A belső bútorzat még nem készült el, és az ehhez szükséges pénznek is csak alig több mint fele van meg, de karácsony óta már az újjáépített templomban tartják a miséket Atyhában. A 2016 őszén villámcsapás miatt leégett templomot közösségi összefogással múlt év őszére újjáépítették, de a híveket még a haranglábból hívják misére, mivel a decemberben kiszállított új harangokat nem sikerült felszerelni.
2018. április 16., 12:232018. április 16., 12:23
Fotó: Veres Nándor
A belső bútorzat még nem készült el, és az ehhez szükséges pénznek is csak alig több mint fele van meg, de karácsony óta már az újjáépített templomban tartják a miséket Atyhában. A 2016 őszén villámcsapás miatt leégett templomot közösségi összefogással múlt év őszére újjáépítették, de a híveket még a haranglábból hívják misére, mivel a decemberben kiszállított új harangokat nem sikerült felszerelni.
2018. április 16., 12:232018. április 16., 12:23
Fotó: Veres Nándor
„Olyan lassan megy minden! Régebben volt egy mesterember, ő volt a kőműves is, ács is, most ezt mind külön le kell zongorázni ahhoz, hogy elindulhassanak a dolgok” – jegyezte meg Adorján Imre atyhai plébános.
Egy kis párátlanítóval igyekeztek ezen segíteni, nem túl nagy sikerrel, de az utóbbi napok melege lehetővé tette, hogy folyamatosan nyitva hagyják az ajtókat, így a huzat jó szolgálatot tesz. Gyógyító vakolat került a falakra, ami a plébános tudomása szerint kivonja belőlük a salétromot, kiszáradás után pedig újrafestik.
Húsvétkor is csak a haranglábból szólalt meg az új kisebbik harang, mellette pedig az, amelyet Lázár Imre székelyudvarhelyi harangöntő kölcsönadott az atyhaiaknak. A nagy és a középső harang a plébánia udvarán ponyva alatt várja, hogy helyére kerüljön.
A 60 kilogrammos kisebbet Magyarországon öntötték, egy ottani orvosi társaság adományaként, a középső, 160 kilogrammosat Lázár Imre ajándékként öntötte, a 300 kilogrammos nagyot pedig a korondi önkormányzat adományozta a falunak.
Fotó: Veres Nándor
Tavaly ősz végéig sikerült felszerelni a nyílászárókat, bevezetni a villanyáramot és a fűtést. Bár a plébános szerette volna, hogy
A vaskos, magas fehér falakkal határolt téglapadló azonban így is szép látványt nyújt, megfelelő hőmérsékletéről télen a fűtésrendszer csövei gondoskodnak majd.
Ugyanis másfél éve a lángok martaléka lett az Assisi Szent Ferenc-szobor, a fő- és a két mellékoltár, a faragott csillárok, a stációs képek, a keresztelőkút, a padok, a ministránsszékek, a felszerelések és a különböző kellékek.
Fotó: Veres Nándor
A bútorzat tervei a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnél vannak, csak az ottani jóváhagyás után készíthetők el. A főoltáron már dolgoznak, azonban a két mellékoltárról nem sokat tud a plébános. Még reménykedik abban, hogy ide teheti a csíkszentkirályi plébániától ajándékba kapott Jézus- és Mária-szobrot, amelyekhez azért is ragaszkodnának, mert emlékeztetnek a tűzben odaveszett oltárokra.
A hét végén megérkezett a vasajtó is, amelyet biztonságból a karzat bejáratához szerelnek.
– bizakodott a plébános
Húsvét után folytathatták a tél miatt abbahagyott munkálatokat, így jelenleg a korondi szakemberek bent kisebb javításokat, simításokat végeznek, kinn pedig megkezdődött a térrendezés.
Az eddigi adományok fedezték a templom újjáépítését, azonban a belső tér berendezéséhez szükséges költségeknek hozzávetőleg a fele áll rendelkezésre, ezért még elkelnek a támogatások.
– emlékezett vissza hálával Adorján Imre.
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
szóljon hozzá!