Ismét eredeti pompájában látható Marosvásárhely emblematikus épülete, a szecesszió stílusjegyeit hordozó Kultúrpalota, amelyet két évig tartó felújítási munkálatok után adtak át február 29-én. A palota 111 éve szolgálja ki a város kulturális igényeit.
2024. február 29., 20:532024. február 29., 20:53
Fotó: Haáz Vince
Ismét eredeti pompájában látható Marosvásárhely emblematikus épülete, a szecesszió stílusjegyeit hordozó Kultúrpalota, amelyet két évig tartó felújítási munkálatok után adtak át február 29-én. A palota 111 éve szolgálja ki a város kulturális igényeit.
2024. február 29., 20:532024. február 29., 20:53
Az impozáns – és most már eredeti színeiben látható – Tükörteremben tartott sajtótájékoztatón Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, Simion Crețu a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója, valamint Ötvös Koppány Búlcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója foglalta össze a felújítás legfontosabb mozzanatait.
2017-ben ugyancsak a Kultúrpalota Tükörtermében írta alá a Maros megyei önkormányzat és a Regionális Operatív Program képviselője a palota felújításáról szóló szerződést. Hét évvel később pedig el is a készült a Maros Megyei Múzeumhoz tartozó Kultúrpalota felújítása, amelyet a Maros Mmgyei önkormányzat finanszírozott a Regionális Operatív Programon keresztül.
Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök szerint a felújított Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy több mint száz éve megálmodta Bernády György polgármester.
Fotó: Haáz Vince
„Ez a hely a miénk, a mindannyiunké. Egy épület felújítása önmagában is kihívás, de ezúttal egy történelmi örökség újjászületésének vagyunk részesei” – mondta Péter Ferenc.
Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója kiemelte, bátorság kell ahhoz, hogy közbelépjünk egy műemléképület megrongálódási folyamatába, és ha nem jelent prioritást, akkor előbb összedől, minthogy megkapnák rá a finanszírozást. A Kultúrpalota esetében pedig sikeresen közbeléptek.
Fotó: Haáz Vince
Ötvös Koppány Búlcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kiemelte, a palota 111 éve szolgálja ki a város kulturális igényeit, és talán legutóbb felavatása pillanatában volt külső köntöse annyira élénk, pompás és elegáns, mint ahogyan a minap eltűnő állványzat mögül ismét felsejlett a marosvásárhelyiek előtt.
„A Kultúrpalota ötlete Bernádyban akkor született meg, amikor tudomást szerzett arról a törvényjavaslatról, amely Ferenc József koronázásának 40. évfordulója alkalmából vidéki városok művelődési házainak építését szorgalmazta, és az építkezéseket a kormány hosszú lejáratú kölcsönnel támogatta.
Fotó: Haáz Vince
„Egy évszázaddal később, más korban és kontextusban ugyan, de hasonlóan kedvező feltételek kínálkoztak a restaurálási munkálatok finanszírozására” – nyilatkozta a múzeumigazgató, aki úgy véli, a kultúrába érdemes befektetni, az ugyanis hosszabb távon biztosan megtérül.
Marosvásárhely jelképe, az 1911–1913-ban épült Kultúrpalota megúszta a viharos huszadik századot, mindössze pár monarchiát idéző domborműnek és székelységet ábrázoló falfestménynek kellett rejtőzködnie a kommunizmus ideje alatt. A belső restaurálások idején azonban sorban visszakerült minden alkotás eredeti helyére.
Fotó: Haáz Vince
A mostani felújítás alatt pedig a Kőrösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készült főhomlokzat is visszanyerte eredeti élénk színvilágát, a főlépcső fölötti kovácsoltvas-szerkezet is ismét zöld színben látható a fekete helyett, de restaurálták a mozaikokat és a feliratokat is a homlokzaton.
Kicserélték az összes külső nyílászárót, megújult a megyei könyvtár lépcsőháza, kerítése, megjavították a tetőszerkezetet, kicserélték a sérült porceláncserepeket is, az eredetivel megegyező darabokat a pécsi Zsolnai porcelángyártól rendelték, a kis- és nagytermek számos elemét megújították.
