Egyik a kollégára támadó kutyák közül
Fotó: Forró Béla
Kocogás közben rontott rá féltucatnyi nagytestű pásztorkutya Dimény-Haszmann Árpádra Ikafalván. A férfi szerencsésnek mondhatja magát, hogy megúszta az ijedtséggel. Nem az ő az egyetlen, akinek meggyűlt a baja a pásztorkutyákkal.
2025. január 15., 21:032025. január 15., 21:03
2025. január 16., 17:442025. január 16., 17:44
A kézdivásárhelyi születésű, jelenleg Csernátonban élő Dimény-Haszmann Árpád jó pár éve fedezte fel a futás örömét, azóta télen-nyáron, egyedül vagy társaságban napi rendszerességgel sok kilométert tesz meg, főleg mezei utakon, de aszfaltozott falusi utcákon is. A szántóföldek, legelők, erdők mellett volt már része fenyegető kutyákban, mégsem érezte még magát soha olyan veszélyben, mint nemrégiben, amikor Ikafalva határában támadta meg hat, nagytestű juhászkutya. Közúton, a falu belterületén. Ez pedig már több volt a sok(k)nál.
Nyilván tudom, hogy nem szabad elszaladni a kutyák elől, de én úgy döntöttem, növelem a távot, igyekszem a védett területükről minél előbb kikerülni. Jelzem, végig az aszfaltúton voltam, ott, ahol mindenki közlekedik. A falu bejáratánál, fényes nappal, hiszen délután 4 óra volt.
– írta első felháborodásában egy Facebook-bejegyzésben.
Akkor hát nem is volt kutyatámadás, csak egy kis ijesztgetés – mondhatnánk. Valóban, szerencsére elmaradt a harapás, de
Azon az úton ráadásul gyerekek, idősek is közlekednek, akik talán nem találják meg a megfelelő módot a kutyák távoltartására. Végül is ilyen megfontolásból lépett Árpád a tettek mezejére, és mint kiderült, sokak gondját felvállalva.
Miután a közösségi oldalon közzétette a vele történteket,
A község új polgármestere, Mágori István is felvette a kapcsolatot a kézdivásárhelyi kutyamenhelyet is működtető Benji Állatvédő Egyesülettel, amellyel a kóbor ebek begyűjtésére vonatkozó szerződése van az önkormányzatnak. Forró Béla, az egyesület elnöke, valamint a csernátoni rendőrőrs vezetője, aki szintén olvasta a Facebook-bejegyzést, a sértett fél társaságában ment a helyszínre, ahol sikerült a kutyák tulajdonosával beszélniük.
A többi kutya a karám mellett
Fotó: Forró Béla
„Örülök, mert békés beszélgetés volt, nem habzó szájú fenyegetőzés vagy valami hasonló.
– tájékoztatott a fejleményekről Árpád.
Mint megtudtuk, ilyen esetben, vagyis ha az eb (akárcsak egy is) szabadon kószál, és az emberek testi épségét veszélyeztető helyzet állhat elő, tulajdonosa legtöbb 300 lejre büntethető, de ha 15 napon belül fizet, ennek felével is megúszhatja az incidenst.
Forró Béla beszámolója alapján annyival egészíthetjük ki az eddig elmondottakat, hogy a juhos gazda 150 jószággal szokott egy bérelt területen legeltetni – az eddigi enyhe időjárás miatt még van mit enniük az állatoknak –, és délután tereli vissza a karámhoz, ahol
Ezek közül kettő kangal, de egyik sincs megfelelő körülmények között, széltől védett, fedett helyen tartva.
A gazdát beidézték a rendőrőrsre, ahol tekintettel büntetlen előéletére, egy figyelmeztetéssel megúszta a történetet, noha a támadásért akár bűnügyi eljárás is indulhatott volna ellene, illetve a kutyák ivartalanításának elmulasztásáért 5 és 10 ezer lej büntetést is kaphatott volna. Igaz, még az is terheli, hogy
Az állatvédő egyesület elnöke szerint a kutyák megnevelése viszont egyértelműen nem erőssége a pásztoroknak Felső-Háromszéken. Forró Béla egyetlen kivételről tud e tekintetben. Legtöbben inkább még élvezik is, hogy az ebek ijesztgetik a turistákat, a járókelőket – mondja –, míg a medvének néha tucatnyi kutya mellett is sikerül elhurcolnia az állatokat.
Fotó: Pál Árpád
Az érintett gazdának „házi feladatokat” is adott a rendőrség:
„Nem azt kell nézni, hogy szomszéd, ismerős, falumbeli, »magyar ember«, hanem arra kell gondolni, hogy a felelőtlenségük miatt bárki megsérülhet. Sajnos nem egy olyan esetről hallottunk már Romániában, hogy megöltek valakit a kutyák” – vonja le Árpád a tanulságot, és nemcsak a maga számára.
És az eset után mindenképp panaszt kell tenni a rendőrségen.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
1 hozzászólás