Itthon van még tiszta méz – a beporzók napját ünnepelték

Március 10-ét nyilvánították a beporzók napjává világszerte, ráadásul magyar kezdeményezésre. Ám mivel idén hétvégére esett ez a nap, március 12-én, kedden öltözött minden Stefániába járó óvodás és óvónő sárga-fekete ruhába, mint a méhek, vagy piros-fekete pöttyösbe, akár a katicabogarak. A marosvásárhelyi 3–6 évesek megtanulták:

Az utóbbi évtizedekben azonban drasztikusan csökkent a beporzást végző rovarok száma az emberi tevékenységek – a mezőgazdaság térnyerése, vegyszerek használata, klímaváltozás – miatt, és ha nem teszünk ellene, akkor az globális katasztrófát vonhat maga után.

A marosvásárhelyi ovisoknak szerveztek programot Sütő Edith Magdolna, Bodó Orsolya, Cucian Patricia, Csenteri-Nemes Réka Orsolya, Gherasim Ana-Anisia, György Annamária, Schaffer Erzsébet Zsuzsánna és Weisz Réka óvónők egy megpályázott projekt részeként, ezért egy napra az egész óvoda „méhkaptárrá” alakult: méhecskés rajzokat állítottak ki, méhecskés játékokat játszottak, de még egy méhészcsalád is eljött mesélni a kicsiknek, akik a méhész védőruházatát is felpróbálhatták, mézet is kóstolhattak.

Amiket eddig nem tudtunk a méhekről

Az ovisok legalább tíz új dolgot tanultak a méhekről, miközben ők maguk is megosztották, hogy kit mikor csípett meg a méhecske. Íme, amiket eddig nem sokan tudtunk a méhekről:

• A földön a beporzás nyolcvan százalékát a méhek végzik: ha nem szállnának a gyümölcsök virágaira, hogy beporozzák azokat, aprók, ehetetlenek maradnának a gyümölcsök.

• Nem virágporból, hanem a virág nektárjából készül a méz.

• Ha megszúr egy méh, a méhecske is meghal.

• Egy nektárgyűjtő méh mindössze 45 napot él.

• Ennyi idő alatt egy méh egy kiskanál mézet termel.

• Egy kaptárban hatvanezer-százezer méh él: királynő (elélhet akár hat évet is), dolgozóméhek (ők vannak a legtöbben) és herék.

• A méh a legjobb mérnök: mindig 5,2 milliméteresre építi minden oldalát a viaszsejtnek. Viaszból épített keretek vannak a kaptárakban, ott tárolják a mézet a méhek.

• A méhek félnek a füsttől, tűztől, ezért a méhészek a füstölő segítségével tudják elzavarni onnan, ahol épp dolgozniuk kell.

• A kaptárszolga nem egy személy, hanem egy szerszám, amely mindig a méhésznél van.

• Két pár szárnya van a méhnek, amelyeket általában összekapcsolva használ.

Követik az akácvirágzást

Noha a gyerekeknek mesélve nem tért ki erre Szőcs József méhész, de a Székelyhonnak azt is elárulta, nem könnyű ma méhészkedni, és

„A mai világban a méhészet hanyatlik kissé, mert a sok konkurens termék, amely beáramlik különböző országokból, és amely sok esetben nem is méz, hanem méznek eladott valami, levitte az igazi méz árát, ezért sokan félbehagynak a méhészettel itthon, mert nem tudnak megélni” – részletezte a nyárádmenti méhész.

A nehézségek ellenére azt ajánlja a szakember, hogy használják ki a méhészek az európai uniós támogatásokat, mert megéri. Ő maga is így tudott megmaradni a méhészkedés mellett. „Nem nehéz pályázni egy ilyen pályázaton, de nagyon pontos leírást kell adni, komoly ellenőrzések is vannak, viszont ajánlom mindenkinek” – fejtette ki Szőcs József, aki Szentgericén tartja a 150 méhcsaládját.

ezért országos szinten vándorolnak a méhekkel együtt: Olténiában kezdik, mert délen virágzik először az akác, 10–14 nap egy virágzási periódus, majd továbbmennek. Nyáron a nagy melegben felmennek a havasokba a havasi méz miatt, de le szoktak menni Tulceára is napraforgó- és hársvirágra, mert ezekből készülnek a legjobb mézek – mesélte a Székelyhonnak Szőcs József.