Fotó: Haáz Vince
A leglátványosabb átalakulás pedig az eredetileg vendégfogadó-teremnek tervezett Tükörteremben történt. A díszítés Falus Elek érdeme volt 111 évvel ezelőtt, és a székely világ megidézése volt a célja. Valamikor a kommunizmus idején azonban átfestették a nagy részét, hogy megfeleljen a diktatúra elvárásainak.
Fotó: Haáz Vince
Az ólomablakok megúszták, de az ablakok körüli boltívek is krémszínűek lettek a zöld helyett, az impozáns oszlopok, a faldíszítések, a tükrök fölötti, székelyeket ábrázoló festmények is eltűntek. A színekben gazdag virágmintás faldíszítést is már az ötvenes években lefestették. Nem lehet tudni, hogy pontosan melyik évben, de az biztos, hogy 1963-ban Nicolae Ceaușescu diktátor már az átfestett teremben írja alá a szerződést az új színházra.
Fotó: Haáz Vince
A jelenlegi felújítás pedig teljes egészében az eredeti, szecessziós állapotot tükrözi – tudtuk meg a részleteket Jeremiás Istvántól, a Kultúrpalota munkatársától, aki a sajtótájékoztató után körbevezetett bennünket a frissen megújult termeken. A restaurálás során néhány apró részletet meghagytak úgy, ahogy az elmúlt évtizedekben látható volt, hogy észrevehető legyen a különbség.
Fotó: Haáz Vince
A Kultúrpalota megálmodója, Bernády György és a Komor–Jakab tervezőpáros, illetve számos elismert művész a szecesszió egyik utolsó épületét alkották meg Marosvásárhelyen, hiszen utána kitört a világháború, sokaknak pedig utolsó műve volt az Európa-szerte egyedi palota valamely részlete.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Simion Crețu a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Ötvös Koppány Búlcsú a Maros Megyei Múzeum igazgatója
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A külső kovácsoltvas részek is visszanyerték eredeti zöld színüket
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A híres ólomablakokhoz nem nyúltak a kommunizmusban, most is csak a külső nyílászárók újultak meg
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
A színes virágminta volt az eredeti díszítés, az egyszerűbb zöld-fehér pedig a kommunizmusban átfestett rész
Fotó: Haáz Vince
Különböző szúnyogfajok és a csipkés poloska terjedésének kedveznek az utóbbi években tapasztalt enyhe telek. A klímaváltozás mellett azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az Erdélyben, Székelyföldön idegenhonosnak számító kártevők szaporodásához.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakját, Benczúr Gyulát együtt emlegetik Munkácsi Mihállyal, Paál Lászlóval. A nyíregyházai múzeum gyűjteményéhez tartozó alkotásai most először láthatók Gyergyószentmiklóson.
Huszonnégy óra múlva már csak emlék marad a hatodjára megrendezett Vibe, amely idén is kiemelkedő fesztiválélményt kínált. Összegeztük az esemény legvagányabb programjait, koncertjeit és az utolsó nap választékát.
Sajátos rendezői vízión alapuló filmet mutattak be Márton Áronról Csíkszeredában. Poór István alkotása a néhai püspök második világháború előtti és utáni tevékenységét, bebörtönzését és szabadulását járja körül.
Az izgalmas színpadi elemek felkészítették a közönséget Jason Derulo látványos belépőjére a Vibe Fesztiválon, a hangos éljenzés azonban megszakadt egy pillanatra, amikor a világsztár végre a beleszólt a mikrofonba.
Az idei nyári érettségi előzetes eredményeit hétfőn, július 8-án legkésőbb 12 óráig közzéteszik a vizsgaközpontokban és az oktatási minisztérium honlapján.
A csíkszeredai Szabadság téren gyülekeztek és táncoltak a szombati Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, majd kivonultak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol késő délutánig folytatódott a székelység hagyományőrző ünnepe.
Elsőfokú hőségriadót adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és a fővárosra. A hőség egész héten kitart, és fokozatosan kiterjed az ország egész területére.
Elindult a jelentkezés az erdélyi Peron Music Tehetségkutató 2024-es kiadására, amely idén is az Öröm a zene tehetséggondozó program keretében zajlik az Egyfeszten. Saját számaikkal jelentkezhetnek amatőr zenekarok.
Minden esztendő júliusának első szombatján tartják Csíkszeredában az Ezer Székely Leány Napját, amikor a térség lakói magukra öltik népviseletüket, és így vonulnak ki a csíksomlyói hegynyeregbe.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)