A kifejlett rovarok mindössze 5–7 hetet élnek
Fotó: Beliczay László
Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.
2025. május 09., 10:362025. május 09., 10:36
2025. május 09., 10:402025. május 09., 10:40
A néhány centiméter hosszú cserebogarak a talajból bújnak elő, megjelenésüket a talajfelszínen látható alig egy centiméteres lyukak jelzik. Amint megjelennek, azonnal elkezdik a mohó falatozást, majd társat keresnek és párosodnak – ismertette elöljáróban Józsa Eszter növényorvos. Mint mondta, az óriási étvágyú cserebogár mind lárvaként, mind kifejlett állapotában óriási problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára.
A megtámadott fák fiatal leveleit pazarlóan rágják, nagy mennyiségű lombot semmisítenek meg.
Különösen veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben – hívta fel a figyelmet a szakember. Arra is kitért, hogy a talajban élő, fehér, kövér, hajlott testű pajorok, azaz a lárvák megrágják a magoncok és dugványok gyökereit. Lárváik nemcsak a fás növények – például erdei fafajok, gyümölcsfák, szőlő – gyökereivel táplálkoznak, hanem számos lágyszárú kultúrnövény gyökereit is megrágják, mint a kukorica, lucerna, palántanövények, de még a burgonyában is jelentős kárt tudnak tenni.
A cserebogár lárvái és a kifejlett példányok is kártékonyak
Fotó: Székelyhon
Az első éves pajorok csak a vékony hajszálgyökerekkel táplálkoznak, az idősebbek már a vastagabb gyökereket, sőt a főgyökereket is képesek átrágni, ami a növény teljes pusztulását okozhatja. A legnagyobb kárt a kifejlett rovar kirepülése előtti évben okozza, azért is különösen kártékony, mert rágásával utat nyit a másodlagosan károsító kórokozóknak – ismertette.
A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki, ez a Kárpát-medencében 3 év alatt történik.
A tojások a talajnedvesség hatására duzzadnak meg és fejlődnek, majd a lárvák 30-50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. A hároméves fejlődése során a lárva háromszor vedlik, a harmadik év nyarán a pajor bábozódik, a bábállapot néhány hétig tart. A frissen kifejlett rovar, azaz az imágó ősszel a talajban marad, itt áttelel, a következő évben tavasszal rajzik, mikor megfelelő a hőmérséklet, a rovar élettartama mindössze 5–7 hét – foglalta össze a szakértő.
Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok számára kiváló táplálékot jelentenek, a madarak pedig szívesen fogyasztják a földből kifordított pajorokat is.
A májusi cserebogarak veszélyesek faiskolákban, csemetekertekben
Fotó: Barabás Ákos
A 20. században a rovarirtó szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik, amihez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is. Az enyhe teleknek köszönhetően a májusi cserebogarak korábban jelennek meg a megszokottnál és így tömegesen rajzanak, számuk erőteljesen növekszik.
A májusi cserebogár elleni védekezés nehéz, főként a lárva talajban rejtőző életmódja miatt, de szakember elmondása szerint
A mély talajforgatással a peték és a lárvák elpusztulnak, emellett entomopatogén fonálférgek, azaz rovarokat megbetegítő fonálférgek alkalmazás is célzottan hatásos a pajorok ellen – sorolta a szakértő. Ugyanakkor a madarak – közülük a gébics fajok, veréb, seregély, varjú, csóka és más természetes ellenségek, mint a vaddisznó, vakond, sün is ritkítja a cserebogár állományt.
A kémiai módszerek kapcsán a növényorvos megjegyezte, a lárvák ellen a talajfertőtlenítők alkalmazása bizonyos kultúrákban megengedett, de környezetvédelmi és jogszabályi korlátok miatt visszaszorulóban van. Az imágók elleni permetezés pedig csak nagy fertőzöttség esetén, rajzás idején hatékony.
Kérdésünkre, hogy miért mondják, ha cserebogár-rajzás van, jó lesz a kukoricatermés, Józsa Eszter elmondta,
Persze, nincs olyan év, hogy egyáltalán ne legyen lárva a talajban, de idén számuk kevesebb – magyarázta.
Elutasította szerdán a képviselőház plénuma a parajdi bányakatasztrófát kivizsgáló parlamenti bizottság felállítására vonatkozó javaslatot.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére és Bukarestre.
Kapu Tibor magyar űrhajós közép-európai idő szerint június 25-én, 8 óra 31 perckor az Axiom-4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából.
Idén 28. alkalommal szervezi meg Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala a városnapokat. A Marosvásárhelyi Napokon rengeteg felejthetetlen élményt ígérnek minden korosztálynak – legyen szó zenéről, kultúráról vagy szórakozásról.
Matematikából vizsgáznak szerdán a nyolcadik osztályt végzett diákok a képességfelmérő vizsga keretében.
Ételmérgezésre utaló tünetekkel vittek kórházba több gyermeket és egy felnőttet kedden egy bukaresti óvodából.
Demeter András átvette kedden a kuturális miniszteri mandátumát a minisztérium székhelyén.
Állandó meghívott tagként képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában Toró Tamás, miután a dél-erdélyi nagyvárosban két egymást követő önkormányzati ciklusban sem sikerült magyar képviselőt bejuttatni a tanácsba.
A Román Vasúttársaság (CFR) kedden tájékoztatott, hogy a rendkívüli hőség miatt a közlekedés biztonsága érdekében bizonyos vasúti pályaszakaszokon elrendelték a szerelvények sebességének korlátozását.
Magyar mesterséges intelligencia (AI/MI) kézikönyvet készített több kommunikációs szakmai szervezet, amely a szándék szerint átlátható keretrendszer mentén gyakorlati útmutatást kínál az AI felhasználásához.
szóljon hozzá!