
A kilencedikes diákok jelentős része reggel hat és hét óra között indul el iskolába
Fotó: Gecse Noémi
A kilencedikesek közül egyre kevesebben gondolják úgy, hogy tanulmányaik végeztével leérettségiznének. A megkérdezett tanulók többségének több mint harminc tanórája van egy héten, jelentős részük pedig tanévkezdés után igényelt szociális ösztöndíjat – derül ki a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által nemrég készített felmérésből.
2017. november 13., 12:122017. november 13., 12:12
A tanulók kilencedik osztályokba való beilleszkedését vizsgálta Bartolf Hedvig. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársának kérdőíves felmérése többek között
Azaz, milyen a diákok viszonya az iskolához, osztálytársaikhoz, tanáraikhoz stb. Ezek mellett az anyagi helyzetre és életvitelre vonatkozóan, de még a jövőbeli terveket illetően is voltak kérdések. A felmérésben 253 diák vett részt, ebből 132 lány és 121 fiú. Hargita megye mind a 38 közép- és szakiskolájából voltak tanulók, akik kitöltötték a kérdőívet, amelyet 2014 óta minden évben elkészít a tanfelügyelőség.
A felmérésből több fontos adat is kiderült: az egyik ilyen, hogy az utóbbi négy év eredményeit figyelembe véve idén válaszolták a legkevesebben azt, hogy tanulmányaik végeztével szeretnének majd leérettségizni. Míg 2014-ben a diákok 87,95 százalékának állt szándékában leérettségizni, 2017-ben csak 75,89 százalékuknak. Az idei tanévben a vizsgált kilencedikes tanulók 85 százaléka elégedett azzal a szakiránnyal, amit választott nyolcadik osztály után, viszont
A vizsgált tanulók 15 százaléka válaszolta ezt. Erre vonatkozóan az is kiderült, hogy a fiúk elfogadóbbak az új osztálytársakkal szemben, mint a lányok.
Szembetűnő adat, hogy a megkérdezettek döntő többségének (84 százalék) több mint harminc tanórája van egy héten, közülük a legtöbben 33–34 órát is az iskolában töltenek hetente. Továbbá a diákok 39 százalékának iskola után is van valamilyen programja, például edzés. A megkérdezettek 50,99 százaléka tett le kérést a tanévkezdést követően szociális ösztöndíjakra (Bani de liceu elnevezésű kormányprogram, illetve a szakiskolásoknak alanyi jogon járó szakmai ösztöndíj). Az sem elhanyagolható tény, hogy a diákok több mint fele, azaz 60 százalékuk, korán reggel 6 óra és 6 óra 50 perc között indul el iskolába, de egyesek hajnali öt óra körül kelnek, mert ingáznak.
Fotó: Barabás Ákos
A felmérés néhány pozitív kicsengésű adatot is közöl: például, hogy az utóbbi években javult a kilencedikes diákok iskolai tankönyvekkel való ellátottsága. Emellett, a vizsgált négy esztendőt figyelembe véve enyhe, de folyamatos növekedés tapasztalható arra vonatkozóan, hogy a szülők mennyit költenek tanévkezdéskor gyermekükre. A felmérés szerint
Végső soron pedig az is kiderült, hogy a vizsgált diákok az utóbbi három évben egyre elégedettebbek a tanáraikkal, illetve az osztálytermeikkel. A részletes tanulmány egyébként elérhető a tanfelügyelőség honlapján.
Változtatni kell, amin lehet
Bartolf Hedvig tanfelügyelő érdeklődésünkre elmondta, 2014 óta minden esztendőben elkészítik ezt a felmérést, mert kíváncsiak arra, hogy hogyan gondolkodnak a tanulók miután bejutnak a kilencedik osztályba. A szakember szerint a tanulmány több fontos kérdésre is rávilágít, például a diákok szociális hátterére, a tanulók viszonyulására az új környezetet, iskolaközösséget illetően. Az érettségire vonatkozóan Bartolf megjegyezte, ahogy a felmérésből is kiderül, egyre szembetűnőbb az a trend, miszerint egyre kevesebben akarnak leérettségizni. Ez részben azért van így, mert sokan szakiskolába mennek, így aszerint képzelik el a jövőjüket, vagy a tanulók egy része úgy látja, érettségi nélkül is tud boldogulni az életben – tette hozzá a tanfelügyelő. Elmondta, fontos, hogy a közzétett felmérést vegyék figyelembe az iskolák igazgatói, pedagógusi közösségei. Érdemes jelezni a szülőknek is az adatokat, és változtatni azon, amin a lehetőségek megengednek – húzta alá Bartolf Hedvig.
A baróti anyuka ügye, aki fia méltatlan iskolai bánásmódja miatt fordult a hatósághoz, csak egy a panaszok közül. Ebben a tanévben eddig 25 beadvány érkezett a tanfelügyelőséghez, a leggyakoribb problémák a pedagóguscsere és a beiskolázási nehézségek.
A fejlesztési minisztérium biztosítja a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt minden olyan beruházás finanszírozását, amelyet idén augusztus 19-ig elkezdtek – nyilatkozta Cseke Attila miniszter csütörtökön.
Bár az egykori Stúdió mozi épülete már szinte teljesen megújult Székelyudvarhelyen, a vetítésekre még várni kell. Mégis, ami néhány éve csupán vágyálom volt, a mozizás visszatérése a városba, ma már jóval közelebbinek tűnik.
Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.
Jóváhagyta csütörtöki ülésén az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács (ECOFIN) Románia felülvizsgált helyreállítási tervét (PNNR) – közölte a pénzügyminisztérium.
Jelenleg nincsenek objektív okok arra, hogy nőjön az üzemanyag ára – jelentette ki csütörtökön Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Ezután uniós alapokból is lehet finanszírozni az in vitro megtermékenyítést (IVF) támogató országos programot – jelentette ki csütörtökön Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője túlzottnak tartja a bíráknak és ügyészeknek a nyugdíjuk összegével kapcsolatos követeléseit.
Bűnügyi eljárást indított a Maros megyei rendőrség hivatali gondatlanság gyanújával, hogy kivizsgálják a dicsőszentmártoni városi kórház pszichiátriai osztályán biztosított ellátást.
A Brassó Megyei Törvényszék további 60 nappal meghosszabbította a Hargita Megye Tanácsa felfüggesztett alelnöke, Barti Tihamér, valamint Kurkó András megyei közpénzügyi igazgatóság vezetője ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
szóljon hozzá!