Kultúrpalota, ahogy Bernády György megálmodta

Az impozáns – és most már eredeti színeiben látható – Tükörteremben tartott sajtótájékoztatón Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, Simion Crețu a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója, valamint Ötvös Koppány Búlcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója foglalta össze a felújítás legfontosabb mozzanatait.

2017-ben ugyancsak a Kultúrpalota Tükörtermében írta alá a Maros megyei önkormányzat és a Regionális Operatív Program képviselője a palota felújításáról szóló szerződést. Hét évvel később pedig el is a készült a Maros Megyei Múzeumhoz tartozó Kultúrpalota felújítása, amelyet a Maros Mmgyei önkormányzat finanszírozott a Regionális Operatív Programon keresztül.

„Ez a hely a miénk, a mindannyiunké”

Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök szerint a felújított Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy több mint száz éve megálmodta Bernády György polgármester.

„Ez a hely a miénk, a mindannyiunké. Egy épület felújítása önmagában is kihívás, de ezúttal egy történelmi örökség újjászületésének vagyunk részesei” – mondta Péter Ferenc.

Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója kiemelte, bátorság kell ahhoz, hogy közbelépjünk egy műemléképület megrongálódási folyamatába, és ha nem jelent prioritást, akkor előbb összedől, minthogy megkapnák rá a finanszírozást. A Kultúrpalota esetében pedig sikeresen közbeléptek.

Ötvös Koppány Búlcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kiemelte, a palota 111 éve szolgálja ki a város kulturális igényeit, és talán legutóbb felavatása pillanatában volt külső köntöse annyira élénk, pompás és elegáns, mint ahogyan a minap eltűnő állványzat mögül ismét felsejlett a marosvásárhelyiek előtt.

„A Kultúrpalota ötlete Bernádyban akkor született meg, amikor tudomást szerzett arról a törvényjavaslatról, amely Ferenc József koronázásának 40. évfordulója alkalmából vidéki városok művelődési házainak építését szorgalmazta, és az építkezéseket a kormány hosszú lejáratú kölcsönnel támogatta.

„Egy évszázaddal később, más korban és kontextusban ugyan, de hasonlóan kedvező feltételek kínálkoztak a restaurálási munkálatok finanszírozására” – nyilatkozta a múzeumigazgató, aki úgy véli, a kultúrába érdemes befektetni, az ugyanis hosszabb távon biztosan megtérül.

Rejtőzködő domborművek

Marosvásárhely jelképe, az 1911–1913-ban épült Kultúrpalota megúszta a viharos huszadik századot, mindössze pár monarchiát idéző domborműnek és székelységet ábrázoló falfestménynek kellett rejtőzködnie a kommunizmus ideje alatt. A belső restaurálások idején azonban sorban visszakerült minden alkotás eredeti helyére.

A mostani felújítás alatt pedig a Kőrösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készült főhomlokzat is visszanyerte eredeti élénk színvilágát, a főlépcső fölötti kovácsoltvas-szerkezet is ismét zöld színben látható a fekete helyett, de restaurálták a mozaikokat és a feliratokat is a homlokzaton.

Kicserélték az összes külső nyílászárót, megújult a megyei könyvtár lépcsőháza, kerítése, megjavították a tetőszerkezetet, kicserélték a sérült porceláncserepeket is, az eredetivel megegyező darabokat a pécsi Zsolnai porcelángyártól rendelték, a kis- és nagytermek számos elemét megújították.

A Tükörterem a leglátványosabb

A leglátványosabb átalakulás pedig az eredetileg vendégfogadó-teremnek tervezett Tükörteremben történt. A díszítés Falus Elek érdeme volt 111 évvel ezelőtt, és a székely világ megidézése volt a célja. Valamikor a kommunizmus idején azonban átfestették a nagy részét, hogy megfeleljen a diktatúra elvárásainak.

Az ólomablakok megúszták, de az ablakok körüli boltívek is krémszínűek lettek a zöld helyett, az impozáns oszlopok, a faldíszítések, a tükrök fölötti, székelyeket ábrázoló festmények is eltűntek. A színekben gazdag virágmintás faldíszítést is már az ötvenes években lefestették. Nem lehet tudni, hogy pontosan melyik évben, de az biztos, hogy 1963-ban Nicolae Ceaușescu diktátor már az átfestett teremben írja alá a szerződést az új színházra.

A jelenlegi felújítás pedig teljes egészében az eredeti, szecessziós állapotot tükrözi – tudtuk meg a részleteket Jeremiás Istvántól, a Kultúrpalota munkatársától, aki a sajtótájékoztató után körbevezetett bennünket a frissen megújult termeken. A restaurálás során néhány apró részletet meghagytak úgy, ahogy az elmúlt évtizedekben látható volt, hogy észrevehető legyen a különbség.

A Kultúrpalota megálmodója, Bernády György és a Komor–Jakab tervezőpáros, illetve számos elismert művész a szecesszió egyik utolsó épületét alkották meg Marosvásárhelyen, hiszen utána kitört a világháború, sokaknak pedig utolsó műve volt az Európa-szerte egyedi palota valamely részlete.