Kibéd, ahol farsangkor nem temetik el a telet, inkább lakodalomba hívják a népet

Ostorcsattogtatás, kiabálás, nevetés hangja után nem volt nehéz megtalálni a menetet, amint éppen a templomtól távolodtak Kibéd Rétfalva nevet viselő részébe. A színes, hangos, vidám álarcos menetet a fiatalok, gyerekek kísérték.

Az ilyenkor szokásos farsangi fánk, pogácsa, szendvics, sütemény sehonnan sem hiányzott. 

A csapatot számos fotós követte, érdeklődők, akik első alkalommal jártak ott, vagy örökös visszatérők, akik szerint ezt nem lehet megunni. Barabás László néprajzkutató évtizedek óta kijár a kibédi farsangi lakodalmasra, ahol Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója házigazdaként és a fiatalok által szervezett mulatság koordinátoraként, fényképezőgéppel a kezében kíséri a látványos felvonulást.

– magyarázza. 

„Akárcsak Shakespeare korában” – tette hozzá a néprajzkutató.

De lehet több is, akár 10-12 ostoros is, sőt létezik az úgynevezett lógó ostoros, aki nincs beosztva senki mellé, szabadon jöhet-mehet a menetben.

A kibédi farsangi szokásokról tanúskodnak azok a jegyzőkönyvek, amelyek leírják, hogy a nappali farsangot az esti farsang követte – magyarázta Barabási Attila, aki elmondta, azt nem tudja, milyen maskarába öltöztek akkoriban, 100 évvel ezelőtt, vagy milyen álarcot viseltek, fényképfelvételek is csak jóval későbbről, az 1960-as évek végéről maradtak fent.

– mondja Barabás László érdeklődésünkre. Töretlenül járják azóta is, természetesen kisebb hullámhegyek voltak időközben, de most megint azt a korszakot éljük, amikor egyre nagyobb az érdeklődés, sokan beöltöznek és sokan kísérik a jelmezeseket és sokkal több házba beengedik őket. A szereplők is jobban beleélik magukat a játékba, de a kísérőik is erre ösztönzik őket.

– figyelmeztet Barabási Attila, aki miután megkonfirmált, kétszer öltözött be Szépnek, de mivel korán nősült, még mielőtt katonának sorozhatták volna, alig 18 évesen, az ostoros szerepébe már nem bújhatott, ugyanis