki sem menekülhetett. Családok életére nyomta rá a bélyeget úgy, hogy a 21. század rohanásának sem sikerült feledtetnie azt a sötét korszakot, amelyet az ifjú nemzedék csak történelemként emleget. A valóság azonban az – és ezt a Székelyhonnak adott interjúk maró őszinteséggel támasztják alá –, hogy
Csík-, Udvarhely-, Maros- és Háromszék egykori politikai foglyai, áldozatai szerint semmiképp.
A diktatúra többek között egy 11 éves háromszéki gyermek életét is elvette. A szülei a sírba vitték a kérdéseiket, túlélő rokonuk máig értetlenül áll a történtek előtt. A kommunizmus az üldözöttek gyerekeit is tönkre tette. Megszabta a hitét a katolikus családoknak, elfojtva bennünk az imádságot, beleszólva abba, ami szent és sérthetetlen. Bűnügyi szervezetként elkönyvelve évekre börtönözte be ifjak egész csoportjait, megpecsételve ezzel a jövőjüket. A terror idején nem volt más lehetőség, pedig mindenki változást akart, ebben a túlélők mindannyian egyetértenek.
Azt is tudják viszont, hogy mennyire mély a szakadék, amely a szavazás és a választás között húzódik.
A megfélemlítettek generációja ehhez kíván önbizalmat, tettvágyat és főként kitartást a fiatal magyar nemzedéknek, mert „minden nehézség dacára sose volt ezen a földön itt jobb sorsa az embereknek” – ennek megőrzését pedig nem szabad félvállról venni.
Hat kést találtak pénteken a biztonsági őrök egy nőnél, aki be akart jutni a parlament épületébe.
Az idei második negyedévben az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj 2813 lej volt, ehhez képest Hargita megyében csak 2616 lej. Ennél valamivel jobban áll Kovászna megye (2650 lej) és Maros megye is (2670 lej).
Júliusban júniushoz képest 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A családon belüli erőszak elleni küzdelemnek nemzeti üggyé kell válnia, mert a jelenségnek több tízezer áldozata van – jelentette ki csütörtök este Cătălin Predoiu.
Egy év Németországban. Egy önálló, új élet itthon.
A veterán traktorok és retróautók felvonulása mellett cséplésbemutatót, kenyérsütést, koncerteket és néptáncelőadást is szerveznek szeptember 20-án, a Haszmann Pál Múzeum udvarán. A 13. Csernátoni Burrogtatóra önkénteseket is keresnek.
Családtagok, kollégák, ismerősök, a magyar főkonzul, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelenlétében hat székelyföldi „lámpás ember” vette át a magyar államelnök által adományozott kitüntetést.
Jelentős összeget fektethet be az egyetemekkel és más szakmai szervezetekkel együttműködő Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal a fákat pusztító betűzőszúk kutatására. A cél az, hogy tanulmányt állítsanak össze a kártevők populációjának kordában tartására.
A koalíció sorsa múlhat azon, hogy miként viszonyulnak a kormánypártok a bukaresti időközi főpolgármester-választáshoz – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.